Meglepő-e, hogy valakiből a világ egyik legismertebb divatújságírója lesz, ha már öt éves korában saját lapot készít (amelyet az édesanyja azután egész életében őrizget)? Bár kamaszkorában tett egy kitérőt Párizs és szabászati tanulmányok felé, végül a Cambridge-i Egyetemen hallgatott történelmet és angol irodalmat – és lett az egyetemi lap első női szerkesztője. Az International Herald Tribune-höz 1988-ban csatlakozott, és 25 éven át itt írt a divatról – a Tribune-nél töltött ideje alatt vált világhírűvé, és persze ikonikus frizuráját is akkor „alkotta meg.” 2014-ben azután kinevezték a Vogue nemzetközi kiadásának „online hangjává”: riportokat készít és kritikákat ír a világ minden tájáról.
Nem voltak zökkenőmentesek az első divatbemutatók
Az egyik első divatbemutatójára, egy Nina Ricci couture-showra párizsi házinénije – egy orosz arisztokrata – intézte el, hogy bejusson. Nem sokon múlt azonban, hogy kidobják, lerajzolta ugyanis a naplójába az egyik kalapot (hol voltak még az élő Insta-sztorik, akkoriban éppenséggel az ipari kémkedés virágzott, a bemutatók után három hónapig semmiféle kép nem láthatott napvilágot a ruhákról). Már pályakezdő, fiatal divatújságíróként Suzy Menkes egyik első bemutatója Coco Chanel, a XX. század egyik legforradalmibb divattervezőjének egyik utolsó bemutatója volt. Ma már szégyenkezve ismeri be, hogy akkor unalmasnak tartotta a Chanel szettjeit. Mentségére szóljon, hogy a ’60-as évek Nagy-Britanniájában, ahonnan frissen megérkezett Párizsba, tombolt a fiatalság ereje. Szemérmetlen miniszoknyák, harsány geometrikus minták, műanyag ruhák határozták meg akkor London stílusát.
Suzy-nak nem tetszik a 2.55
Még Gabrielle – vagyis Coco – Chanel alkotta meg az 1920-as években a márka azóta is töretlenül sikeres táskáját: az ikonikus darab mögötti történet szerint az autodidakta tervező megelégelte, hogy kézben kell hordania a táskáját, így megalkotta a kezeket kétségkívül felszabadító darabot. Hogy honnan ered a név, a 2.55? 1954-ben, miután Coco visszatért a szakmába, a táska is átesett egy „ráncfelvarráson”, a név pedig a megújult táska készítésének idejére, 1955 februárjára utal. A klasszikus, mindenki által ismert fazont azután a márka jelenlegi tervezője, Karl Lagerfeld is számtalanszor újragondolta.
Az 1990-es években viszont mindenki felhördült, amikor Suzy azt írta, hogy a Chanel ikonikus, steppelt kézitáskájának bizony befellegzett. A Chanel válaszul egy teljes oldalas hirdetést vásárolt a Tribune-nál, hogy cáfolják a hírt. Persze Suzy Menkes sem tévedhetetlen, ezt sosem állítottuk, de azért sokan elméláztak akkoriban: vajon a Chanel jelentős marketingerőfeszítései nélkül is ugyanakkora sikere lenne annak a táskának?
Híres pártatlanság
Coco Chanel előkerül akkor is, amikor Suzy Menkes híres pártatlanságát magyarázza: „mindig mondom az asszisztenseimnek, hogy nem azért jó valami, mert nekik tetszik. Azért tetszik nekik, mert jó. Coco Chanel egyik munkája sem állt közel hozzám soha, de ez még nem jelenti azt, hogy kisebbnek tartanám Coco Chanel érdemeit. Nálam ez nem személyes… Nem kell, hogy szívesen hordjam valakinek a ruháit ahhoz, hogy jót írjak róla és ennek az ellenkezője is igaz” – mesélte egy, a The Guardian-nek adott interjújában.
A Chanel tervezőjével egyébként barátságot ápol, attól függetlenül, hogy nem az a tipikus tweed kosztümös Chanel-lány. Többek közt akkor is Karl Lagerfeld, a divatszakma másik ikonikus külsejű, sztártervezőjének védelmére kelt, amikor nem kis felhördülést keltett a német dizájner szakálla: „Szóval Karlnak van egy izgalmas, új arc-kiegészítője. SAJNOS nem tudom lemásolni” – írta januárban az Instagram-ján, hogy viccesen lecsillapítsa az internet kedélyeit. Amíg Suzy Menkes fáradhatatlanul dolgozik, addig számunkra sem lesz hiány időnként megmosolyogtató Insta-posztoktól és persze ékes tollal írt beszámolókból.
