Riporter 2017. március 27.

Így segíthetünk a gyerekek matematikai szorongásán

A gyerekek számára komoly frusztrációt jelenthet a matematika tanulás, amit nem elég annyival elintézni, hogy „nincs érzéke hozzá”. A tárgyhoz fűződő, gyerekeket megbénító félelem ellen igenis lehet mit tenni.

Könnyű annyival elintézni a rossz matekjegyeket, hogy a gyerek lusta vagy nincs agya a matekhoz, pedig a matematika szorongás ma már ismert és sokat elemzett tudományos fogalom. A matematikához kapcsolódó szorongásérzet mögött egyrészt állhat teljesítménykényszer és a tesztektől való félelem, de a legnagyobb probléma ennek ördögi körében áll, jelesül hogy a szorongástól lebénuló gyerekek a lekötött mentális erőforrások mellett tényleg nem tudják olyan jól megoldani a számolási feladatokat. Innentől pedig a szorongás csak mélyül. Nem kifogásról van tehát szó, valódi, megoldandó problémáról.

Ha nem érted, csináld

S.S. Stevens pszichológus önéletrajzában leírja, mennyire görcsösen kerülte a matematikához kapcsolódó kurzusokat stanfordi évei alatt. A filozófiában, írásban és vitában különösen jó volt, de egy ponton megelégelte a szabadbölcsészet „mindenről beszélő, de semmit nem tevő” attitűdjét, és beiratkozott néhány matematikai alapot igénylő reál órára is. Később a Harvard orvosi karára akart felvételizni, de mivel matekból még mindig elég gyenge volt, inkább a pszichológiát ajánlották neki.

Fotó: Profimedia - Red Dot

Így ismerkedett meg a legendás pszichológussal, B.F. Skinnerrel, aki annyit válaszolt a matematikai tudása miatt szabadkozó Stevensnek: „Az egyetlen módja, hogy túllendülj a matematikával kapcsolatos kisebbségi komplexusodon, ha nekiállsz tanulni.” Stevens meg is fogadta a tanácsot, később pedig legfontosabb pszichológiai tanulmányai – láss csodát – mind matematikai alapokon nyugvó kutatások lettek.

Honnan jön a szorongás?

Korábban talán könnyebb volt egyszerűen elkerülni a matekot, ha borsódzott tőle a hátunk, és akkor mondhattuk joviális szépirodalmi szerkesztőként, hogy „fogalmam sincs a számokról”, de ma már egyre több terület követeli meg a matematikai tudást. Ez persze csak a dolog praktikus fele, de még ennél is fontosabb a szorongás oldása az iskoláskorú gyerekekben. Alana Foley, a University of Chicago pszichológusa 64 ország matematika oktatását vizsgálva készített nemzetközi felmérést, összevetve a matematikai teljesítményt és a matematikai szorongást. Várható módon a nagyobb szorongással rosszabb teljesítmény is járt, kivéve néhány ázsiai országot, például Kínát, Dél-Koreát, Tajvant és Japánt, ahol bár szorongtak a gyerekek matematikai teljesítményük miatt, mégis jó eredményeket értek el – de ezt a speciális helyzetet az oktatás nagyon erősen kompetitív volta szüli.

Alapvetően nem lehet egy okot megnevezni a matematikai szorongás mögött, ráadásul külön nehezítő körülmény az a tyúk-tojás dilemma, ami miatt nem lehet világosan látni, hogy a rossz teljesítményből következik-e a szorongás érzése, vagy fordítva. Egy amerikai kutatásból kiderült érdekes komponens a matematikai szorongás „öröklődése”. Persze az ilyesmi nincsen a génekbe kódolva, ugyanakkor eltanulható a szülőktől – például ha a matekleckében segédkező szülő maga is szorong a matematika miatt, és ezzel azt sugallja, hogy ez a tárgy szükségszerűen stresszes reakciót vált ki az emberből. Az is fontos, hogy a gyerekek beszéljenek a matekhoz fűződő viszonyukhoz – sokkal jobban teljesítettek ugyanis a teszteken azok, akik tudatosították, hogy a matektól való félelem általános és normális érzés.

A lányoknak nehezebb?

Mikor a PISA 2012-ben a nemek közti egyenlőtlenséget vizsgálta az oktatásban, megállapították, hogy a lányoknak eleve kevesebb önbizalma van a matematika és más reál tantárgyak terén, még akkor is, ha amúgy kiváló tanulókról van szó. A lányoknál ezért gyakrabban is jelentkezhet a matematikai szorongás, különösen olyankor, ha egy feladatban tudósok helyébe kell képzelniük magukat – ilyenkor egy egyszerű, amúgy problémamentes művelet is komoly frusztrációt okozhat a számukra. Ennek egyik súlyos következménye például, hogy 2012-ben csupán az egyetemre jelentkező fiatal nők 14%-ka választott olyan tudományos területet, mint például a mérnök-szakok. A felmérések szerint a szülők amúgy is inkább a fiú gyerekektől várják el a jó reál eredményeket, így a lányokat nem is biztatják annyira a matektanulásra.

De mivel lehet megtörni a fent már emlegetett ördögi kört? A megoldás sokrétű: múlik a matektanításon, múlik a szülő hozzáállásán, múlik azon, hogy a gyerek reflektál-e a matematikához fűződő szorongásaira. Az egyszerű válasz mégis Skinner professzor mondata lenne: csinálni kell. A matematika, mint bármelyik képesség tanulható, az eredményes tanulásához pedig „csak” meg kell találni a megfelelő motiváló eszközöket. És el kell hitetni a gyerekkel, hogy a matek nem nehezebb, és nem nyomasztóbb, mint bármelyik másik tárgy.

PsyhcologyToday, OECD

  • Szerző(k):
  • KD

Galéria