Egy életen át tartó nagybetűs küldetés ért véget, amikor 90 éves korában meghalt Helen Gurley Brown, az amerikai Cosmopolitan egykori legendás főszerkesztője. Könyveivel, a magazin által közvetített filozófiával és egyedi stílusával a női egyenjogúságért vívott harc és New York emblematikus alakjává vált. A nő, aki saját bevallása szerint a semmiből jött, hogy aztán segítség nélkül a világ egyik leggazdagabb, legbefolyásosabb nője legyen, átalakította a közvélekedést a nő társadalomban elfoglalt helyéről – és generációk gondolkodásmódját formálta.
A Marie Claire magazinban cikksorozatot indítottunk Ikonikus nők címmel, amelyben olyan személyeket mutatunk be, akik az életművükkel nagyot lendítettek a világ kerekén. Nőket, akik átírták a történelmet művészeti vagy a közéleti ténykedésükkel, bátorságukkal, újszerű látásmódjukkal. A sor sajnos most új névvel bővült: elhunyt Helen Gurley Brown, az első igazi „Cosmo-girl”, aki munkásságával a ’60-as években hatalmas port kavart, aztán évtizedeken át formálta a nők – és a társadalom – véleményét. Titkárnőként kezdte, ma pedig úgy tartjuk számon, mint aki megalkotta a modern nő képét.
Sex and the Single Girl
1962-ben írta meg a Sex and the Single Girl című könyvét, amellyel nagyban hozzájárult az Amerikában kirobbanó szexuális forradalomhoz. Az írás, amely érthető módon hamar bestsellerré vált, azokat az egyedülálló nőket szólította meg, akiket addig senki. Úgy vélte, hogy a nőknek már a házasság előtt is ki kell próbálni magukat egy párkapcsolatban, illetve hangsúlyozta, hogy a kötelező feladatok elvégzésén túl is van világ, ezért buzdított az önmegvalósításra. Olyan, addig tabunak számító témáktól sem rettent meg, amelyek kifejezetten a nők szexuális életét érintették. Provokatív őszinteséggel tárgyalta, hogy a szexualitásban mindkét félnek meg kell találni a saját örömét, vagy éppen útmutatót kínált a titkos viszonyhoz, a románc kezdetétől egészen a végéig. Nem utolsósorban tippeket adott ahhoz, hogy hogyan legyen egy nő igazán szexi, ez pedig a ’60-as évek Amerikájában finoman szólva is merész vállalkozásnak számított.
Cosmo-lady
Helen Gurley Brown 1965-ben, három évvel a könyv megjelenése után – akkor már ismert szerzőként – lett a Cosmopolitan magazin főszerkesztője. Az újság, amely 1886-ban indult, és kezdetben még családi témákkal, otthondíszítéssel, gyerekneveléssel foglalkozott, majd éveken át alacsony példányszámmal működött, végleg újjászületett. Ha valaki, akkor a Green Forest nevű kisvárosból származó nő, aki egészen a Cosmopolitan főszerkesztői székéig eljutott, hiteles példaként állt a nők előtt, hogy bármi lehetséges. Átalakította a lap struktúráját, merész témákat vetett fel, megbotránkoztató képekkel illusztrálta újító gondolatait. Ezzel megalkotta a modern, anyagilag is független, erős amerikai nő képét, aki, úgy tűnik, azóta is világhódító útját járja.
„Az eredeti Carrie Bradshaw”
A The New York Times az ikon előtt tisztelegve cikket jelentetett meg Az eredeti Carrie Bradshaw címmel. Ebben Jocelyn Noveck foglalja össze, mi mindenre tanított Helen Gurley Brown életműve, hogy mennyire szimpatikus és nélkülözhetetlen öniróniával élte életét, és sorra veszi a kritikákat és elismeréseket, amelyeket kapott. A címválasztás érthető, hiszen a mára már kultikusnak számító Szex és New York sorozat alapeszméjét, nem kevésbé a főszereplő karakterét is Helen Gurley Brownhoz köthetjük. Candace Bushnell, a Szex és New York szerzője ekképp összegzett a Twitteren a halálhírrel kapcsolatban: „Ezzel tényleg véget ért egy korszak.”
A sorozat főhőse, Carrie szerint pedig: „A modern nőknek születésük óta azt mondják, hogy az lehet belőlük, amit csak akarnak. Lehetnek űrhajósok, vezethetnek internetes céget, vagy otthon is maradhatnak a gyerekükkel, nincsenek többé szabályok, és a választások száma végtelen. A jelek szerint az embernek csak ki kell nyújtania a kezét.” A elhunyt Helen Gurley Brown egész munkássága arról szólt, hogy felhívja erre a nők figyelmét. A társadalom átalakulásában, így a női szerep(ek) újraértelmezésében úttörő szerepe volt. Viszont soha nem felejtette el az utat, amelyet bejárt. Egy szállóigévé vált mondása, miszerint „a jó lányok a mennybe jutnak, a rossz lányok bárhová”, tökéletesen tükrözi életfilozófiáját.
Valódi sikersztori
Boldog házasságban élte le élete nagy részét, megvalósította az álmait, 30 millió dollárt adományozott a columbiai és stanfordi egyetemnek, hogy támogassa a médiaképzést, illetve emléket állítson néhai férjének: David Brownnak. Michael Bloomberg, New York polgármestere állítja: Helen Gurley Brown nők millióinak volt már életében is példakép, a politikus szerint ugyanis a legendás főszerkesztő munkásságával ledöntötte a korlátokat, ennek köszönhetően a nyomában haladó fiatalabb nők előtt számos új út nyílt meg.
Függetlenül attól, hogy a Cosmopolitan által közvetített értékekkel 2012-ben egyetértünk vagy sem, vitathatatlan az a teljesítmény, amelyet a magazin az elhunyt Helen Gurley Brown munkássága során a női egyenjogúságért vívott harcban elért. Helen pedig maga volt a nagybetűs inspiráció. Egy valódi sikersztori.
Szerző: Szakály Csilla, a Sanoma Médiaakadémia hallgatója
