Énekesi karrierje úgy tíz évvel ezelőtt, a ByTheWay együttessel kezdődött, amely aztán az X-Faktor negyedik évadának élő show-iban is remekelt. A sikeres fiúbanda 2017-es feloszlása után a Fool Moon acapella együttesben, illetve szólóban folytatta tovább. A nemzeti dalválasztó műsorban, A Dalban többszöri is megmérettette magát, idén áprilisban pedig ő lett Magyarország legsokoldalúbb előadója, a Sztárban sztár 8. évadának győztese.
A napokban jöttél haza Hollandiából, ha jól sejtem, nem a Keukenhofban nézegettél tulipánokat és nem is a Vondelparkban piknikeztél, hanem ez egy munkaút volt.
Alapvetően nem annak indult, mégis az lett. Az elmúlt időszak elég húzós volt, ezért szerettem volna egy kicsit kikapcsolódni, az utazások ugyanis mindig nagyon feltöltenek, a környezetváltozás és az új impulzusok rendkívül inspirálóan hatnak rám. De mivel egy holland kiadónál vagyok leszerződve, a kiruccanás egy része munkával telt. Amszterdam közelében fekszik Hilversum városa, ez tulajdonképpen a holland média központja, ott van az én kiadóm székhelye is. Ellátogattam oda egy napra, hogy dalokat írhassak. Leültem a zongora elé, és semmi másra nem fókuszáltam, csak alkottam.
Termékeny nap volt?
Attól függ, mi számít termékenynek. (Nevet.) Sok-sok ötletem született, én mindegyiket szeretem, de majd a csapattal, amellyel dolgozom, sorra vesszük őket, hogy melyeket érdemes kidolgozni.
Malek Miklós zenei producer és dalszerző is ennek a csapatnak a tagja, még tavaly nyáron kezdtetek el együtt dolgozni. Akkoriban egyértelműen külföldben gondolkodtatok?
Miki már egy ideje kapcsolatban van ezzel a holland kiadóval, amely tavaly nyáron épp új hangokat keresett, ő pedig engem ajánlott. Rettentően örültem a lehetőségnek, azonnal igent mondtam rá. A kiadó célpiaca Amerika és Anglia, így angol nyelvű dalokon kezdünk el dolgozni – csak aztán történt velem Magyarországon egy s más, így most párhuzamosan építkezünk itthon és külföldön is.
Például történt az, hogy részt vettél, sőt meg is nyerted a Sztárban sztár legutóbbi évadát, és végre egy egész ország megismerte a neved. Rutinos versenyző vagy, ennek a műsornak hogy indultál neki, mire számítottál?
Nem igazán voltak elvárásaim, és nem is olyan versenyként fogtam fel a Sztárban sztárt, mint annak idején az X-Faktort vagy A Dalt. A szereplők között nem volt versengés, sőt, támogattuk és segítettük egymást, többekkel nagyon jóba lettem. Örülök, hogy olyan műfajokban is kipróbálhattam magam, amelyekben korábban eszembe se jutott volna – gondolok itt az operára és a goth rockra –, rengeteg tapasztalatot és tudást gyűjtöttem, olyan volt az egész, mint egy zenei utazás. Fantasztikus élmény volt a műsor, és szinte még mindig felfoghatatlan, hogy én nyertem meg. De a siker biztosan nem fog a fejembe szállni, mert most azon kell dolgoznom, hogy a Vavra Bence névhez remek dalokat is tudjanak kötni az emberek.
Még javában tartott a Sztárban sztár, amikor egy interjúban azt mondtad, már most is az egyik legnagyobb nyertese vagy a műsornak, mert ez a televíziós produkció rakott arra a polcra, amin már régóta dolgozol. Nem a legkönnyebb utat választottad, nem készítettél direkt rádiókompatibilis vagy You Tube Felkapottak-barát dalokat…
Szerintem az minden esetben megalkuvás, ha valaki ezeknek az elvárásoknak akar megfelelni. Nekem az a célom, hogy megfelelési kényszer nélkül, százszázalékosan önmagamat tudjam adni dalszerzőként és előadóként is. Nem akarok trendekhez igazodni, nem akarom korlátok közé szorítani a kreativitásom.
Pár hete jött ki az új dalod, az Így volt szép. Ez a szám százszázalékosan te vagy?
Érdekes, hogy eddig szinte mindegyik dalom kissé szomorkás, melankolikus volt, pedig egyébként egy mosolygós gyerek vagyok, szeretem élvezni az életet. De talán azért van ez így, mert a jó dolgokat szeretem megélni, a rosszabbakról meg nehezen beszélek, és általában dalírással dolgozom fel. Az Így volt szép egy nagyon fontos dal számomra, egy korszak lezárása. Arról szól, hogy minden, ami történik velünk – legyen ez jó vagy rossz, örömteli vagy szomorú –, az hozzánk tesz, és hogy tulajdonképpen mindenből tanulhatunk.
Hiszel a sorsszerűségben, hogy minden okkal történik?
Bizonyos mértékig igen. Hiszem, hogy minden okkal történik, de hiszem azt is, hogy nekünk is lehet ráhatásunk a dolgokra. Egyébként nagyon szerencsésnek érzem magam, mert valahogy mindig adódtak olyan lehetőségek a karrieremben, amelyek előrébb vittek.
A karriered a ByTheWay fiúcsapattal kezdődött, és hát csomó olyan sztár van, aki szólóban nagyobb sikereket ért el, mint bandában – Robbie Williamstől Justin Timberlake-en át Harry Stylesig. Szólóban jobb, mint csapatban?
Tulajdonképpen szólóénekesként is csapatban dolgozom, én nem is tudok egyedül létezni a színpadon, szükségem van az interakcióra. És éppen ezért nem vállalok félplayback bulikat. Az alkotói fázist is úgy kell elképzelni az esetemben, hogy az alapötleteimet valamelyest kidolgozom, és többek véleményét kikérem – a visszajelzések tágítják a látásmódomat. Nem véletlen, hogy ha megnézed a Spotifyon egy slágerlistás dalnál, hogy kik készítették, van, ahol húsz név van felsorolva. Összeülnek, mindenki bedobálja az ötleteit, és abból szuper dolgok születnek. A kiadóval most pont szervezünk mi is egy ilyen dalszerző tábort: külföldről és itthonról is jönnek tök jó szerzők és producerek, kimegyünk egy hétre Etyekre, és egy héten át dalokat írunk nekem. Ezt várom legjobban a nyárban. De visszakanyarodva a ByTheWayre, nagyon hálás vagyok azért az időszakért is. Ha az a formáció nincs, valószínűleg nem beszélgetünk itt, mert rég feladom a zenei pályát, és közgazdász leszek.
Mondjuk az is lettél, sőt a Corvinuson mesterképzést is végzel. Kellett egy vészterv?
Az elmúlt időszak a zenészeknek különösen embert próbáló volt, a pandémia alatt kifejezetten jól jött, hogy nem csak a zenélésből tudok pénzt keresni. De eddig bárhol dolgoztam közgazdászként, mindig rá kellett jönnöm, hogy soha semmi nem fog olyan boldogságot okozni nekem, mint a zene. Biztonságot ad nekem – na meg az édesapámnak és a nagypapámnak is –, hogy van egy ilyen képesítésem is, de használni nem szeretném.
Azért csak van metszete a zenélésnek és a közgazdaságtannak.
Persze, és egyébként a mesterképzésen is a zeneiparról írom a szakdolgozatomat. A kutatási témám a magyar élőzene megoszlása régiókra és stílusokra lebontva. Meg azért jól jön a közgázon megszerzett tudás a szórakoztatóiparban is: a művészlét nemcsak az alkotásról és a fellépésekről szól, fontos tisztában lenni azzal, hogy hogyan tudod profitábilisan üzemeltetni a produkciódat, hogyan forgatod vissza a nyereséget, hogyan tervezel előre…
Na és milyen terveid vannak a közeljövőre?
A naptáramban már egészen sok nyári koncert szerepel, illetve több dallal és egy szuper kollaborációval is készülök: a Random Trippel megírtuk az idén tízéves Paloznaki Jazzpiknik himnuszát. Izgalmasnak ígérkezik ez az időszak, úgy érzem, csupa jó dolog fog történni – mintha végre összeálltak volna a csillagok.
Fotó: Czvitkovits Judit
