Divatfotózáson már vettem részt gyakornokként, az nagyon izgalmas és pörgős volt. A portréfotózás hangulata jóval meghittebb, több idő van egy-egy beállítás elkészítésére, nem változnak a ruhák a „modellen” pillanatok alatt, és jobban kirajzolódnak az apró részletek is.
Fotó: Dobos Tamás |
„Mindenki azért van itt, hogy téged szeressen!”– így üdvözölte Szűcs Péter szerkesztő, a Marie Claire portréinak szerzője a műterembe belépő Simon Kornélt, aki némileg meglepődött a sok ember láttán. A stáb – Dobos Tamás fotós irányításával – egy gyönyörű, világos, Baross utcai műteremben munkálkodott, hogy elkészüljön a márciusi Marie Claire Portré rovatának fotóanyaga, amelyben a Centrál Színház tagja, a Társas játék című sorozat meghatározó szereplője, Simon Kornél szerepel majd – aki nem mellesleg Gryllus Dorka hamarosan megszülető gyerekének az édesapja is.
A műterem hangulatát csak imádni lehet, igazi nagypolgári lakás, hatalmas, fehérre mázolt ablaktáblákkal, stílusos antik berendezéssel. A hipermodern hangfalakból Parov Stelar szólt. Az összeszokott csapat folyamatosan elemezte az elkészült képeket, javítgatták a beállításokat, Tamás nyitott volt mindenkinek a véleményére.
Az első perctől feltűnt, hogy Kornél milyen szerénységgel és alázattal dolgozik, milyen pontosan követi az instrukciókat. Pillanatok alatt érezni lehetett az összhangot fotós és modell között, Tamás halk és szűkszavú, lényegre törő utasításokat adott, hogy a fej- és testtartás elegáns, ugyanakkor természetes legyen a képeken. Alig több mint egy órát vett igénybe a portréanyag fotózása. Leskelődtem én is a fényképezőgép kijelzőjére a végén, amikor Tamás megmutatta a képeket – engem lenyűgözött az a letisztultság és finomság, amely nemcsak Kornél vonásaiból, hanem a színek és fények összhangjából áradt.
Szöveg: Bedi Cecília