Újságírónk döbbenten veszi tudomásul, hogy ökológiai lábnyoma megközelíti egy amerikai állampolgárét, így elhatározza, sürgősen változtat az életmódján. Öko-akadályverseny apró, de nem elhanyagolható lépésekben.
ELSŐ NAP – Belevágok
Azaz belevágnék. Őszintén szólva soha nem voltam nagy környezetbarát, nem lettem megszállott bio-fogyasztó, szeretek repülővel minél messzebbre utazni, és autóval járok a munkahelyemre. Is. Ezzel a mentalitással valószínűleg elég nagy csapást mérek a természetre. Vajon mekkora az ökológiai lábnyomom? (Az ökológiai lábnyom azt méri, mekkora föld- és vízfelületre van szükség ahhoz, hogy kielégíthessem az élelmiszert, lakást, közlekedést, szállítást és fogyasztási javakat érintő szükségleteimet.) Az eredmény: 7,6 hektár. Éppen négy Földre lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint én.
Természeti katasztrófa vagyok. Szerencsére hazánkban nem mindenki olyan kártékony, mint én. A Globális Lábnyom Hálózat nevű szervezet adatai szerint az elmúlt 43 évben Magyarország ökológiai lábnyoma meg sem közelítette az 5 hektárt, s míg világszinten az ökológiai lábnyom növekszik, nálunk csökken. Ez azonban ne nyugtasson meg minket: hazánk közel sem bír el ekkora taposást, ráadásul a ”80-as évek óta az emberiségnek 25 százalékkal nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a Föld biológiai kapacitása. Megtörten nyomogatom a számítógép gombjait, és azon tűnődöm, vajon én vagyok-e az egyetlen ember, akinek még mindig megdobban a szíve, ha fogyaszthat. Hirtelen elszégyellem magam. Beütöm a „környezetbarát tanácsok” kifejezést a Google-ba, mert fogalmam sincs, hogyan fogjak bele életem szisztematikus megváltoztatásába. Rövid böngészés után rátalálok egy irodára: az Ökoszolgálatban Manhertz Alexandra készséggel fogad, szívesen ad tanácsot nekem vagy bárkinek, aki besétál. Tanácsadó füzetekkel, két kiló mosószódával és egy szappannal felpakolva, lelkesen távozom az üzletből.
Este bedobom a témát a barátaimnál: ki mennyire él környezettudatosan. Jól szituált értelmiségiek, mindannyian elgondolkoztak már a szelektív hulladékgyűjtésen, ám a tényleges cselekvésig nem sokan jutottak el. A környezettudatosság egyébként egyelőre nem tartozik a népszerű kutatási területek közé, a Környezetvédelmi Minisztériumban például egyáltalán nem tudtak adatokkal szolgálni arról, mennyire figyel környezetére a magyar lakosság. Megnyugtat azonban a tudat, hogy hazánkban már a közoktatásban is kötelező környezet- és fogyasztóvédelemre tanítani a gyerekeket, tanórákon, kirándulásokon és a szülőkkel együttműködve is.
| A tudatos vásárló 8 pontja
1. A pénzeddel szavazol – Te döntöd el, mit és kit támogatsz. |
MÁSODIK NAP – Energiahatékonyság, lakásfelújítás. És a mami
Nemrég lakást vettünk – nem mondhatnám, hogy az energiahatékonyság szempontja szerint választottunk, de úgy tűnik, végül elmondhatjuk magunkról ezt is: bár cirkófűtés van, és ez kicsit problémás a fogyatkozó földgázkészlet miatt, nagy, vadonatúj ablakok és alacsony belmagasság vár majd ránk, csodás kelet–nyugati tengelyen elhelyezkedve. Mindhárom tényező energiahatékony a fény- és hőmegoszlás miatt. Mi persze annyit vettünk ebből észre, hogy kellemesen érezzük magunkat benne. Fel is újítjuk. Bár hallottam már a környezetbarát, mészalapú festékekről, meggyőzött a diszperzit. Természetesen az árával. Viszont a sors egy bio-parkettással hozott össze, aki óriási erőbedobással győz meg a lakkozás hátrányairól és az olaj előnyeiről (lélegzik a fa, nincs műanyag réteg rajta, ráadásul szebb is).
Egy átlagos háztartásban a felhasznált összes energia 75 százalékát fűtésre fordítjuk, egy magyar család ráadásul háromszor annyi energiával fűt egy adott területen, mint egy osztrák. Pedig ha a szigetelés tökéletes, valamint ha átlagosan 2 Celsius-fokkal csökkentjük lakásunk hőmérsékletét, akár évi 20-30 ezer forintot is spórolhatunk. Először ekkor jut eszembe anyai nagyanyám, Mami, aki nem mulasztott el naponta legalább tízszer figyelmeztetni erre.
Egyelőre ábrándozom arról, hol helyezek majd el költség- és környezetkímélő lámpákat leendő otthonunkban – csak olyan helyen éri meg, ahol legalább napi 3 órán keresztül ég folyamatosan. Étkező, konyha és nappali – ez helyiségenként 2-3 lámpát, az izzók borsos árát tekintve kb. 18 000 Ft beruházást jelent. Soknak tűnik, ám az összehasonlító táblázatból kiderül, hogy ha egy 100 wattot fogyasztó hagyományos izzót egy 23 wattot fogyasztó kompakt fénycsővel helyettesítek, az áramhasználat is bizonyára az ötödébe fog kerülni.
Szöveg: Papp Bojána
Fotó: Trunkó Bálint
A folytatást keresd a decemberi Marie Claire-ben.
[Marie Claire, 2008. december]
‘),
