Lakatos Sándor a hónap tervezője a WAMP-on. Férfiruhákat készít, különlegeseket, játékosakat, emellett a feleségével két gyereket nevelnek – fejben pedig már egy gyerekkollekció is megszületett.
![]()
Nála valószínűleg nem is született B terv. Esténként a nagymama varrógépének zúgására aludt el, nézte a mamáját, ahogy szabásmintát készít, és körbelátogatja a bedolgozó varrónőit Tatabányán, majd viszi a butikokba a kész ruhákat. 30 éve a családi varroda termel, ő ebben nőtt fel. „Kamaszkoromban is ilyen vékony voltam, a gyerekméretek passzoltak rám. Magamnak varrtam mindent, tudtam, hogy azok a darabok nem fognak szembejönni” – meséli. Maradt is a férfiruhánál. „Egy öltönynél évekig fejlesztek egy szabásmintát, az a lelke mindennek.” Ügyfelei a klasszikus zakóit felvéve rajonganak a „rám van öntve” érzésért, kollekcióiban még a kevésbé extrém darabok is olyan férfit feltételeznek, aki önfeledten élvezkedik az öltözködés mámorában és játékosságában. Itthon azért nem ez a jellemző. „Télen három hónapra kimentem New Yorkba. Akkor van a Fashion Week, sokat partiztam, ismerkedtem. Ezekből spontán alakult több fotózás és interjú. Cipeltem mindenfelé a tízkilós portfoliómat, amelyre még a nagy divatházaknál is azt mondták: te készen vagy, neked csak befektető kell.” Egyik este, a New York-i
The Village Voice kultikus szerzőjénél, Michael Mustónál volt bulizni, egy toronyház huszonnyolcadik emeletén. Kint fagyott, de a fűtött teraszon pólóban koktéloztak. Valamennyire ide, ebbe a közegbe képzeli magát, ilyen léptékkel haladna szíve szerint – a sztorihoz már csak a megfelelő befektetőt kell megtalálnia.
Feleségével, Verával két gyereket nevelnek: Franciska hároméves, karakán kiscsaj, Mirko nyolc hónapos – Sanyinak fejben már megvan a kicsi ruhatára. „Mindkét szülésnél bent voltam, köldökzsinórt is vágtam. Olyanok ők nekünk, mintha mindig is velünk lettek volna.” Mutatja a telefonján a fotókat, mind a százezret. Helyes család. „Vera nagyon egészségtudatos anya, mindennap főz, sokszor szoktunk együtt is. Nagyon és korán akartam családot, ez mindkettőnknek fontos volt. A nagymamám nagy fazon, épp az ötödik férje lépett le tőle, a mamám is az apám nélkül nevelt. Én mást szeretnék adni a gyerekeknek.” Ha nem velük van, legszívesebben méteráruboltokban nézelődik, Kraftwerket vagy más elektronikus zenét hallgat, ritkábban bulizik, mint korábban, éjszakánként pedig valamilyen új szabásmintát vizionál. Múltkor egy partira átlátszó nadrágot varrt magának, alá egy fürdőruhát, és necchálós felsőben ment. Élvezi az ilyen játékokat. Sőt: a megújulás nála létkérdés.
Szöveg: Winkler Nóra
Fotó: Trunkó Bálint
Smink: Békefi Zsóka
