Hamis luxus – A megtévesztés ára

2013. július 22.

Nincs, aki ne inogna meg egy-egy tökéletes hamisítvány láttán, amelyet a valódi ár töredékéért kínálnak a piacon, a lakásbutikban vagy akár az isztambuli bazárban. Rövid ideig jó vásárnak tűnik az olcsó táska, kendő vagy pénztárca, de valójában nagy árat fizetünk a hamisítási iparág ösztönzéséért – hogy pontosan mekkorát, annak jártunk utána.

1992 van. Hetedikes vagyok, állok a trolimegállóban a vadiúj, Adios feliratú táskámmal, és boldog vagyok, hogy nekem most majdnem ugyanolyanom van, mint a nyolcadikos Anitának, akinek Nyugatra járnak a szülei. Neki ugyan Adidas van, de az enyémen a felirat a legkevésbé sem érdekel, megelégszem azzal, hogy hasonlóan van írva, és hasonlóan néz ki, mint az övé. 2000 van. Egyetemi terepmunka keretein belül a józsefvárosi kínai piacon mászkálok, olcsó cipőket és még az olcsóbbnál is olcsóbb fehérneműket vásárolok a tudományos kutatómunka szabad perceiben. Gucci, Chanel és Cartier holmikkal kecsegtetnek az árusok, meg is fogdosok egy órát, de a szíjától festékfoltos lesz a kezem. 2012 van. Az Adios, Gicci és Neki márkajelzés már a múlté, ma a művészi kézimunka dívik a hamis termékek piacán is. A barátnőm hamis Prada táskáját csodálom, na de nem a hamissága, hanem mesteri kivitelezése, finom tapintása, az eredetivel megtévesztő hasonlósága miatt.
Azt mondják, a prostitúció az emberiséggel egyidős jelenség, ezt azzal egészíteném ki, hogy a hamisítás pedig az első kereskedelmi tranzakcióval lehet egyidős. Mindig mindent hamisítottak, ami eladásra készült, a luxuscégek termékeit pláne. 2011-ben 2,1 milliárd forint értékben foglalt le hamis termékeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), és ebben az összegben nincsenek benne a szabálysértések, vagyis azok az esetek, amikor százezer forint alatti az elkövetési érték. A kiváló minőség, az egyediség ígéretével kecsegtető státuszszimbólumok iránti vonzódás teremti meg a hamis luxuscikkek piacát, és egészen elképesztő áltermékeket eredményez.

Kamutáska, kamutorta
Például már a torták helyzete sem könnyű. Pár éve egészen a Legfelsőbb Bíróságig jutott az az eset, amikor egy budapesti cukrászda apró, Louis Vuitton táskát mintázó – és amúgy isteni finom – tortácskákat árusított. „Egy olyan terméket másoltak a tortával, amelyet a védjegyjogosult cég márkaboltjaiban a legelegánsabb körülmények között lehet megvásárolni, és a tortácskákon lévő LV logót és a felismerhető jellegzetességeket a védjegyjogosult engedélye nélkül használták” – mondja Fulajtár Zsófia ügyvéd, aki a Bérczes Ügyvédi Irodával többek között a Louis Vuitton, a Burberry, a Chanel, a Dior, a Gucci vagy az Apple márkavédelmét látja el. A tortácskákat végül a cukrászdának törölnie kellett a kínálatából, ugyanis a bíróság jogsértőnek találta az LV védjegy használatát. Indoklása szerint tisztességtelenül formáztak LV táska sütiket, azért, hogy a luxusbrand népszerűségén, jó hírnevén evickélve eredményesebb tortaeladásaik legyenek. A hamisított luxuscikkekben több minden lehet vonzó a vásárlónak, és éppen ez az egyik: hogy egy kevesek által elérhető „klubba” kerül az ember, a fenti eset szerint még akkor is, ha a szájához közelítő falat sejteti a luxus ígéretét.

Honnan ismerhetők fel a hamis luxuscikkek?
1. Az árukról. Nincsen új Louis Vuitton táska húszezer forintért. Az eredeti ár ennek az öt–tízszerese, és ez az aránypár a Prada vagy Gucci termékekre is igaz.
2. Arról, hogy hol árusítják őket. A nagy luxuscégek forgalmazói nem árusítanak piacokon és csomagtartóból övcsatokat, sőt online aukciókon és lakásbutikokban sem. És ez akkor is így van, ha valaki ennek az ellenkezőjét állítja.
3. A származási helyükről. Egy-egy dizájner bőrszépségre biztosan nem az van írva, hogy „Made in Taiwan”.

Kamionnyi Versace, raktárnyi Boss
Gyakorlatilag mindent hamisítanak, ami a boltokban megvásárolható, erősíti meg Sárközi Alexandra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szóvivője. „Ruhákat, CD-t, DVD-t, elektronikai termékeket, élelmiszert, kozmetikai cikkeket, de még gyógyszereket is.” Magyarországon a NAV tapasztalatai szerint az illegális szoftverek, a zene- és filmmásolás, illetve a hamis divat népszerű, ezek közül a magyar vásárlók leginkább a hamis ruhaneműket, cipőket, kiegészítőket keresik, vagy legalábbis az orvkereskedők ezekkel a termékekkel buknak le a vámhatóság előtt. A hamisítók ravaszak, okosan idomulnak a piac igényeihez. „Ha az idei termést nézem, találtak a kollégák kamionnyi Louis Vuitton, Dolce & Gabbana, Prada, Armani, Gucci terméket, Guess övcsatot, táskákat, Burberry kendőket, de volt például több ezer hamis Pepe Jeans pólót szállító kamion is. Úgy tűnik, a hamisítók is készülnek a nyárra, mert a közelmúltban két szállítmány Crocs papucsot sikerült lefülelni. Március elején a pénzügyőrök a józsefvárosi piacon foglaltak le kétszáz Chanel, Versace, Armani és Louis Vuitton karórát. A férfimárkák közül talán a Boss a legnépszerűbb, idén egy raktárban több száz inget, öltönyt és pólót találtunk” – idézi a legfrissebb eseteket Sárközi Alexandra.

Szöveg: Munk Veronika

A folytatást keresd a 2012. májusi Marie Claire-ben.

[Marie Claire, 2012. május]

‘),