A kilencéves Nirere a kongói Mugunga menekült táborban él és 15 hónapja nem látta az édesanyját. Jean-Marie Minani közreműködésével a kislány most végre válthatott néhány szót anyukájával telefonon keresztül (ő látható a felső fotón). Minani a Vodafone Alapítvány segítségével négy darab, egyenként négy telefonnal rendelkező kabint állíttatott fel a Mugunga táborban, amivel körülbelül 17 ezer menekültet segített hozzá, hogy elérhessék szeretteiket.
A tábor lakói hetente öt percet beszélhetnek teljesen díjmentesen a telefonokon, amit természetesen ki is használnak, a projekt októberi indulása óta hetente több mint kétezer hívást indítanak Mugungából. A Kongóban dúló háborúk következtében rengeteg család szakadt szét és sok családtag sodródott el egymástól.
„Rengeteg család ebben a táborban semmilyen módon nem tudott kapcsolatba lépni a szülőfalujukban maradt szeretteikkel. Fantasztikus érzés mosolyt varázsolni ezeknek az embereknek az arcára, azzal, hogy biztosítani tudunk nekik egy ilyen érzelmi mentőövet” – nyilatkozta Jean-Marie Minani.
Mama Furaha szintén Minaninak köszönheti, hogy végre hazatelefonálhatott. Mama 2012-ben érkezett Mugungába, férjével és gyerekeivel. Mindkét szülője életét vesztette a háborúban, ráadásul a harcok következtében elszakadt testvérétől is. A programnak köszönhetően két év után először tudtak beszélni egymással a testvérek. Minani folyamatosan járja a tábort, és az ott élők tudtára hozza a telefonálási lehetőséget.
A Vodafone Firsts program célja olyan kezdeményezések támogatása, amelyeket először valósítanak meg mobiltechnológia alkalmazásával. A program korábban már segített a brit szörfösnek, Tom Lowenak, hogy megvalósítsa élete legnagyobb álmát és meglovagolja a hatalmas Todos Santos hullámot, továbbá Mary Kom olimpiai bokszolónak, aki Indiában a nők önvédelméért az ország első kizárólag nők edzését szolgáló harcosok klubját. A Vodafone azt ígéri, hogy a későbbiekben a fogyasztókat is meg fogják kérdezni, mit szeretnének elsőként létrehozni és segíteni fogják őket céljaik elérésében.
Magyar szöveg: Kránicz Dorottya
