Igaz, hogy véletlenül lettél ötvös?
Igen, teljesen véletlenül. Szentesről származom, ahol érettségi után tudtam, hogy muszáj lesz továbbtanulnom (bár ez akkor még egyáltalán nem érdekelt). Mivel nagyon szerettem lovagolni, ezért Pestre költöztem, mert itt volt lehetőség arra, hogy ezt folytassam. Jött velem a lovam is, együtt költöztünk. Emlékszem a pillanatra, amikor érettségi előtt a felvételi lap felett ültünk apukámmal, és találomra ráböktünk a Corvinusra. Itt kötöttem ki végül, de már az első év után tudtam, hogy ez nem az én utam. Nem tetszett a hangulata, nem sokat jártam be a suliba, bár végül így is 4-esre államvizsgáztam kommunikátor szakon. Kiskoromtól kezdve rengeteg kézműves dolgot csináltam. Arra, hogy hogyan kezdtem el ékszereket készíteni, konkrétan nem emlékszem. Később döntöttem csak el, hogy ötvösnek tanulok. A kétéves képzés alatt hamar rájöttem, hogy ez egy nagyon kemény, férfias szakma. Piszkos, nehéz, koszos, fizikai erő kell hozzá, állandóan fekete a kezem, de mégis nagyon megszerettem. Azóta elvégeztem az ékszerbecsüs és az aranyműves iskolát is.
Tavaly debütált az első kollekciód, az ékszereidet mégis a műalkotásokhoz hasonlítják.
Közhely, de a maguk egyszerűségében nagyszerű ékszerek alkotására törekszem. Az ékszereim nincsenek túlcsicsázva, sokszor még klasszikus foglalat sincs egy-egy ékszeremben, hanem csak „egy alakzat, amibe beszorul egy kő” – így végül sokkal különlegesebb lesz az eredmény. Nagyon örülök, ha ez átjön, erre az egyediségre törekszem.
Hogyan készül el egy-egy ékszert?
Először mindig lerajzolom, hogy a megrendelő el tudja képzelni majd az eredményt. Nagyon jól kell rajzolni, hogy tényleg átjöjjön, mire gondolok. Aztán következik a kőkemény matek: térfogatot, sűrűséget, vastagságot számolok, kalkulálom, mennyi anyagra lesz szükség. Végül elkészítem. A folyamatokról olyakor videót is készítek az Instagram oldalamra, hogy más is tudja, mennyi munkával jár egy-egy egyszerűnek tűnő forma elkészítése.
A kollekciók egyébként szezonálisan készülnek, bár az ékszerekre annyira nem jellemző a szezonváltás, de én azért frissítek. Nekem fontos, hogy évente készüljön minimum két kollekció. Fontos a megújulás. Ennek ellenére arra törekszem, hogy örök darabokat készítsek. Nem jó üzenet:, hogy amit nyáron megvettél, télen dobd el és vegyél újat. Persze vegyél másik ékszert, de inkább azért, hogy kombinálhasd őket, hogy minél változatosabb legyen a megjelenésed. Nem szeretem a gyorsfogyasztói dolgokat.
A színes kövek iránti vonzalmad honnan ered?
Életem első, színes köves gyűrűjét úgy készítettem el, hogy szinte nem is tudtam, hogy mit csinálok. Bementem a drágakőboltba, és vettem egy kék követ. Imádom a kék árnyalatait, kedvenc színem a kékeszöld, a türkiz-tengerszín. Nagyon szeretem még a barackot (bár ruhában nem), és tetszik még a hideg liláskék. Lehet, hogy ha valakinek mutatnék két hasonló kéket, ugyanannak tűnne, de számomra nem!
Van olyan erős karakterjegyed, amit szeretnél, hogy azonosítsanak veled?
A gyengéim a színes kövek. Nagyon szeretem, hogy egyre több ember látja, minőségi kövekkel dolgozom. Hogy a kő lehet hangsúlyos egy ékszerben, és hogy ennek tényleg értéke van. Ez nagyon fontos és örülök neki, hogy ezzel keresnek meg. Közhelyeket tudok még mondani, minőség, egyediség. Nem a mennyiségre törekszem.
Melyik a kedvenc drágaköved?
Egy nagyon változatos, zöldes-rózsaszínes drágakő, a turmalin. Rengeteg árnyalatban létezik, a zöldtől a rózsaszínen át a vörösig. Főleg a kékes-zöldes turmalinokat szeretem. Emellett a zafír világosabb kék árnyalatát kedvelem. Nagy vágyam, hogy egyszer tanzanitból készíthessek ékszert. Persze a gyémántot is szeretem, főleg annak is a kékes-zöldes, igazi türkizkék árnyalatát.
„Civilben” milyen ékszert szeretsz viselni?
Én inkább készíteni szeretem az ékszert, nézegetni, csodálni, gyűjtögetni. Nagyon sok ékszerem van, de viselni egyszerre csak egy-két, inkább kisebb méretű darabot szeretek. Gyűrűkből, fülbevalókból viselek néha nagyobbat. Ha mániáról beszélünk, akkor inkább a táskák.
Szerinted mi lesz a következő ékszertrend?
Jelenleg nincs „kötelező” divattrend. Ami nekem nagyon tetszik, az a színkombináció. Ma már lehet ezüstöt arannyal kombinálni, csak okosan kell párosítani. Másik nagy szerelmem a granulációs technika, a kis „bogyós” ékszerek. Ez egy ősi fejlesztés, még a középkorból ered: megolvasztok egy picike aranyat, ami összeugrik egy kis cseppé. Ez elegánsabb, mint amit eddig csináltam, nem a basic vonal, de ezt is lehet úgy hordani, hogy még ne legyen túl sok. A jövőben szeretnék minél több mobilékszert készíteni.
Hogyan találnak rád a vásárlóid?
Legtöbben a Facebookon, de a Wampon is megtalálható vagyok. Az ékszereim jelenleg a Hababa és a Mono Design Store-ban kaphatók, szerencsére ezekből az üzletekből is jönnek visszatérő vevők. Ők úgy keresnek meg, hogy már ismerik a munkáimat. Ez nagyon jó érzés. De persze van saját webshopom is.
Nem gondolkodtál rajta, hogy külföldre költözz?
Én nagyon szeretek Magyarországon élni. Idén leszek 26 éves, és nem gondolkozom tudatosan abba, hogy külföldre költözzek. Bár a családom egy része külföldön él, például az ikertestvérem is, de én itthon szeretnék sikeres és boldog lenni.
Ha mégis elengeded a fantáziádat, és a világon bárhol megjelenhetnél az ékszereiddel?
Van ilyen álmom, egy konkrét vizuális kép előttem, hogy egyszer majd egy galériában valami nagyon menő helyen ki lesznek téve az ékszereim. Egy pici gyűrű egy vitrinben, spotokkal megvilágítva – New Yorkban vagy Milánóban. Vagy hogy kicsit közelebbit is mondjak, Bécsben szívesen jelen lennék a piacon, ez még elérhetőnek is tűnik számomra.
Volt már olyan feladatod, amikor valami igazán különleges ékszert kellett készítened?
Anya-lánya karkötőt terveztem például anyák napjára, de drágaköves piercingeket is csináltam már. Ha meglátok valakit, rögtön megszületik egy elképzelés a fejemben, hogy milyen kő illik hozzá.
Mit a legnehezebb készíteni, tervezni?
Az eljegyzési gyűrű mindig nehéz, mert általában a férfiak kérik. Sokszor fogalmuk sincs róla, hogy mit akarnak. De évfordulóra is sok gyűrű felkérésem van. De előfordul az is, hogy teljesen konkrét elképzeléssel jönnek hozzám, sőt van olyan férfivásárlóm, aki jobban bolondul az ékszereimért, mint a jegyese. Ő csak azt szokta kérni, hogy tervezzek valami Fannisat. Egyre gyakrabban kérnek például színes követ eljegyzési gyűrűbe. Szerintem sokkal különlegesebb is egy-egy hangsúlyos színes kő. Persze lehet gyémántokkal kombinálni… A zafír nagyon divatba jött mostanában. De azért általában ragaszkodnak a hagyományokhoz. Sokszor eljegyzés után írnak is a párok, hogy mennyire tetszett az ékszerem, ezek a visszajelzések nagyon jól esnek.
Szerinted mi kell a sikerhez? Mit tanácsolnál a fiataloknak?
Türelem, kitartás, elhatározás. A türelemmel még én is barátkozom, minden nap küzdök, hiszen muszáj kivárni. Nem adnak semmit ingyen, meg kell dolgozni mindenért. De ha valaki valamit igazán akar, akkor ne féljen belevágni, mert menni fog. Én nem tudom azt elképzelni, hogy például 5 év múlva mással foglalkozzak. Nem adnám fel semmiért ezt a nem akármennyire rögös utat, hiszen megtaláltam a hivatásomat.
Szöveg: Somorjai-Gáti Eszter
