Banálisan hangzik, de a jövő egyik nagy kihívása az épületek megfelelő szigetelése lesz. Itt az idő, nem mutogathatunk másra a klímaváltozással kapcsolatban. Így hát tekerjük lejjebb a fűtést, tegyük rá az edényre a fedőt, olvassuk el még egyszer a mosógép használati útmutatóját – minden egyes gombnyomás számít.
„Amikor az Energia Klubhoz kerültem, egyfolytában szigeteltem. Az Energia Brigád program keretében jártuk a vidéket, és sok iskolát, óvodát, hivatalt leszigeteltünk. Azt szerettem ebben a munkában, hogy sohasem a polgármesterrel vagy az igazgatóval kellett egyeztetni, hanem az épület karbantartójával. Megkerestük a gondnokokat, akik többnyire valami sufniban vagy a kazánházban bújtak el dolgozni, őket vittük el a továbbképzésre. Ők pedig továbbadták a tudásukat a tanároknak, a diákoknak, hogy miért kell odafigyelni a fűtésre vagy a megfelelő szigetelésre” – kezdi energiaklubos történetét Tóth Nelli, aki nemrég tért vissza a szervezethez kétéves kisfia, Máté mellől.
Az ablakok és falak megfelelő szigetelésével akár 50–60 százalékos energiamegtakarítást is elérhetünk, ám ennek a szemléletnek a megvalósításától mi, magyarok, még messze vagyunk. Egyelőre ugyanis majdnem háromszor annyi energiát használunk fel a háztartásunkban, mint osztrák szomszédaink, nem vagyunk energiatudatosak, nem megfelelően választjuk ki a háztartási gépeinket, és túlságosan szeretjük a meleget. Elszégyellem magam: fogalmam sincs, szigeteltek-e az ablakaink.
Évi egy fürdés
| Az első passzív ház
A Pest megyei Szadán, Szekér László tervei alapján idén elkészült az első olyan passzív családi ház, amely megkapta a darmstadti Passivhaus Institut minősítését. A minősítőintézet mérései alapján az épület négyzetméterenként és évente mindössze 13 kilowattóra energiát használ fűtésre és hűtésre. A 125 négyzetméteres ház építési költsége bruttó 230 ezer forint négyzetméterenként, alig drágább, mint egy hagyományos technológiájú és energiafogyasztású épület. A gáz nincs bekötve a házba, a tartalék fűtés hőtárolós villanykályha, amelynek a fogyasztása 1,5 kilowattóra, annyi, mint egy nagyobb hajszárítóé. |
„Nagyon sokáig, két és fél évig kerestünk lakást. Mindenhol elkértem a műszaki alaprajzokat, beszéltem a lakókkal, közös képviselőkkel, megnézettem a falakat, a nyílászárókat, a ház szigetelését” – meséli Nelli, aki a magánéletben is maximálisan energiatudatos, háztartásuk fogyasztását szinte elképzelhetetlenül alacsony szintre szorították le. „Ragaszkodtam a víztakarékos vécétartályhoz és csaptelepekhez, a természetes burkolatokhoz, a szabályozható radiátorokhoz.” Megérte, hiszen a kiváló szigetelésnek és a tájolásnak köszönhetően Nelliéknek a fürdőszobán kívül sehol sem kell fűteniük, és a lakásban így sincs soha 21 foknál hidegebb. Emellett már a lakóközösséget is belelkesítették, hamarosan belevágnak egy napkollektoros projektbe.
„A mosogatógép sokáig szóba sem jöhetett, de aztán hosszas keresgélés után találtam egy olyan modellt, amely csak 14 liter hideg vizet és 1 kWh energiát használ el egy programra. Átszámoltam mindent, és az derült ki, hogy nem fogyaszt többet, mint az én kézi mosogatós módszerem” – ez pedig nagy elismerés egy olyan lánytól, aki még zuhanyzás közben sem folyatja fölöslegesen a vizet. „És kádban fürödni sem szoktál?” – kérdezem már-már provokatívan, utóvégre melyik az a nő, aki ne szeretne belemerülni a forró habokba, bármekkora vízpazarlással is jár. Nelli kicsit zavarba jön, majd megtörik. „Szilveszterkor kimentünk a Lovira, és nagyon átfáztam. Lelkiismeret-furdalásom volt, de bevallom, úgy döntöttem, egy évben egyszer nekem is jár egy fürdés, fogtam egy könyvet, és beültem a kádba.”
Tóth Nelli ma már kevesebbet szigetel, most inkább a napkollektorokkal foglalkozik. A Napkorona bajnokság koordinátora, amelyre bármely magyar önkormányzat jelentkezhet, a versenyt az a település nyeri, ahol az egy főre jutó legtöbb napenergia-rendszer található. Emellett számos nemzetközi szervezettel és önkormányzati szakemberrel dolgozik együtt, úgy érzi, nagy eredményeket értek el, hiszen a döntéshozók ma már jóval komolyabban veszik a civileket. Büszke arra is, hogy a klímaváltozásról és az energiaforrásokról készített oktatási segédanyagaik rendkívül népszerűek a tanárok és a diákok körében.
2012-től kötelező Lakcímke-tanúsítvány
„Amikor az emberek meghallják az energia szót, valami nagyon misztikus dologra gondolnak, amelyhez csak a mérnökök értenek, pedig ez koránt sincs így. Azt szeretnénk tudatosítani mindenkiben, hogy az energiamegtakarításért saját magunk tehetünk a legtöbbet” – folytatja Király Zsuzsanna az Energia Klub üzenetének tolmácsolását. Zsuzsa a Lakcímke program koordinátora, amely az Energia Klub jelenleg futó, legfontosabb kampánya. A Lakcímke olyan tanúsítvány, amely háztartásunk és lakásunk energiahatékonyságáról nyújt információt, hasonlóan, mint egy mosógép esetében. Ha a lakásunk A vagy B kategóriás, azzal azt bizonyítjuk, mindent megtettünk, hogy ne kelljen fölöslegesen energiát pazarolnunk, E vagy esetleg H kategória esetén azonban sokat kell javítanunk a helyzeten. 2012-től mindenkinek be kell szereznie ezt a tanúsítványt, aki el kívánja adni lakását, addig sem árt azonban átböngészni a tennivalókat.
„Tulajdonképpen mi nem vagyunk olyan nehéz helyzetben, mint más zöld szervezetek, mert az emberek anyagi érdekei megegyeznek a mi céljainkkal, így könnyen megtaláljuk a közös nevezőt – teszi hozzá Zsuzsa. – Az emberek pénzt szeretnének spórolni, mi meg energiát.” Levonom a következtetést, bár eddig is így gondoltam: pénztárcánk állapota még mindig eredményesebb mozgósító erő, mint a klímaváltozás, a levegőszennyezés és az energiaforrások (például gáz és kőolaj) kimerülésének következményei.
A Lakcímke kampány sikere bizonyítja, hogy a téma valóban érdekli az embereket: az ingyenes kiadványból 50 ezer példány fogyott eddig, és ez valószínűleg megsokszorozódik, ha azt nézzük, egy példányt hányan olvashattak. A kampány üzenetével a családi kasszát is kíméljük – ha minden tanácsot megfogadunk, akár évi 200 ezer forinttal –, és egyúttal jövőnkért, környezetünkért is teszünk valamit. És ezek többnyire nem nagy dolgok, csak egy kicsit megfontoltabban kell megválasztani a háztartási gépeket, a lámpák, a fűtőtestek, az ablakok helyét. „Ezeket a trükköket mind mi szedtük össsze, és fogalmaztuk meg. Nem nagyon kapnak ma ilyen jellegű segítséget a háziasszonyok. Sok mindenről hittem azt, hogy lerágott csont. Aztán kiderül például, még mindig rengetegen mosnak úgy fogat, hogy közben végig folyatják a vizet.”
Ez utóbbit egyébként soha nem értettem, hiszen az ember már gyerekkorában, a Tévémacitól megtanulta, hogy pohárból kell fogat mosni. Szerencsére, mert most jópontot írhatok fel magamnak energiamegtakarításból. Sok jópontom sajnos úgysincs, talán még azért kapok párat, nem visszük túlzásba a fűtést, a lakásunkban általában 18–20 fok van. Szeretek viszont a kádban ücsörögni, ezzel nagyjából kárba is vész a fűtésen megspórolt energia.
Véradás és energiahatékonyság
A Lakcímke kampány márciustól újult erővel dübörög tovább. Idén a kampányban részt vevő 11 civilszervezet között nem csak zöldek vannak, erre az Energia Klub különösen büszke. Csatlakozott hozzájuk például a Nagycsaládosok Egyesülete és a Vöröskereszt is. „Ez jelentős előrelépés, hiszen a zöld rendezvényekre többnyire mindig ugyanazok, egy szűk réteg jön el, az újonnan csatlakozott szervezetekkel azonban más jellegű rendezvényeken is megjelenhet a Lakcímke” – mondja Zsuzsa.
A véradásokon aktivisták válaszolnak majd az energiával kapcsolatos kérdésekre, és tőlük be lehet szerezni a Lakcímke kiadványát is. A Vöröskereszt pedig önkénteseket tanít be a szigetelőgép használatára, és az önkormányzatokkal egyeztetve, felkeresnek olyan szegény családokat, akiknek az életszínvonalán nagyban segítene, ha a lakásuk energiatakarékosabbá válna.
| Csatlakozz!
Az Energia Klub munkáját segítheted önkéntesként a legkülönbözőbb szakmai, technikai, kutatási, tájékoztatási feladatok terén. Az éppen aktuális önkéntes munkáról az energiaklub@energiaklub.hu[1] e-mail címen érdeklődhetsz. Emellett a szervezet szívesen lát bárkit nyári gyakorlatra, illetve számos olyan szakdolgozati témát kínál, amelyeknek feldolgozása nagyban segítené az ország energiahatékonyságának növelését. |
További információ:
Energia Klub
Cím: 1056 Budapest, Szerb u. 15–17.
Telefon: 06.1.411.3520
E-mail: energiaklub@energiaklub.hu[2]
Honlap: www.energiaklub.hu[3]
Bankszámlaszám: 10900059-00000008-72750009
Szöveg: Kalas Györgyi
Fotó: Reviczky Zsolt
[Marie Claire, 2009. április]
References
- ^ energiaklub@energiaklub.hu (marieclaire.hu)
- ^ energiaklub@energiaklub.hu (marieclaire.hu)
- ^ www.energiaklub.hu (www.energiaklub.hu)
‘),
