2011 decemberében három nő kapott Nobel-békedíjat, erre a magas rangú elismerés 110 éves történetében nem volt még példa. A három nőt három külön posztban mutatjuk be.
Az örökké hatalmas és színpompás turbánt viselő, olykor Mama Ellenként hivatkozott Ellen Johnson-Sirleaf Libéria miniszterelnöke, Afrika első választott női államfője, a női egyenjogúságért folytatott békés harcáért és a libériai polgárháború lezárásában folytatott munkásságáért kapta a díjat. 1938-ban született gola törzsbeli apától és félig német, félig kru törzsbeli anyától. Nagyapja nagy hatású gola törzsfőnök volt, Ellen Johnson-Sirleaf viszont már magas rangú bankszakemberként, kritikus politikusként, négygyermekes anyaként és Nobel-békedíjas nőként vonult a történelembe.
Közgazdaságtani és pénzügyi szakokon tanult a Nyugat-Afrikai Főiskolán, majd az Egyesült Államokban szerzett diplomát. A 70-es évek elején tért vissza Libériába, ahol pénzügyminiszter-helyettesként dolgozott, majd a Libériai Bank elnöki pozícióját foglalta el, de hamar menekülnie kellett országából, mert Samuel Doe katonai puccs keretében átvette a hatalmat.
Száműzetésében először Washingtonban a Világbanknak, majd Nairobiban a Citibanknak dolgozott, hogy aztán banki állásait lecserélve visszatérjen Libériába, és politizálni kezdjen. Megpróbált Doe ellenzékeként a libériai szenátusba kerülni, de a katonai vezető nem tűrt ellenfeleket, és tíz év börtönre ítélte. Ekkor újabb menekülés után csak 1997-ben tért vissza hazájába, de akkor el is indult az elnökválasztáson. 2005-ben győzött, azóta az új egységkormány miniszterelnöke, legutóbb 2011. novemberben választották újra a szavazatok 91 százalékával.
 |
| Kezdőrúgás a „Sporttal a békéért” veresenysorozaton |
Politikai munkássága mellett az ENSZ fejlesztési programcsoportjának afrikai vezetője volt, és egyike annak a hét nemzetközi prominensnek, akik a ruandai mészárlás körülményeit vizsgálták. Ezen kívül az afrikai szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos jelentéstevőként dolgozott az UNIFEM-nek, és a nők hatását vizsgálta a békefolyamatok építésében.
Szöveg: Munk Veronika
