Kontuly Béla (1904-1983) az egyik legismertebb magyar festők egyike. Budapesthez különleges viszony fűzte, látképét többször megfestette. Az egyik legköltőibb alkotása a Duna-hidakról 1936-ban készült, akkor még art deco átiratban fogalmazta meg a látványt, habos-fodros, pókhálóvékony színfutamokból szőtt „porcelánkép”-ként jelenítve meg a főváros meseszép panorámáját.
Kontuly Béla: Budapest látképe, 1936
A békeidők után azonban kitört a második világháború. Ezekben az években Kontuly a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő tanszékének a vezetője volt. Budapest ostromát családjával a Szeréna úti házában vészelte át, ami három találatot is kapott. Nem csoda, hogy művészkörökben egy időre a halálhíre is elterjedt. A Duna-hidak felrobbantását és a front levonulását követően 1945-ben végre elindult az újjáépítés. Erősen romos házukat saját kezével állította helyre.
A művész 1945 után a Főiskolán a freskó szakirány vezetője lett, de az úgynevezett B-listára kerülését követő elbocsátása miatt, felszabadulva a tanári teendők alól, ismét intenzívebben koncentrálhatott saját művészetére. Kiállítási lehetőségei beszűkültek, így portréfestésből élt és egyre több egyházi megbízást vállalt. Bár az 1930-as évek folyamán is számos maradandó remekművet alkotott, vallási témájú figurális kompozíciók, táj- és városképek, csendéletek és portrék gyönyörű sorozatait alkotva meg, de festészete igazi erejét a második világháború után, az 1940-es évek közepétől nyerte el. Valószínűleg a háború hatására, de festői nyelvezete is átalakult. A korábbi évekre jellemző, az itáliai reneszánsz felhőtlenül derűjét sugárzó kompozícióktól elkanyarodva a flamand reneszánsz drámaiságra érzékeny festészete inspirálta.
Az ostrom után, a porig rombolt házakon újrainduló élet ihlette egyik legnagyszerűbb festményét, a Budapest drámáját. A témát már 1949-ben felvázolta, de csak évekkel később, 1955-ben festette meg a végső művet. Tíz esztendőre volt szüksége, hogy feldolgozza és méltó művészi formába öntse ezt a minden túlélő számára egyszerre felkavaró és megrázó élményt. Bár a viharfelhők még közel sem vonultak el, a remény sugarai már utat törtek a lerombolt város felé.
Kontuly Béla: Budapest drámája, 1955 körül
Budapest, ilyen nagyléptékű és ehhez illő kvalitásokkal büszkélkedő ábrázolása valóban párját ritkítja. Meglehetősen szokatlan, hogy egy életművön belül, ugyanazon téma két ilyen gyökeresen eltérő megjelenítése is megtalálható. Nagyon kellett szeretnie a művésznek ezt a várost, ha ilyen átható erővel volt képes megragadni az értelmetlen pusztítás nyomán újra fellélegező Budapestet.
Kontuly Béla Budapest drámája 2.800.000 Ft-os kikiáltási áron a BÁV 70. Művészeti aukcióján kerül kalapács alá 2017. május 17-én a MOM Kulturális Központban! További információk: www.bav.hu/aukcio
