Éppen az életpálya közös pontjait firtatom, de Soma hamar elejét veszi a méricskélésnek: „A mi karrierünk csak annyiban hasonlít, hogy feljöttünk vidékről. Én egy öreg bácsihoz költöztem, mostam, főztem, takarítottam rá, cserébe lakhattam nála. Senki nem volt mellettem, se apa, se anya.” Persze Gigi sem ma kezdte. „Én nyolcéves korom óta járok fellépni, azóta rendszeresen énekelek közönség előtt, apu nagyon jó kis zenekart alapított nekem.” Az édesapja, Tamás mindenhová elkíséri, vele lakott a verseny alatt is – ezúttal is ott ül velünk az interjún. Soma mélyen búgó, meleg, erős hangja megtölti a hatalmas kávézót. „Nem érzed, Gigi, hogy túl kevés önállóság jut neked?” És itt elkezdődött az a beszélgetés, amelyre vártunk.
Tündéri láncok
„Igazából nem igénylem – válaszol határozottan. – Szeretek így élni. Jó, hogy mindig mellettem van a családom.” „Azt elhiszem – bólogat Soma –, de egyszer eljön az ember életében a pillanat, amikor felteszi magának a kérdést, hogy ki is valójában.” Soma nem tágít: lázadásról, a szülőkről való leválás fontosságáról beszél. „Ha ez kimarad, az állandó, túlzott megfelelési kényszer borítékolható felnőttkorra. Mernünk kell olyan dolgokat is megtenni, amelyek anyunak, apunak vagy a társadalomnak éppen nem tetszenek. És fontos még a pályaorientáció is, de az nálad megvan, azzal nincsen baj. Fanatikus, gyönyörű hangú énekesnő vagy, és ennél még csak jobb leszel.”
Hamar a szakma árnyoldalaira terelődik a szó. Soma el is meséli, amikor egy barátnője édesapjának a temetésén szimbolikusan ő is végleg elköszönt attól a szerepjátszó médiabohóctól, aki addig volt, és aki boldog-boldogtalannak igent mondott, pedig csak a nagyszájú botrányhősre voltak kíváncsiak, sosem rá. Azóta új fejezet íródik. „Mindenhol használni akarnak. Számszerűsíteni tudják, hogy dekára pontosan kiben mennyi szufla van, hogy ki mennyit ér a húspiacon. Ma. De holnap már mások jönnek, újak, jobbak, szebbek. És aki kiégett, akit elhasználtak, akiről már minden bőrt lehúztak, megy a kukába. Muszáj mindig megújulni, muszáj neked magadnak irányítani az életedet, újra és újra megfogalmazni a céljaidat, önállóan dönteni és alkotni, különben felzabálnak és kiköpnek.”
Bad girl
Pedig fogat összeszorítva Radics Gigi is tud harcolni. Nyolcévesen több mint hetven kiló volt, majd egy személyi edző, egy jó diéta és a családja segítségével húsz kilót fogyott. „Az első két hét annyira nehéz volt, hogy kifeküdtem otthon a teraszra, és sírtam, mondtam apuéknak, hogy értsék meg, nem bírom tovább. Közben pedig végig tudtam, hogy miért fontos ez, hogy csak túl kell lenni a nehezén, és hogy meglesz az eredménye.” Az élsportolók céltudatos elszántságával csinálta végig az utóbbi éveket. „Na látod, ebben például hasonlítunk – állapítja meg Soma. – Én hatévesen döntöttem el, hogy színésznő leszek, egyben olvastam el Weöres Bóbitáját, mert tudtam, hogy egy színésznek jó memóriájúnak kell lennie. Színész végül nem lettem, de a jó memória és az irodalmi kifejezéstár azóta is sokat hozott.”
Továbbra is az önállóság témájánál parkolunk, Soma nem hagyja elbagatellizálni a kérdést. „Tehetséges vagy, fiatal, de nincs még benned elég erő, határozottság – befolyásolható vagy. Ahogy hallgatlak énekelni, azt gondolom, hogy csodaszép eszköztárad van. Pontosan érződik rajta, hogy nem egygenerációs éneklés ez, ott van benned az apukád muzikalitása is. Egy szép, nagy, fényes hang vagy, egy hatalmas kristályváza, amelyben nincs még szinte semmi. Ezt imádja a popszakma. Érződik, hogy még keveset csalódtál, nem hagytak ott, nem szenvedtél, megkímélt az élet. Ahhoz azonban, hogy igazi nagy művész legyél, ennek a kristályvázának meg kell telnie. És ahhoz kell tudni rossz lánynak lenni, sőt szenvedni is. Abból sokáig lehet táplálkozni.”
Szöveg: Fiáth Marianna
Fotó: Viszlay Márk
Styling: Laczkó Mónika, Molnár Anikó
Stylistasszisztens: Skyba Iryna
Fotóasszisztens: Várfi István
Haj: Krepsz Gábor
Smink: Kiss Csilla
Ruhák: Soma a saját ruháit viseli. Gigi: Dsquared2, Stella McCartney
Cipő: Marc by Marc Jacobs
Ékszer: Swarovski, Yves Saint Laurent
A Rolls Royce-t köszönjük az OldRent Veteránautóknak: www.oldrent.hu[1]
A folytatást keresd a júliusi Marie Claire-ben.
[Marie Claire, 2012. július]
