Segíthetek?

2013. július 22.
DIA-sikerek
– Egy zsákkal a ligetért: 2007 áprilisában, az önkéntes fiatalok napján 200 önkéntes részvételével teljesen kitakarították a Városligetet. – A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium Kapcsolda programja, amelynek keretében 20 fogyatékkal élő fiatallal töltöttek el a diákok két napot az iskolájukban. – A Zalaegerszegen működő Laza Zala Médiakommandó önkéntesei ifjúsági műsorokat készítettek a helyi televízióban: tabutémákról forgattak kisfilmeket fiatalok számára. – Úttaposó program: gyalogúttal kötöttek össze két eldugott falucskát a Bükkben, hogy a két község lakói végre kerülőút nélkül tudjanak egymással találkozni.

Üvegszilánkok, szemét, térdig érő gaz között és egy morcos portás mellett ballagunk a Diósgyőri Vasgyár területén az egykori csavarszerelő műhely felé. A ma már ipari műemlékké nyilvánított, lerobbant, vörös téglás épület egykor szebb napokat és szorgos munkásokat láthatott. A hatalmas csarnokba lépve vidám kép fogad, gördeszkás fiúk és BMX-es lányok repkednek a levegőben, metálzene szól, mások a hatalmas mászófalon gyakorolnak, vagy csak ücsörögnek itt iskola után. A Factory Sport Arénát lelkes önkéntesek pucolták és festették ki, hogy legyen egy hely Miskolcon, ahová eljöhetnek a gyerekek sportolni, zenélni, együtt lenni.
Míg Amerikában komolyabb egyetemre be sem lehet kerülni önkéntes munka nélkül, nálunk az oktatási intézmények kizárólag a tanulók jegyeire kíváncsiak, többletpontot esetleg a nyelvvizsgáért adnak, azért nem, ha valaki szabad idejéből áldoz arra, hogy másoknak jobb életük legyen. Így aztán, amíg Rory Gilmore a Szívek szállodájában majd összetörte magát egy jó kis önkéntes munkáért, itthon a középiskolások nagy részét semmi sem készteti arra, hogy másokért tegyen valamit. Ezt tűnt fel tíz évvel ezelőtt a hazánkban élő, amerikai Richard Harillnek is, ezért megalapította a Demokratikus Ifjúságért Alapítványt, amelynek fő feladata magyarországi önkéntes csoportok szervezése és koordinálása.

„Ma már több ezer rendszeresen önkénteskedő fiatal van az országban, a diákok borzasztóan lelkesek – magyarázza büszkén Takács Viktória, a DIA projektvezető koordinátora. – Az önkéntes munka fontos a fiataloknak, hogy később, ha valamilyen problémával találkoznak a környezetükben, ne másra várjanak, hanem kezdjenek el maguk cselekedeni.” A DIA a minden évben megrendezett önkéntesek napjára már húszezer önkéntest tud összetoborozni, emellett 200 önkéntes DIA-csoport működik országszerte. Szinte minden területet lefednek, a leghangsúlyosabb a környezetvédelmi és a szociális oldal, sok fiatal jár időseket látogatni, gyermekotthonba vagy játszóteret festeni, fát ültetni, kertet gondozni és menekülttáborba magyart tanítani.
Viki szerint tévhit, hogy önkéntes munkát végezni a gazdagok hobbija lenne. „A hátrányos helyzetű gyerekek jóval aktívabbak az önkéntes munka terén. Látják, hogy az ő helyzetüknél is van rosszabb, hogy ők is tudnak segíteni valakin.”

A Factory Sport Aréna sem létezne lelkes önkéntesek nélkül. Sok pénzt nyertek már a DIA pályázati programján keresztül, de még lenne fejlesztenivaló. „Legalább 500 millió forint kellene, hogy rendbe tudjuk hozni ezt a csarnokot. Nincs fűtés, télen nagyon hideg van. 2004-ben, amikor az önkormányzattól megkaptuk a helyet, térdig állt itt az olaj meg a szemét, aztán a gyerekek összegyűjtötték a fémhulladékot, elvitték a MÉH-be, és abból kezdtünk neki a felújításnak” – mondja Lassúné Urbán Erika, a DIA észak-magyarországi koordinátora.
A 4000 négyzetméteres Factoryban újabb és újabb hihetetlen termek tárulnak elénk, két önkéntes fiú lelkesen kalauzol a repülő deszkák és a görkorcsolyák között. Lányok ugrálnak a szivacsgödörben, nemzetközi versenyeken sikert sikerre halmozó nyolc-tíz éves fiúk a mászófalon, helyi zenekarok a próbatermekben, és hétvégente hatalmas bulik a pincében, ahol az utolsó, kibelezett miskolci Ikarus busz ülésein lehet szürcsölni a vörösboros kólát és csókolózni.
Csatlakozz!
A DIA minden önkéntest tárt karokkal fogad, jelentkezni a regionális koordinátornál lehet, aki egy közeli csoporthoz irányít, de jelentkezhetnek adott ügyért szerveződött csoportok is, nekik a DIA a forráselőteremtésben nyújt segítséget. A www.kozod.hu honlapon megtalálhatóak az aktuálisan működő csoportok és a regionális koordinátorok elérhetőségei.

Aki nem szereti a diszkót, általában ide jár. Amikor Egri Zsuzsát, a hely ötletgazdáját kérdezem, van-e benne gondoskodó szándék a gyerekek iránt, nevet, és azt feleli, az a baj, hogy csak az van. Legalább négyszáz ide járó gyerekkel ápol személyes kapcsolatot, valamennyiüknek ismeri örömét, bánatát, családi hátterét, taulmányi eredményét. Még szülői értekezletekre is eljár, könyörög a tanároknak a kettesért. „Van olyan gyerek, akit mi, illetve ez a hely mentett meg attól, hogy elkallódjon. De nem mondhatom, hogy ide csak hátrányos helyzetű gyerekek járnak. Szép, hogy megfér egymás mellett a miskolctapolcai milliomoscsemete, a nagyon szegény deszkás és a roma kisdiák. Úgy fogalmaznék, hogy ez itt egy multifunkcionális közösségi tér” – mondja Zsuzsa, majd elviharzik, mennie kell tárgyalni, pénzt szerezni, nem állhat meg az élet egy újságíró miatt. Nem állnak meg a deszkák és a biciklik sem.

További információ:
Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
Cím: Budapest 1111, Bercsényi utca 8.
Tel.: +36.1.354.1191
Honlap: www.i-dia.org, www.kozod.hu, www.factoryarena.hu


Szöveg: Kalas Györgyi

Fotó: Reviczky Zsolt

[Marie Claire, 2009. június]

[1][2][3]

References

  1. ^ www.i-dia.org (www.i-dia.org)
  2. ^ www.kozod.hu (www.kozod.hu)
  3. ^ www.factoryarena.hu (www.factoryarena.hu)

‘),