Úgy tudom, már egész korán kialakult benned a ruhák iránti vonzalom. Hogyan lett a szenvedélyből hivatás?
Igazából az, hogy divattervező szeretnék lenni, elég későn tudatosult bennem. Igaz, már gyerekkorom óta szívom magamba a kreatív energiákat, de az a rész, hogy a babáimat öltöztettem, kimaradt az életemből. Inkább sokat játszottam kint a szabadban, autóztam és homokvárat építettem a tesóimmal, szóval nem csináltam a tipikus kislányos dolgokat. (mosolyog) Az mondjuk igaz, hogy viszonylag korán tanultam meg anyukám segítségével varrni, ha jól emlékszem, 6 vagy 7 éves lehettem. Később, amikor nagyobb lettem, pedig sokat rajzoltam, és nagymamám szekrényében vadásztam kincsekre, szebbnél szebb báli ruhákra, szinte rajongtam a csipke alsószoknyákért. Szóval, ami azt illeti, mindig is körülvettek a ruhák, mindig is érdekeltek az egyedi darabok, ennek ellenére csak a germanisztika szak elkezdése után ébredtem rá, hogy nem ez az én hivatásom. A mai napig emlékszem rá, hogy egyik este jött egy erős belső megérzés, hogy divattervezést szeretnék tanulni.
Hol képezted magad és hogyan indult el a márkád?
Miután eldöntöttem, hogy szeretnék divattervezést tanulni, abbahagytam a germanisztika szakot, és édesanyám segítségével elkezdtünk iskolákat keresni. Így jutottunk el a Forrai Magániskoláig. Úgy érzem, hogy nagyon sokat tanultam és kaptam az ott oktató tanároktól, hiszen a szívüket, lelküket beleadva képzik hallgatóikat. Természetesen tisztában voltam azzal, hogy nem tanulhatok meg mindent ott és hogy folyamatosan képeznem kell magam. Már az iskolai évek alatt volt szerencsém pár hónapot a Daalarnánál tölteni szakmai gyakornokként. Ezután egy butikban helyezkedtem el, ahol azt is megtanulhattam, hogy működik egy üzlet, később egy esküvői ruhaszalonban is dolgoztam. Majd adódott a kérdés: merre tovább? Nagyon hálás vagyok a testvéremnek, hisz ő segített nekem abban, hogy hogyan is indítsam el saját márkámat. Éppen csak elkezdtük megtenni az első lépéseket és tervezni az első kollekciót, felépíteni a social média felületeket, amikor megkeresett a British Vogue. Addig nem is hittem el, hogy igaz ez az egész, amíg a kezemben nem fogtam az újságot, és nem láttam a saját szememmel a ruhámat a magazin oldalain.
Egy éve léptetek a külföldi piacra. Milyen fontos állomásai voltak ennek?
Az első és legmeghatározóbb mérföldkő számomra (és a márka számára is) az volt, amikor 2017 novemberében, Malajziában egy Jimmy Choo rendezvényen az egyik kolléganőnk Whispering Wind estélyi ruhát viselt, és a ruha sokak érdeklődését felkeltette. Ez is ösztönzött engem arra, hogy a külföldi piac felé vegyem az irányt. Sok segítséget kaptam ehhez, majd úgy döntöttünk, hogy elindulunk először Amerika felé. A következő lépés a tavaly februári New York Fashion Week alatt megrendezett kisebb rendezvény volt, ahol a 2018-as őszi-téli kollekciót mutattuk be, mind a buyereknek, mind a New York-i és amerikai sajtónak. Ezt követően tudatosabban kezdtük el koncentrálni az amerikai piacra.
Idén februárban egy komplexebb eseményen is bemutatkozhatott a márka a New York Fashion Week közönsége előtt. Mesélj erről!
Az idei őszi-téli kollekciót egy VIP rendezvényen mutattuk be a New York Fashion Weeken. A rendezvény a divathét hivatalos programlistájában is szerepelt, amit egyelőre még nehezen tudok elhinni. Tényleg leírhatatlan érzés, hogy a ruháimat a New York-i szakmai közönség és számos híresség előtt prezentálhattam. Ami a kollekciót illeti, idén a tervezéskor a baranyai horvát, a sokaci népviselet nyújtott számomra inspirációs forrást. A szabásvonalak, már amennyire ezek a népviseletben megtalálhatóak, illetve a díszítések fogtak meg leginkább. Ezeket értelmeztem újra saját stílusomnak megfelelően, így csak egy-egy apró jellegzetességet csempésztem bele a ruháimba. Színekben is próbáltam követni az adott népviselet elveit, bár könnyen tudtam azonosulni a színekkel, így sokat nem változtattam a színkombinációkon.
Hol érhető el a márka Magyarországon és külföldön?
Magyarországon jelenleg a Home of Fashionben találhatóak meg a ruhák, aminek nagyon örülök. Egyrészt egy nagyon különleges és stílusos üzlet, másrészt így egy remek csapata tagja lehetek, és tényleg otthon érzem magamat közöttük. Külföldön egy New York-i luxusüzletben vagyunk jelen a Soho-ban.
Milyen nehézségekkel szembesültetek az amerikai piaccal kapcsolatban? Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy márkának, ha szeretnél megjelenni egy kiemelt divateseményeken, retail üzletekben?
Úgy gondolom, hogy igen nagy manapság a verseny az amerikai piacon, sok márka szeretne érvényesülni helyi szinten is. Így arra törekszünk, hogy minél jobban megfeleljünk a magas elvárásoknak. Célunk, hogy minőségi termékeket készítsünk, odafigyelve az apró kidolgozásoktól kezdve a varrásokon át, az anyagminőségig. Továbbá természetesen figyelünk a vásárlói visszajelzésekre is, hiszen így tudunk fejlődni, még inkább megfelelni az erős kritériumoknak. Ezeken kívül az is fontos, hogy megfelelő partnerekkel dolgozzunk együtt.
Bizonyára sok jövőbeli célotok van. Milyen napirendi pontok vannak jelenleg a márkaépítéssel, a külföldi piacra lépéssel kapcsolatban?
Jelenleg három főbb célunk van. Az egyik, és ami folyamatosan napirenden van az az a törekvés, hogy minél stabilabbá és erősebbé váljon a márka. A másik a New York-i terjeszkedés, szeretnénk ott is több multibrand store-ban jelen lenni, és ezt szépen tudatosan felépítve, nem elsietve szeretnénk elérni. A harmadik pedig, hogy itthon is jobban megismerjék a márkát, hiszen divat a magyar.
Szerző: Zahorján Ivett Fotó: H. Müller Andrea, Aly Kuler Ékszer: PLAITLY Táska: Simitri.
