Itthon nem szerepelsz meghatározó dízájnerként a köztudatban, pedig a szemüvegkereteid világhírűek. Miért így építetted fel a márkádat?
Ez talán azért van, mert főleg külföldre dolgozunk. Amikor 2001-ben elkezdtem ezzel foglalkozni, a magyar divatélet nem volt fogékony a bakelitből készült szemüvegkeretekre, viszont külföldön rögtön rákattantak. Akkoriban még Magyarországon ott tartottunk – a több évtizedes elzártságból kiszabadulva –, hogy az emberek hirtelen nagyon elkezdték akarni azt, ami a másiknak van. Abban az időben sorra nyíltak nálunk a neves külföldi márkák boltjai, mindenki onnan akart magának ruhát vagy kiegészítőt, és elegük volt mindenből, ami magyar. Úgy döntöttem, nem harcolok az eszmék ellen, nem próbálom megváltoztatni a szokásokat, elindultam külföldre. Mára úgy látom, kielégült az emberekben ez a vágy és rájöttek, hogy ideje támogatni a hazai tervezőket, főleg, hogy néhányuk a határon túl is hatalmas sikereket ér el, legyen szó akár divatról, vagy technikai újításokról. A Tipton Budapest ma már egyre inkább kezd beépülni a köztudatba, a vevőkörünkből is egyre többen jönnek azért, mert a szemüvegek itthon készülnek, kiváló minőségben.
Hogy indultál el külföldre?
Csináltunk egy mintakollekciót, amit bepakoltam egy bőröndbe, majd az egyik barátomtól vettem hamis InterRail jegyeket, Retour Glasgow, Retour Nantes és Retour Rome feliratokkal. Azért indultam útnak, mert csak a személyes kontaktusban hiszek, oda kell menni személyesen, mert csak ez működik. Egy hónapig utaztam egy-egy vonalon, minden állomáson megálltam, és addig jártam az összes utcát és optikai üzletet, míg meg nem találtam azt, amelyik megveszi a kereteimet. Hostelekben szálltam meg, de előfordult, hogy a vasútállomáson aludtam, mert nem volt pénz a bankkártyámon. Nem adtam fel, és viszonylag hamar sikerült is összegyűjtenem már az elején több klienst, majd indultam tovább a következő faluba, városba. Így jártam be egész Európát.
Mikor jött az áttörés?
Igazából több is volt, a legnagyobb talán a párizsi optikai kiállítás volt, mely a legszínvonalasabb kiállítás a világon. Itt nemcsak a mainstream legújabb darabjait állítják ki, de megjelenik az összes egyedi és különleges irányvonal is. A nevezésnek megfelelően beadtunk egy keretet és – 2004-ben, majd 2006-ban – beválasztottak minket. Jött a hírnév, rengeteg újság megkeresett minket, és jöttek a vevők is, méghozzá annyian, hogy egy idő után – anyagi forrás híján – nem tudtuk legyártani a megrendeléseket. Ez lett volna az igazi áttörés, de mivel nem volt mögötte az a finanszírozási háttér, ami ennyi vevő kiszolgálására alkalmas, az emberek máshova vitték a pénzüket. De volt olyan időszak is, hogy megvoltak a gyártáshoz szükséges feltételek, viszont az nem állt egyensúlyban a kereslettel. Azóta is folyamatosan fejlesztjük magunkat, hogy ne maradjunk le semmiről, és tudjuk tartani a szintet. Tavaly beleestünk abba a hibába, ami egy tévhit az embereknél, hogy minél több terméket látunk, annál többet fogunk vásárolni. Legyártottunk vagy száznyolcvan terméket, mindenféle formájút és színűt, de nem működött, így úgy döntöttünk, hogy befejezzük és ebben az évben már csak huszonnégy, egyszínű modellt lehet kapni. Bejött, idén már megdupláztuk az eladásokat, melyhez egy jó kis filozófiát is társítottunk: hanglemez egyenlő szemüveg. Ezzel az egy képpel ki lehet fejezni mindent és ez nagyon jól működik. Teremtettünk valamit itthon.
Az itthonhoz mennyire ragaszkodsz a külföldi sikerek után?
Imádok Magyarországon élni. Rengeteg helyen megfordultam már hosszabb-rövidebb ideig, és minden országnak megvannak a maga pozitív és negatív tulajdonságai egyaránt. Úgy nőttem fel, hozzátartozik a filozófiámhoz, hogy nem szabad feladni, ezért úgy döntöttem, Magyarországon építem fel a márkám otthonát is. Itt gyártjuk a szemüvegeket, itt vannak azok az emberek, akikkel együtt indultam, egyszóval minden ideköt. Szeretném itthon megoldani a dolgokat és növelni az eladást, a külföldihez hasonló sikereket elérve.
Hogy tudtad meg, amikor az első világsztár megvette a szemüvegedet?
A legviccesebb sztori Elton Johnhoz fűződik. Körülbelül hét évvel ezelőtt a férje, David Furnish rendelte a keretet a zenész születésnapjára egy londoni üzletben. Akkor jöttünk ki az Erotic női kollekciónkkal, amihez régi erotikus filmek kópiáit használtuk fel a nyolcvanas évekből. A bolt üzletvezetője hívott fel, hogy ugyanilyet szeretnének, csak férfi változatban. Hirtelen nem találtunk hasonlót, így elküldtük egy olyan változatot, ahol egy férfi fújja magát dezodorral. Szinte rögtön visszaküldték, hogy ez nem megfelelő, találjunk újat, mert a kliens monogramja EJ, és hogy pontosítsanak: a köldök és a térd közötti intim részről lenne szó. Elkezdtük keresgélni, de ez egy zárt világ, nem lehet csakúgy meztelen férfiakról celluloid filmeket vásárolni. De szorított a határidő, így magamat fotóztam le zuhanyzás közben, meztelenül. Nem volt egyszerű feladat, ügyelni kellett az arányokra – a falra, a habra -, a szemüvegkereten ugyanis jól látható kell, hogy legyen az a bizonyos rész. A végeredmény tökéletes lett, és Elton John szemüvegét ma is az én köldök és térd közötti intim részem díszíti. Nemrég hallottam olyan pletykát, miszerint egy újabb kitüntetést kapott II. Erzsébettől, és a ceremónián ezt a szemüveget viselte, mintegy véleménynyilvánításként… Rajta kívül vásárolt már Tipton keretet Lenny Kravitz, John Malkovich, Danny Alvez vagy a zenész, Flo Rida. Ők mindannyian, egyszerű emberként, csak bementek és megvették a lakóhelyükhöz közeli optikai üzletben.
Milyen újdonsággal készültök most?
Elkészült az első férfi táska kollekciónk, a DJ. Az alapötlet onnan jött, hogy sokat dolgozunk a zeneiparnak, dj-knek, zenészeknek. Ebben tökéletesen elférnek a lemezeik, de természetesen ez a hétköznapi férfiak számára is tökéletes, mert olyan – kivehető – rekeszkialakítással dolgoztunk, hogy elfér benne minden, amire szükségük lehet: laptop, táblagép, egy kis neszesszer, telefon és így tovább. A pécsi bőrgyárral együtt terveztük meg, kiváló minőségű bőrből készülnek, kevés varrással – mert a legtöbb táska a varrásnál megy szét –, és minden részlete egyedi: a zárócsatja például ejtőernyőkről származik.