Lombiksorsok – Mi vár a fagyasztott embriókra?

2013. július 22.
Lombiksorsok – Mi vár a fagyasztott embriókra?

A lombikbébi-eljárással megtermékenyített, de be nem ültetett embriókat általában lefagyasztják. A párok aztán sokszor évek múltán is tanácstalanul állnak a kérdés előtt, mi legyen a lefagyasztott embriókkal – vallási, világnézeti hovatartozástól is függ, hogy megkezdett életként tekintenek-e rájuk. Az új Alaptörvény már a fogantatás pillanatától véd, ez pedig jelentősen befolyásolhatja az eddigi szabályozást.

Mint egy apró, rózsaszín csomag, úgy gömbölyödik az anyukája mellkasára a négyhetes Anna. Formás, nyugodt kisbaba, keveset sír. „Annyira türelmes, hogy azt szoktuk mondani, lejegeltük a kedélyeit” – mondja az édesanyja, arra utalva, hogy Anna fagyasztott embrióból született. A szülők 2006-ban vettek részt lombikbébiprogramban, amikor a visszaültetett embriókon kívül – amelyek segítségével az első kislányuk született – maradt még négy embrió, amelyeknek kérték a lefagyasztását.
„Két gyereket terveztünk, ezért mindenképp szerettük volna, ha a többi embrió is megmarad, és amikor döntenünk kellett, akkor még azt sem lehetett tudni, hogy az első beültetés egyáltalán sikerrel jár-e” – mondja a 37 éves Rita, akivel budapesti lakásukban beszélgettünk. Szerencséjük volt, kilenc hónap múlva megszületett az első kislányuk, Lotti – most az ő fotóival van tele a hűtő ajtaja. A négy embrió évekig „várakozott” a speciális klinikai fagyasztóban, a szülők pedig készültek rá, hogy egyszer majd értük mennek. „Lottinál megmutatták az embriókat, tudtam, hogy ő miből lett, ezért sem akartam ott hagyni őket vagy lemondani róluk.”
Mégis viszonylag hosszú idő telt el a két gyerek születése között. Ennek több oka is volt: egyrészt Lotti szélsőségesen rossz alvó volt, az anyukájának valamelyest regenerálódnia kellett a második kisbaba érkezése előtt. Aztán Ritánál bőrrákot diagnosztizáltak. Műtét, kivizsgálások és orvosi konzultációk sokasága után döntöttek végül úgy, hogy 2011-ben „használják fel” a fagyasztott embriókat. Felolvasztás után a négyből három volt életképes, de csak kettő volt elég fejlett, ezért azt a kettőt ültették be. „Két hétig izgultunk, hogy sikerül-e, és hogy hogyan fogjuk győzni, ha két baba lesz, végül egy maradt meg” – meséli. A terhesség rendben zajlott, Anna 4200 grammal született, az utolsó időszakban már nem kis terhet jelentett vékony anyukájának. Most viszont egy kis angyal. „Megérdemeltük” – mondja Rita mosolyogva. Anna és Lotti akár ikertestvérek is lehettek volna, de egyikőjük – a mesterséges eljárásoknak köszönhetően – pár évvel később született meg. „Hasonlítanak, de egyáltalán nem olyanok, mint két tojás. A viselkedésük pedig – eddig legalábbis – egészen eltérő” – mondja az édesanya. Érdekes kérdés az is, hogy Anna tulajdonképpen mennyi idősnek számít, mert igaz, hogy csak pár hete született, de az embrió, amelyből lett, már több mint öt évvel ezelőtt elkezdett fejlődni. Ám ha Annára néznek a szülei, nem nyugtalanítja őket semmilyen kérdés, hiszen pont olyan pici, amilyennek egy négyhetes babának lennie kell. 
Külföldi gyakorlat
Az Egyesült Államokban becslések szerint több mint félmillió embriót tárolnak lefagyasztva. Egy keresztény szervezet felkarolta az embriók nyílt adományozásának ügyét, az ő segítségükkel megszületett gyerekeket Snowflake (hópehely) babáknak is nevezik a donációs program nevére utalva. Az első ilyen baba 1998-ban született meg. Nagy-Britanniában 100 ezer és 200 ezer közé teszik a fagyasztva tárolt embriók számát. Korábban maximum öt évig lehetett tárolni őket, de 2009-ben a limitet felemelték tíz évre. Olaszországban és Németországban egyáltalán nem engedélyezett az embriófagyasztás. Ezekben az országokban csak annyi embriót hoznak létre a lombikprogramok során – maximum hármat –, amennyit egy alkalommal vissza is ültetnek.

A döntés a páciens kezében
„A lombikbébiprogramban gyógyszeres stimuláció hatására a petefészekből több petesejtet nyerünk, ezeket a hímivarsejttel megtermékenyítve pedig akár több embrió is létrejöhet. Közülük szigorúan meghatározott osztályozási kritériumok alapján kiválasztjuk azokat az embriókat, amelyek alkalmasak a felhelyezésre – mondja dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosa. – Eddig főleg azért volt szükség több embrióra, mert nem tudtuk, hogy melyik alkalmas arra, hogy visszahelyezzük, de ma már itthon is elérhető az a technológia, amellyel az embriót beültetés előtt genetikailag megvizsgáljuk.” 
A nem felhelyezett embriók sorsáról a döntés a páciens kezében van, aki négyféle lehetőség közül választhat, mondja a főorvos. Kérheti a megsemmisítésüket, felajánlhatja őket klinikai kutatásra, kérheti a fagyasztva tárolásukat – leggyakrabban emellett döntenek –, valamint választhatja az embrióadományozást is.

Szöveg: Tiefenthaler Eszter
Köszönjük a fotókat a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetnek.
A cikkünkben Ritaként nyilatkozó megszólalónk – és a gyerekei – nevét saját kérésére megváltoztattuk.

A folytatást keresd a 2012. áprilisi Marie Claire-ben.

[Marie Claire, 2012. április]

‘),