Egy nappal a címlapfotózás előtt, Budapest belvárosába beszélünk meg találkát. Panni nem egy újonnan nyílt trendi éttermet vagy specialty kávézót, hanem egy Nagymező utcai klasszikust javasol. Ebédidőben az utolsó szabad asztalt csípjük meg, és amíg én az étlapot böngészem, ő megejt egy gyors telefonhívást a mosógépszerelővel, majd a fiával. „Bocsánat, a gyerekeket mindig felveszem” – súgja oda. Azután olyannyira belemerülünk a beszélgetésbe, hogy el is felejtünk ebédet rendelni.
Milyen napirendi pontok közé iktattál be ma engem, vagy hogyan kell elképzelni egy átlagos napodat?
Minden napom 5:40-kor indul, kivéve a vasárnap. De néha még a vasárnap is. A l ányom, Barka balerinának tanul, mindennap hétkor kezd, és szombaton is ugyanúgy gyakorolnak. Nem mindegy, hogy mit eszik, úgyhogy kora reggel megfőzöm az ebédjét, közben megejtem az első kávémat, anélkül nem kezdődhet a nap. Pizsamában viszem el a suliba, aztán hazamegyek elkészülni. Ma délelőtt a ruhamárkám, a Numéro P webshopjával kapcsolatban volt egy megbeszélésem, utána szaladtam Lacihoz (Baráth László fodrász – a szerk.) a fodrászatba, hogy a holnapi fotózásra eltüntesse a lenövésem. Most itt vagyok veled, de ma még kell mennem a varrodába, drogériába, a tisztítóból elhozni ruhákat, na meg a mosógépszerelőt intézni… Mint minden nő, zsonglőrködöm én is az idővel.
Amikor az időpontot egyeztettük, az egyik e-mailben írtad, hogy neked testben-lélekben is fel kell készülnöd a címlapfotózásra. Ez mit jelent, lélekben hogyan készülsz?
Ez nem egy átlagos munkanap, jobban átszellemülök, más lelkiállapot illik hozzá. Modellként számomra a címlapfotózás a szakma csúcsa, amelyhez ünneplőbe kell öltöztetni a lelkem. Hogy ezt elérhessem, úgy kell szerveznem az életem, hogy aznap kipihent és nyugodt legyek, csak magamra tudjak koncentrálni – hogy kiélvezhessem azt, hogy a sok-sok címlapra érdemes nő közül ezúttal rám esett a szerkesztőség választása. Ez nagy dolog.
Epres Panni
És testben hogyan készülsz?
Az elmúlt egy-két hétben megpróbáltam kevesebbet enni, de nem sanyargatom magam. Egyébként sem vagyok nagyétkű, nem központi kérdés nálam az evés, de most napok óta nem eszem semmit este hat után. Magammal szemben vannak elvárásaim, és amikor holnap besétálok a műterembe, szeretnék ezeknek megfelelni.
Megesik még, hogy izgulsz fotózások vagy divatbemutatók előtt? Például legutóbb, amikor a budapesti divathéten Szegedi Kata kifutóján vonultál?
Ott nagyon izgultam! Más a divatbemutató és más a fotózás, mert utóbbinál van javítási lehetőség, plusz órákon át segítségemre van a teljes stáb, hogy a legjobb formámat hozhassam. Egy show ellenben nagyon intenzív, ott néhány percem van erre, és ez ad egy olyanfajta izgalmat, hogy a kifutóra lépés előtti pillanatban ma is ugyanaz az érzés van bennem, mint húsz-harminc évvel ezelőtt – és így volt ez most a divathéten is. Ezt nem lehet megszokni, vagy ha rutinná válik, akkor szerintem nem is érdemes csinálni. Manapság ritkábban vagyok kifutón, egyrészt, mert kiöregedtem ebből, másrészt mert Magyarországon már jóval kevesebb a divatbemutató. A drukkhoz amúgy hozzátesz az is, hogy vonulás közben ma már nem az öltözetünket mustráló arcok, hanem okostelefonok hátlapjai merednek ránk, tisztában vagyunk vele, hogy minden szögből készül rólunk fotó, videó.
A szerkesztőségben minden hétfőn megkapjuk az előző hét legolvasottabb online cikkeinek listáját, és képzeld, legutóbb egy rólad szóló hírre kattintottak a legtöbben. A születésnapodon a gyerekeiddel közös képet posztoltál, persze az arcukat kitakarva, erről írtunk.
Ne viccelj, ezt nem is láttam!
Milyen érzések vannak benned ennek kapcsán, hogy ilyen sokakat érdekelnek a gyerekeid?
Hosszú éveken át, szinte a születésüktől kezdve minden szereplési lehetőséget visszautasítottunk. Számomra íratlan
szabály, hogy nem mutogatom a gyerekeimet, mert káros, és pont. Szerintem ebben nincs alkudozási lehetőség, nekem
gyomorgörcsöm van attól, hogy mivel járhat ez együtt, milyen helyzeteket teremthet. A fiam, Mór már elmúlt tizennyolc, de még mindig óvom őt a nyilvánosságtól, és talán nem is kell túlmagyaráznom, hogy mitől szeretném megvédeni. A férjem vízilabdázó volt (Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok – a szerk.), én pedig manöken vagyok, a foglalkozásomból kifolyólag jogi értelemben nem vagyok közszereplő, a családunk pedig nem szabad préda, amelyet a sajtó kedvére mutogathat. Tavaly nyáron valaki puszta jóindulatból, de a megkérdezésem nélkül kitette az akkor tizenhét éves Mór fotóját az egyik közösségimédia-oldalra. Több tízezren osztották meg a posztot, megállíthatatlanná vált a folyamat, özönlöttek a hozzászólások, amelyekben Tiborhoz hasonlították őt. Mondanom sem kell, hogy ez felesleges teher egy gyerek számára.
A teljes címlapinterjút keresd a Marie Claire 2025/06-os lapszámában, rendeld meg a magazint ITT!
Epres Panni a friss Marie Claire címlapján
Fotó: Földi Ádám
Styling: Balogh Viktória
Smink: Pataky Ágnes
Haj: Baráth László
Retus: Hudák Katalin
Fotóasszisztens: Lotz Barnabás
Műszőrme kabát: Max Mara
