A pénz ereje – Gazdagból szegény, szegényből gazdag

A gazdasági válság családok százezreit állítja soha nem tapasztalt nehézségek elé – a fontossági sorrendek naponta felülírják egymást, az értékrendszerünk gyorsan változik. De hogyan küzdünk meg a hirtelen jött egzisztenciális gondokkal, és mekkora kihívás a körülményeink radikális megváltozása után is méltósággal élni az új, anyagi javakban kevéssé bővelkedő életet? Min változtat a pénz hiánya? Furcsa módon a képlet megfordítása is kérdések sokaságát veti fel: a szegénységben eltöltött gyerekkor után hogyan birkózunk meg az anyagi jóléttel? Milyen a viszonyunk a gazdagsághoz, amikor az emlékeink csak a túlélésért küzdő szüleink stratégiáit őrzik? A válság nem szűkölködik szélsőséges történetekben.

Újabbra, jobbra cserélni
Budai lakás, csigalépős, kétszintes. Látszólag minden megvan. A tér ugyanaz, de a keretek sokat változtak. Bár a háromgyerekes Szilvia nem csak a válság hatására került ilyen helyzetbe, azt mondja, ha a férje nem hagyja el, ma akkor is nyomorognának. „Nagyjából hat éve történt, és nem egyik napról a másikra. A férjemnek szeretője lett, kiderült, aztán összeomlottam. Ezzel párhuzamosan hideg zuhanyként ért, hogy a vállalkozásai szépen lassan becsődöltek. Akkor kellett felnőnöm.”
Szilvia a szüleitől költözött a férjéhez, 33 évesen szült először. „Az együtt töltött 15 év alatt soha semmiben nem kételkedtem, soha nem gyanakodtam, nem nyomoztam.” Megszületett a kisfiuk, két évvel később a lányuk is, majd a harmadik gyermekük, szintén kisfiú – ő jóval később, tíz évre rá érkezett. „Otthon voltam a gyerekekkel, de mellettük tudtam sportolni, fodrászhoz, kozmetikushoz járni, találkozni a barátnőimmel. Imádtam vásárolgatni. Leginkább a kicsi üzleteket szerettem, ahol van ízük és szaguk a dolgoknak.”
Pénzt soha nem kellett kérnie a férjétől, mindig volt, szinte számolatlanul. A közös számlájukhoz neki is volt kártyája, a férje nem kérdezte, mire és mennyit költ. A gyerekek az egyik jó nevű magániskolában tanultak, és versenyszerűen síeltek. Minden szezonban új felszerelés kellett, évente többször versenyeken vettek részt. A család bejárta Európa összes síparadicsomát, évente legalább egy hónapot külföldön töltöttek. „Bárhová mentünk, mindenhol megengedhettük magunknak azt a színvonalat, amit itthon.” Ezenkívül szinte hetente tartottak összejöveteleket, ilyenkor hat-nyolc főt vendégeltek meg. Szép lassan mindent újabbra, jobbra és nagyobbra cseréltek, évente váltogatták az autóikat és a ruhatárukat.

És beütött a krach
Aztán megszületett a harmadik gyerek, és két évvel később beütött a krach. „Kiderült, hogy szeretője van. Azt csak sokkal később tudtam meg, hogy mindig is nőzött.” Szilvia nem tudta feldolgozni a férje kettős életét, megbocsátani sem tudott, így lassacskán tönkrement a kapcsolatuk. És az asszonynak nemsokára el kellett számolnia azzal, mire mennyit költ. „A gyerekek továbbra is mindent megkaptak a férjemtől, de engem elküldött dolgozni. Azaz muszáj volt mennem. 52 évesen, a semmiből kellett munkát keresnem. Egy ingatlanközvetítőnél helyezkedtem el, és mindaddig, amíg meg nem szűnt – két évvel ezelőttig – ott voltam.” Az anyagi csőd felé vezető úton az első intő jel Szilvia szerint az volt, amikor három évvel ezelőtt eladták az autóját, és a befolyó pénz mind a befizetetlen közüzemi számlák rendezésére ment el. Azóta már kézzelfogható jelei is vannak az elszegényedésnek. A lakásban a telefont már régen kikapcsolták, a kábelszolgáltató is felmondta velük a szerződést. A mosogatógép évek óta nem működik, a mosógépet fontosabb volt megcsináltatni – igaz, azt is csak kölcsönből tudta megoldani.
„A férjem két éve jelentette be, hogy el akar válni. Abban állapodtunk meg, hogy az én nevemen marad a lakás – ezzel viszont a nevemre került az a sok millió forintos hitel is, amit több lépcsőben, a vállalkozásai fellendítésére vettünk fel korábban. Az első hitelt még két hitel felvétele követte, hogy kiváltsuk a korábbiakat. Ma összesen 30 millió forintos adósságom van.” Szilvia a válás óta próbál újra elhelyezkedni. Havi fix jövedelme 37 ezer forint – 25 ezret a férfitól kap gyerektartás címén, a legkisebb után, 12 ezret pedig családi pótlékként. A lakáshitelét fél éve nem tudja fizetni.

Szöveg: Dreissiger Ágnes

A folytatást keresd a februári Marie Claire-ben.

[Marie Claire, 2011. február]