„Nagyon jó élmény volt Nicole Krauss regénye, A szerelem története is: rengeteg hang szólal meg benne, szerettem rájuk hangolódni.”
Költőnek, műfordítónak vagy tanárnak tartod magad?
Mikor melyiknek. Most épp műfordítónak, mert szoros határidővel fordítok egy szép, de nehéz szöveget, Alice Munro egyik novelláskötetét. A versírás magától jön, ha jön, ha van rá idő, és igyekszem nyitva hagyni magamnak egy kaput a tanítás felé is.
Melyik fordításodat szeretted a legjobban?
Nehéz megmondani. A legfontosabb munkám egy gazdag válogatás volt Katherine Mansfield személyes írásaiból (Naplók, levelek – a szerk.).
Van, amit nem vállalnál el?
Ritka, de kaptam már olyan művet, amit az első olvasás után visszaadtam.
Jut időd mást is olvasni?
Sajnos elég kevés. Próbálok tájékozódni, elég sok kortárs könyvet megveszek, állnak az ágyam mellett a földön. Legutóbb két első kötetes költő, Krusovszky Dénes és Mestyán Ádám verseit olvastam.
[Marie Claire, 2007. november]
‘),
