Az Operaház táncosa a klasszikusok mellett kísérletezőbb tánccsoportokkal is dolgozott, például Ladányi Andreával, de sokszor vendégszerepelt a bécsi Operában is. November 27-én lesz A rosszul őrzött lány bemutatója, amelyben egy öregasszonyt, Simone anyót táncolja.
![]()
Bajári Levente a fotózás napján túl volt már a bemelegítő tréningjén, és lazán ugrándozott a magasban. Van benne valamiféle könnyedség, öröm, kíváncsiság, hogy mit hoz a következő perc. Feszülést nem érzek rajta. „Ez igaz. Most jól vagyok. Sokat dolgoztam érte, de most a helyemen vagyok.” Izmos, arányos, öltözködni imádó pasi. Nehéz belelátni a husis, kövérkés kisfiút, aki valamikor zongorázni akart, de be kellett látnia, ahhoz rövidek az ujjai. Táncolni tulajdonképpen véletlenül kezdett el. Ezer jelentkező közül vették fel tízéves korában. „Nekem sosem a technika volt az erősségem, hanem a drámai szerepek. Karakterekben vagyok jó, a megformálás izgat. Ehhez élni kell, tapasztalni és mindent fokozatosan beemelni a szerepekbe.” Szerencsésnek tartja magát. Nagyon jó lehetőségeket és szerepeket kapott, de alaposan megizzadt a sikerért. „Ilyen a világ, verseny minden nap. Ez nem kérdés. De könyökölnöm nem kellett.” Maximalista, rengeteget gyakorol, viszont igazán a színpadon él. „Belőlem az hozza ki a legjobbat, ha élesben megy a dolog. A közönség pörget.” Mik az erőviszonyok, kérdezem. Vajon aggyal diktál a testének, vagy a test betart, bárhogy is akar valamit fejben? „Sajnos a test dönt. Egyre inkább. Fontos a fej, mert az onnan indított mozdulat mindig szebb, de 34 évesen már nem olyan, mint tíz éve.” Nehéz lehet a próbákon, hogy amíg a teniszező eldobhatja dühödten az ütőjét, a táncos nem tudja falhoz vágni a testét. „Ez igaz. Szerencsére nem vagyok őrjöngős. Alapvetően pozitív, vidám, jókedvű vagyok, és ez jól hat a környezetemre – van is egy efféle várakozás felém. Ezért ha néha mégis kiabálok, nagyon megijednek.”
A balett kegyetlen szakma. „Amikor fiatalon megkapsz egy szerepet, bármennyit bírsz táncolni. Aztán elkezded megérteni a karaktert, finomabb, könnyedebb, természetesebb leszel benne, érettebb, igazibb vagy, de pont addigra nagyon véges már az időd. Ráadásul én szigorú, kritikus is vagyok: van egy pont, ahonnan már nevetséges 16 éves Rómeót táncolni.” Évek óta tanít és koreografál. „Ebben is a modern izgat. Spicc-cipős alapokon újat, frisset hozni, nyitni. Muszáj, mert a technikai tudást megszokják hamar. Pár éve, ha valaki hármat forgott spiccen, mindenki elájult. Ma Aleszja Popova tízet csinál, és ez tűnik a normának.” Sokat utazik a saját darabjaival, viszont ha itthon van, megvendégeli a barátait, isteni pizzákat süt, bulizik. Idén a karácsonyt a nővérénél, Bejrútban tölti a család. „Szeretem az ünnepet, leginkább ajándékokat venni. És a Diótörőre is mindig beülök. Enélkül nincs karácsony.”
Szöveg: Winkler Nóra
Fotó: Trunkó Bálint
Smink: Békefi Zsóka
