Június hetedikén felkerekedtünk, hogy valami egészen varázslatos világba látogassunk el. A program első állomása az Ama Alkotóház volt, egy kis oázis a panelrengeteg közepén, ahol néhány kiválasztott fiatal, diplomás művész 3 évig birtokába vehet egy kisebb műtermet, hogy ott alkothasson, nyugodt körülmények között. A fogadtatás baráti, a meglepetés ingyen fagyi.
A különböző helységeken Molnár Tímea művészeti mediátor és galerista vezetett végig minket. Körülbelül 10 művész tölti itt mindennapjait, egymást inspirálva. Mindenki egy kicsit más volt, más perspektívából látják a világot, egészen másképp élnek meg dolgokat, mégis megértik egymást. Két kedvencünk Hajas Katinka, és Hardi Ágnes. Katinka szobrászata azért fogott meg minket, mert finom nő létére többek között igen súlyos malomkövekkel dolgozik. Ennek oka, hogy inspirációit a tradicionális, vidéki építészetből nyeri.
Másik kedvencünk, Ági tele van félelmekkel és fóbiákkal, amikkel a művészeten keresztül próbál megbirkózni. Tériszonyát például magas házak másának elkészítésével, medence iszonyát pedig ilyen témájú szobrok megalkotásával igyekszik legyőzni. Megkérdeztük tőle, hogy ily módon fel is oldódnak-e ezek a félelmek. Elmondása szerint igen, ez a legjobb terápia, mert így pozitív élménnyel, érzésekkel társítja ezeket az épületeket, tárgyakat. A két lány mellett természetesen a többiek is elképesztőek. Számunkra még Szerdi Gábor volt kiemelkedő, aki festémenyein a testi-és szellemi fogyatékosságra hívja fel a figyelmet.
Kis pihenő után kocsival vittek át minket Pestre az Art Factorybe, ahol kávéval, sütikkel vártak. Ha addig azt hittük, hogy az Ama Ház egy varázslatos kis művész sziget, akkor itt már azt kellett, hogy mondjuk ez a hely egy csoda. 5 magyar művész alkotó tere ez, valamint mindig érkezik egy külföldi vendég is, aki pár napig itt készíti alkotásait, a végén pedig kiállítást szerveznek neki. A gyárépületből kialakított studioban fehér falak választják el egymástól a festőket, privát zónákat kialakítva így.
Először Kucsora Márta birodalmába léphettünk be, ahol tátott szájjal ámuldozva néztünk körbe. Elképesztő érzés látni, milyen környezetben, eszközökkel, festékekkel dolgozik a művész, hol pihen meg több óra festés után. Minden, amit legutóbb használt ott volt. Festékes és vizes konzervdobozok, ecsetek, elkészült és félbehagyott festmények, melyek nagy részét a természet ihlette. Sajnos Kucsora Márta nem volt jelen, de így is sokat megtudhattunk róla, ahogy a műtermében körbenéztünk.
A továbbiakban már találkozhattunk is a művészekkel, az alapító Szász Sándorral, a zenész-festő Herman Leventével, akinek felesége, Juhász Dóra is az Art Factory oszlopos tagja. Az egész olyan volt, mintha egy nagy családdal találkoztunk volna, Dóráék gyermekei körülöttünk rohangáltak, nevetgéltek, míg édesanyjuk a festményeiről beszélt.
Az Art Factory után a csupán néhány méterrel arrébb lévő Art Generationt látogattuk meg, ez már egy kisebb műterem, 3 alkotóval, köztük a Képzőművészeti Egyetem oktatójával, a híres festő, Szurcsik Józseffel, aki rengeteget mesélt nekünk a művészettel kapcsolatos élményeiről. Ezután előkerültek a boros üvegek és az Art Factory tagjai is átjöttek,még az aktuális vendégművész, a vidám Bernd Kirschner is, velük együtt fordult át a műterem látogatás hangulatos estévé, ahol kiderült, hogy a festő gitározni is tud, a szobrász pedig több fúvós hangszeren is játszik. Így lehettünk részesei egy fantasztikus közös jammelésnek, borozgatásnak.
