Magnus Martens: Jackpot
Véres és csavaros és norvég, mégsem egy Nesbø-regény szolgai vászonra másolása. Pedig a forgatókönyvet tényleg a népszerű író jegyzi, ez mégis más, mint az eddigiek. Hamarosan mozikban a Jackpot.
Vér fröccsen a szexbolt polcain sorakozó pornófilmekre, dildókra és egyéb segédeszközökre, valahol a kies, éppen karácsonyra készülődő Norvégia-külsőn. Rengeteg vér. Nem csoda: hogy hét vagy nyolc hullából származik-e ez a mennyiség, azt még a rendőrség sem tudja e pillanatban pontosan. Mint ahogy azt sem, mit keres Oscar, az Oscar-díjas lúzer és balek egy jól megtermett sztriptíztáncosnő hullája alatt, kezében puskával. De ott fekszik, és él: ő az egyetlen túlélő. Most még mi sem tudjuk, hogy került oda főhősünk (mert persze, hogy ő az), és egyelőre nagyon úgy néz ki, még ő sem. Vagy legalábbis úgy csinál. Ezzel az első pár percet lőjük le csupán, de ez egy ennyi vérrel és hullával tarkított filmnél bagatell, simán megbocsátható.
A Jackpot című norvég film Jo Nesbø munkája alapján készült, azonban nem regényként született, hanem kifejezetten egy forgatókönyvhöz íródott. Nem is annyira a mostanság agyonsztárolt skandinávkrimi-vonal jut eszünkbe róla, inkább a filmes elődök hatását érezzük. Pedig maga az író is feltűnik a vásznon, igaz, csak Oscar főbérlőjének dohányzóasztalán, egy könyv borítóján. Ez a tény valószínűleg szerepet kap abban is, hogy a nevezett főbérlő később skandinávkrimi-olvasóhoz egyáltalán nem méltó véget ér.
Középfokú kultmozisták számára nem meglepő fordulatokon át göngyölíti fel a történteket az amerikai képregényhősre emlékeztető, veszkócsizmás, kígyóbőr zakós detektív és szigorú, szőke női Watsonja, de itt nem a tettes kiléte a fontos. A figurák és a néha börleszkbe hajló szituációk teszik moziélménnyé a filmet: a karácsonyfagyári sittes melósok, a karibi napfényről álmodozó helyi rendőr, a piros Volvo, egy elhagyott fej, a végül persze döntetlen focimeccs, a muter szoláriumágya vagy a szexshopban horrorfilmet bámuló óvodás. Azért a végkifejletben elgondolkodhatunk, hogy vajon a fapofa lúzer lenne a norvég Keyser Söze, vagy egyszerűen ennyire mázlis ez az Oscar, hogy még a szőke pultos csajt is megkapja a végén.
Sorolhatnánk az ihletet adó alkotókat és (kult)filmjeiket, amelyek visszaköszönnek egy-egy jelenetben, szereplőben vagy párbeszédben, de ezt a játékot inkább meghagyjuk a nézőknek a mozi utánra. Sok ilyen lesz, nem titok. És lehet, hogy nem a világ legeredetibb filmje a Jackpot, de ha van kedvünk borzongani és röhögni egy jót egy olyan filmen, amely mégsem thriller, mégsem vígjáték, ott a helyünk a moziban.
Premier: 2012. november 1.
Forgalmazó: Vertigo Média
16 éven felülieknek ajánlott
Szerző: Dobos Geri
