Göbölyös Luca Berlin és New York után újra Budapesten. Luca Winkler Nórával nem csak beszélgetett a randevún, alkotott is. A fent látható önarcképet, Nórával együtt. A fotográfus lány új technikáiról (is) híres. Volt, hogy kihívta a rendőrséget, nyomokat hagyott, majd kiállítást rendezett az anyagból.
![]()
Ha néha érvelnem kell, hogy művészettel, azon belül is kortárssal foglalkozni miért jó, és nem sznob/nehéz/akármi, javasolni szoktam, közelítsünk az élmény felől. Például onnan, hogy lejön egy érzés a képről, ami a saját életünkből ismerős. Göbölyös Luca az idei artfairen lentikulár fotókat (magyarul kacsintós pénztárca technika – a szerk.) állított ki. Gyerekkorának jeleneteit és belső kis monológokat: osztálykép, úttörőnyakkendő & fehér blúz tapéta, berakott hajú tanári kar, Luca a középső sorban, szépen fésülve. „Vigasztalhatatlanul sírtam, amikor egyik évben nem én, hanem Ilku Szilvi lett a Mókus őrs vezetője.” Tavaly nyáron Berlinben állította ki az előző rendszer ihlette munkáit. „Jöttek a látogatók, hogy nekik is így van meg a gyerekkoruk – iskolai ünnepélyek, feljelentgető szomszédok.” Ilyesfajta közöset érez néha mások kiállításain. „Fantasztikus, hogy valahol a világban egy másik művész éppen olyasmin gondolkodik, mint én. Mintha közös szférában járkálnánk, ismeretlenül.” Így pláne fura, hogy úgy lett fotós, hogy művész-tanár szülei kvázi kitalálták neki. „Volt B tervem: hogy orvos leszek, de amikor felvettek a kisképzőre, a kiválasztottak öntudatával cipeltem magammal a rajzmappáimat a metrón.” Életében fontos fordulópont az a munkája, amikor reggel beköltözött egy kiállítóterembe, este meg kihívta a rendőrséget helyszínelni. Aztán kiállította a nyomozati eredményt. Másik büszkesége a „háttérbe belesétálós” fotósorozata. „New Yorkban voltam ösztöndíjjal, persze sokan meglátogattak. Vezettem körbe a barátokat, ötvenedszerre álltam az Empire State Building előtt fotózkodó turisták között, amikor beugrott az ötlet.” Régi családi fotóknál én is eltöprengek, mi lehet azzal az indiai férfival, aki anyám mögött megy át ”89-ben Párizsban. Luca tanít is, a Novusz Művészeti Iskolában. „Rendesen követelek. Koncepciót íratok, hogy tanulják meg kifejteni az ötleteiket, portréfotózást szervezek, hogy tudjanak kapcsolatot létrehozni. Néha brutálisan világítok be alanyokat, akkor kiakadnak: »Jaj, tanárnő, ilyet nem lehet!« Aztán tetszik nekik. Szeretném, ha megértenék: szabad, sőt kell is, hogy bátran vállaljanak dolgokat.”
Szöveg: Winkler Nóra
Fotó: Göbölyös Luca
