Nanushka – Fashion loves

A budai vár szoknyáján bújik meg a Nanushka-showroom. Álmodozó királykisasszonyok laknak ilyen miliőben, a hófehér padlós meseszobát fenyőfák ölelik körül, a kis szalont óvja-védi az egész budai hegyvidék. Világsztárok is adták már itt egymásnak a kilincset, a nálunk még viszonylag ismeretlen celebrity gifting, vagyis a sztároknak szánt ruhák ajándékozásában Nanushka a külföldi mintákat próbálja meghonosítani nálunk. „Angelina Jolie-nak is állítottunk már össze egy csomagot akkor, amikor a saját filmjét forgatta itt. Örömmel hallottuk vissza, hogy az egyik ruhát fölhajtatta egy varrónővel, tehát valószínűleg viselte vagy viselni fogja.” A Nanushka-logós szatyorba ilyenkor levél és névjegy is kerül a ruhák mellé, ennek köszönhető, hogy például a Hell Boy forgatására érkező Selma Blair felhívta őt, sőt el is ment a budai showroomba, és a fél üzletet fölvásárolta. Charlize Theron a Sundance Film Festivalon viselte az egyik kabátját. A színésznő stylistja egy Los Angeles-i showroomból választotta a Nanushkát. „Charlize húsz kabátot kért tőle, és a Nanushka kabát tetszett neki a legjobban.”
A tervező a showroom alatti titkos kis katakombában kalauzol tovább, varrónők, különböző kollekciók, anyagminták és tervek között sétálgatunk a hegy gyomrában. Állandó telefoncsörgés, kérdések, átadások és átvételek sorozata után egy csigalépcsőn szökünk föl az utcára, hogy egy újabb rejtekajtón belépve nyugodtan beszélgethessünk végre. Szandra édesapja ismert, népszerű nőgyógyász, az ő rendelőjében ültet le egy tekintélyes orvosi székbe. Vajon minden újságírót ide ültet? „Ja, nekem ez megszokott közeg, meg itt van nyugi, neked pedig izgalmas, ami nem megszokott, nem igaz?” A Nanushka márkanév is az édesapjának köszönhető, ő becézte így a kislányát, aki aztán jó érzékkel divatbirodalmat épített belőle.
Szandrának több mint húszezer rajongója van a Facebookon, a kitüntetett figyelmet időnként meglepetéspartival köszöni meg a lájkolóinak. A legutóbbi partin New York-i fashion glam night hangulat kerekedett, a megközelíthetetlennek tűnő divatszakma a fanokkal együtt ünnepelt Budapesten. Szandra külföldön is, itthon is mindent észrevesz, ami a hasznára lehet. Időnként hátulról és lopva lefotóz egy-egy kapucnifazont, vagy a repülőgép ablakából lenézve felülnézetből skiccel le egy-egy történelmi épületet, amely – a vonalait továbbgondolva – akár a következő kollekció nyitódarabja is lehet. „Még az is előfordult, hogy csöveseket fotóztam, fantasztikus szetteket láttam rajtuk.” Megállapodunk abban, hogy a nagynevű tervezők még ma is az utcáról szerzik a legtöbb inspirációt. „Ez például az egyik közös pont egy befutott, nemzetközi sztárdizájner és egy magyar tervező között.” Szandra mindettől függetlenül ott tanulhatott, ahol a legnagyobbak. Akárcsak Stella McCartney vagy Phoebe Philo, ő is Londonban szerzett diplomát. Az ottani évei alatt szeretett bele a patinás Selfridges áruházlánc üzleteibe is, akkor arról álmodozott, hogy ott egyszer az általa tervezett ruhák is megvásárolhatók lesznek majd. London továbbra is a meghódítandó városok egyike, de a magyar tervező ruháit a világ sok városában hordják és árusítják, például Los Angelesben, Tokióban vagy New Yorkban.
Saját magad építetted fel a márkádat. Tanítani lehetne, olyan jól sikerült.
Otthon is mindig azt láttam magam körül, hogy ha az ember ért valamihez, akarja a sikert, és mindent meg is tesz érte, akkor bármi megtörténhet. Anyukám korábban felvirágoztatott egy gyerekruhamárkát, szerintem neki a vérében van az üzlet és a jó ízlés. Sokat segített az ő tapasztalata, de büszke vagyok rá, hogy a brandemet már saját magam építettem fel. Visszanézve mindent érzésből csináltam, csak mentem az ösztöneim után. Se tudatosság, se üzleti tudás nem volt mögöttünk, valahogyan ösztönösen mindig jó irányba mentünk.
Mások szerint mindössze annyi történt, hogy jól ráéreztél arra, hogy könnyedén és egyszerűen is lehet izgalmasan öltözni.
Tény, hogy a ruháim a kényelemről és az időtállóságról is szólnak.  
A tengerentúli divatvilágot még a sokat tapasztaltaknak sem sikerül meghódítaniuk. Neked hogyan sikerült?
Egy családi ismerősön keresztül hívott föl egy lány Amerikából azzal, hogy tetszenek neki a kollekcióról készült képek. A kinti olasz barátnője befuttatott már egy olasz márkát, innen jött az ötlet. Az első kollekcióm mind egy szálig elfogyott. Rögtön jött az újabb megrendelés. Gondolhattam volna azt is, hogy még nem vagyunk elég nagyok ahhoz, hogy megrendeléseket teljesítsünk, anyagokat rendeljünk, varrassunk, szállítsunk. Gondolkodhattam volna azon is, ugyan hogyan fogok előfinanszírozni egy még nagyobb megrendelést? Kétségek helyett belevágtam, és azt mondtam, valahogy majd megoldjuk. Mindenhez így álltam hozzá, és talán ezért is sikerült mindig. Mert hittem benne.

Szöveg: Szűcs Péter
Fotó: Viszlay Márk
Smink: Tombor Sarolta
Ruha: Nanushka
Tárgyfotó: Erdőháti Áron

A folytatást keresd a novemberi Marie Claire-ben.

[Marie Claire, 2011. november]