Szerelem két felvonásban

Minél hitelesebb, annál jobb. Nemcsak a rendezők, de a közönség is így szereti a párkapcsolatokat látni a színpadon. Legendás színészszerelmek szövődnek a szemünk előtt, de mi történik, ha a szereplőknek csak a szerep kedvéért kell találkozniuk, párkapcsolatban élnek, és a rendező nemcsak „markolászást”, de szenvedélyes csókot is kér? A hírek szerint izzott a levegő Nagy Ervin és Pálmai Anna között A hős és a csokoládékatona című, ritkán játszott Bernard Shaw-darabban, a Matyódesign márkaarcaiként is elhíresült párosról még az a valóságtól elrugaszkodott pletyka is szárnyra kapott, hogy a kampányfotókon is szereplő babának, Ervin gyermekének Pálmai Anna az édesanyja. Persze aki beáll anyukának, ne csodálkozzon, ha annak is nézik. Nos, végül tiszta vizet öntöttünk a pohárba, megnéztük az előadást, és eldöntöttük, a két népszerű katonás színészt egyszerre faggatjuk majd az öltözőben. Szerepről, szerelemről és a matyó asszonyokról.   

Anna örök
Ervin magas rangú katonatisztet, a háborúból éppen megtért hőst alakít, szerethető bájgúnárt, finom humorral és óriási sikerrel. Pálmai Anna a ranglétra alsó fokán áll, szókimondó szolgáló, öntudatos bolgár parasztlány. Kusturicás dalbetétek, új színházi megoldások, félig koncert, félig előadás, Ervin és Anna között odamondós-odanyúlós jelenetek sora, jó nagy csattanó, nagy taps (nem árulom el a végét), és már a Párizsi utcában keresem a művészbejárót, hogy az öltözőben, diktafonnal folytassuk a szombat estét. A színészbüfében 11 után indul csak az élet, Haumann Péter, Kocsis Gergely és Nagy Ervin meccset néz, a második félidő harmadik felét, Ervin időt kér, Anna rögtön eltűnik az öltözőben a barátnőivel. „Még egy gyors zuhany, de addig is a vendégem vagy egy italra” – mondja Ervin, aztán rendezői jobbra el, miközben balról máris befut Anna a barátnőivel (begyakorolták a koreográfiát?), berángat egy jelmezekkel teli, öt négyzetméteres öltözőbe, egyik kezében egy pohár borral, a másikban cigarettával, „nem zavar a füst? kell a lelazuláshoz”, majd hellyel kínál, és keresztbe veti a lábát – itt már (vagy még) nincs szerepjátszás, a színpad után az öltözőben folytatódik a kitárulkozás: „Egy ösztönállat vagyok, intuitív, hirtelen ember, de ezzel együtt állandóan dolgozik bennem valamifajta ironikus kételkedés mindennel kapcsolatban, amit csinálok. Lehet, hogy ezért vagyok időnként megfontolt? Amikor túl komolyan veszem az életet, jókat tudok röhögni magamon, ez lenyugtatja azt a fene nagy lendületemet.” De vajon mennyire lendületes az Ervinnel való kapcsolata?
„Rendszeresen bocsátkozunk szenvedélyes vitákba egy-egy jelenetünk után a büfében, aminek a vége általában az, hogy engem parodizál. Sokat bírunk röhögni együtt, ha egymásra kattanunk, azonnal elindul valami hülyéskedés. Este héttől eljátszani, hogy beleszeretek Ervinbe, nem nehéz, mert egyébként is imádjuk egymást.” Anna szeme csillog, szikrázik, érezhetően még mindig a színpadi energiákkal dolgozik, hiába vagyunk a levetett jelmezek között. Az édesanyjáról, Szirtes Ágiról és a nagyapjáról, Szirtes Ádámról sokat tudunk, sokan szeretjük őket – vajon kell-e bizonyítania, megfelelnie, mint a színészgyerekek többségének? „Büszke vagyok mindenkire a családomban, de az én utam már most nyilvánvalóan teljesen más, mint a nagyapámé vagy az anyukámé. Azt azért remélem, hogy örököltem tőlük azt a bizonyos földszagú őserőt, amely annyira jellemző »a Szirtesékre«.”

Ervin harminc fölött  
Frissen, illatosan érkezik a tusolóból, aranysárgával hímzett, matyó mintás pólóban. Jól áll neki, de a kampányon kívül is hordja? „A gyermekem anyja, Váczi Rozi a Matyódesign egyik tervezője, kitalálója, de az a legszebb a történetben, hogy a borsodi kis falvakban élő matyó asszonyoknak ad vele munkát, ezzel együtt megélhetési lehetőséget. Nagyon szimpatikus kezdeményezés, szívesen állok mellé. Ezek az asszonyok hímezik ugyanis a ruhákon megjelenő mintákat, tulajdonképpen azt csinálják, amit egész életükben, csak egy újragondolt történetben. Szerintem eredeti az ötlet, és szépen hajaz arra a trendre, amely a magyar népművészetet nemzetközi szinten  is eladhatóvá szeretné tenni. A Google keresője nemrég például matyóba és Rubik-kockába volt borítva – ez arról szólt, hogy a hagyomány összehozható mindazzal, ami modern és divatos.” Ervin még elmeséli, „gyermeke anyja” révén hogyan került közel a tardi asszonyokhoz, és hogy mennyire másképpen szól, ha ott csupa szívből megkérdezik: Hogy van, művész úr? Hogy van itt nálunk? „Bennem is csörgedezik parasztvér, mint Annában, szerintem ezt a borsodi asszonyok is érzik. Sokat ad, feltölt Tard, ezen a nyáron is sokat leszek ott.”

Szöveg: Szűcs Péter
Fotó: Tombor Zoltán
Styling: Laczkó Mónika
Stylistasszisztens: Skyba Iryna
Smink: Tombor Sarolta
Haj: Krepsz Gábor – Hairclub
Ruha: Moschino Cheap & Chic, D&G, G-Star, Yves Saint Laurent, Metropolitan, www.metropiltanbudapest.hu, Matyódesign, www.matyodesign.hu^[1][2]
Karkötő: Anh Tuan

A folytatást keresd az augusztusi Marie Claire-ben.

[Marie Claire, 2011. augusztus]

References

1. ^{^} www.metropiltanbudapest.hu (www.metropolitanbudapest.hu)
2. ^{^} www.matyodesign.hu (www.matyodesign.hu)