A nagy menyasszonybiznisz

Krisztina, a debreceni nyelvtanárnő felejteni utazott Tunéziába. A válás utáni mélabúból a barátnője próbálta kirángatni – Djerba szigetére vitte nyaralni. A pedagógusnő hamar megvigasztalódott: néhány hét romantika után eljegyzési gyűrűvel tért vissza Magyarországra. „Szerelmes akartam lenni. Pedig utólag belegondolva szinte semmit sem tudtam Mehmetről” – mondja az asszony, aki két hét heves udvarlás után képes volt igent mondani a szálloda úszómesterének. Krisztát jó ideig az sem zavarta, hogy a barátja kihasználta anyagilag. „Én fizettem az éttermekben, a mobiltelefonját is velem töltette fel. Az utolsó este fogadással egybekötött díszvacsorát rendeztek, akkor öltönyt vettem neki.” Amikor a férfinak sikerült meglátogatnia a menyasszonyát Debrecenben, különös kéréssel állt elő. „Azt állította sajátosan sármos angolságával, hogy Németországban szeretné gyógyíttatni szívbeteg nővérét. Arra kért, utaljak át háromezer eurót egy állítólagos müncheni magánklinika számlájára.” Krisztina és a barátnője ekkor fogtak gyanút, és néhány kattintás után egy német honlapon találták magukat, amely az úgynevezett „bezness” áldozatainak megsegítésére jött létre. A rossz angolságú kifejezést azok a külföldi férfiak használják, akik bizniszt látnak abban, hogy hivatalos papírjaik megszerzése érdekében európai nőt vegyenek feleségül. A segítő oldalon „feketelistát” is létrehoztak, ahol a szélhámosok fényképei és adatai is elérhetők. „Sejtettem, hogy megtalálom a listán. Ott Kimo néven szerepelt. Próbáltam kérdőre vonni, de azóta elérhetetlen a telefonja.”

A papírok értéke A bevándorlási hivatalhoz befutó panaszok alapján jellemzően azok a szegényebb országokból származó, képzetlen külföldiek próbálnak Magyarországon érdekházasságot kötni, akiknek szinte ez az egyetlen kitörési lehetőségük. A házassággal ugyanis rendkívül kedvezményes feltételekkel szerezhetik meg a beutazási engedélyt, később az ideiglenes, majd az állandó tartózkodási kártyát, ezzel pedig szabadon mozoghatnak az Európai Unión belül. A magyar nőket – a hivatal szerint – egyre inkább érinti ez a probléma, arról azonban nincs információjuk, hogy pontosan hány nő volt idén vagy tavaly átverés áldozata.

Váratlan fordulatok
Szilvia és Aisha Budapesten estek szerelembe választottjaikkal, akik később egyaránt kihasználták a hiszékenységüket. Közös a két nőben, hogy szerfelett vonzódnak az észak-afrikai férfiakhoz, Aisha évekkel korábban felvette a muszlim vallást is. Az is megegyezik bennük, hogy érdeklődési körük ellenére mégsem volt alapos ismeretük az iszlám házasság alaptételeiről, tudatlanságukkal pedig vissza is éltek megtévesztőik. Szilviát, az arab üzletemberekkel dolgozó közgazdászt ajándékokkal halmozta el egyiptomi udvarlója. „Kamal mellett nő lehettem” – meséli. A férfi elhallgatta viszont, hogy már házas: később kiderült, hogy hatezer eurójába került, hogy feleségül vehessen egy másik magyar nőt, ezáltal érvényes okmányokra tegyen szert. Szilviát mégis arra kényszerítette, hogy vele is házasodjon össze – Kamal arra hivatkozott, tiltja a vallása a házasság nélküli szexuális kapcsolatot, holott az iszlám törvények már azt sem engedték volna, hogy kettesben maradjanak egy szobában. A budapesti mecsetben megkötött iszlám házasság ugyan minden szempontból érvénytelen volt, Kamal ezután zsarnokoskodni kezdett a nő felett. Egyre durvább hangon beszélt, nyomozott, és állandósultak a fenyegető telefonhívások. Szilvia ekkor kereste fel a bevándorlási hivatalt, ahol egyenesen a rendőrségre irányították.
Aisha a házasságát megelőzően, évekkel korábban vette fel az iszlám hitet, az egyiptomi Mahmoudot egy budapesti mecset elöljárója, az imám mutatta be a nőnek, és az ismeretséget hamarosan házasság követte. „Az iszlám nem helyesli, ha a házasulandók előzetesen kettesben találkozgatnak egymással. A frigy előtti testi kapcsolat is helytelen, még megérinteni sem szabad a másikat” – magyarázza Aisha. A tradicionális esküvő után nem várt fordulat következett: Mahmoud arra hivatkozott, katonának hívták be Egyiptomba, ezért hazatért. A katonaság helyett azonban a férfi – magyar felesége tudta nélkül – ismét megnősült Egyiptomban. Aisha szerint akkor hibázott, amikor Mahmouddal nem rögzítették a házassági szerződésben, hogy nem lehet több felesége. Aisha ugyanakkor valószínűleg nem ismerte az alaptételt: tilos a csalás és a hazugság az iszlám házasságban. Amikor kiderült az újabb frigy, Aisha azonnal kezdeményezte a válást, és panaszt tett a bevándorlási hivatalnál arra hivatkozva, hogy a férfinak kizárólag a tartózkodási kártya megszerzése miatt kellett. A bevándorlási hivatal viszont már nem tehetett sokat, hiszen a férj törvényesen kapta meg az uniós tartózkodási engedélyt. Aisha a történteket utólag úgy kommentálja, hogy a hite nem ingott meg, de szinte semmit sem tudott a vallási házassággal járó jogokról és kötelességekről.

Szöveg: Beszterczey Judit
Fotó: Profimedia – Red Dot – Corbis

A folytatást keresd az augusztusi Marie Claire-ben.

[Marie Claire, 2012. augusztus]