ÚJJÁSZÜLETÉS – Kampány a Nőkért 2014 ösztöndíjpályázatunk nyerteseit, különdíjasát is bemutatjuk az alábbi werkvideóban. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, és ezúton is szívből gratulálunk nekik. A zsűritagok pedig, akiknek a magazinban csak korlátozott hely állt a rendelkezésükre, ezúttal bővebben is mesélnek arról, miért szerették ezt a munkát, és miért éppen úgy döntöttek, ahogy. Akármilyen nehéz is volt.
STEPANOVIC TIJANA, Törődj a művészetekkel!
Számtalan csodálatos, rengeteg munkával, örömmel és kitartással kövezett, hatalmas energiát árasztó és nemegyszer nagyon nehéz női életút rajzolódott ki a pályázatokból – nagy megtiszteltetés, hogy megismerhettem őket. A választás nem volt könnyű. Eperjesi Ágnes pályázatában mégis megragadott az, mennyire átfogóan gondolkozik és fog meg egy fontos problémát: a hagyományosan „nőinek” nevezett témák relatív hiányát a hazai képzőművészetben, valamint a nemi szerepekkel kapcsolatos alkotások iránti szélesebb érdeklődés felkeltésének fontosságát.
Ági projektjének egyik legfőbb vezérelve, hogy minél több nőre – és férfira – legyen pozitív hatással, és ezt nagyon fontos szempontnak gondolom. Egyfelől a „női témákkal” foglalkozó vagy foglalkozni vágyó művészekre, másfelől arra a sok emberre, akiket jobban érdekelnének ezek a témák: a gyermekvállalás örömei és nehézségei, a szülés, a szexuális identitások sokfélesége, az idős nők marginalizálódása, a poszt-szovjet női identitások, a nők és a munka viszonya az üvegplafon effektustól kezdve a munka és a család összeegyeztetéséig – hogy csak néhányat említsek. Ezek mindannyiunkat érintő kérdések, a hagyományos női szerepek formálódásával a férfi szerepek is változóban vannak, és ezt nem feltétlenül könnyű megtapasztalni. A művészet sokat segíthet ebben.
Ági felismerte, hogy az ez irányú kutatások meghívása és terjesztése, a művészek szakmai és emberi támogatása, valamint a közönség bevezetése olyan kiállításokba vagy életművekbe, amelyek felvállalják ezt a küldetést egyaránt fontos tényezők. Projektje ezt a három szempontot ötvözi, én pedig őszintén remélem, hogy egyre több, nemi szerepekkel kapcsolatos témával találkozhatok majd hazai kiállításokon is.
JENEY ORSOLYA, Törődj a nőkkel!
Izgatottan fogtam kezembe a rengeteg pályázatot, ami a kategóriámba beérkezett. Elképzelni sem tudtam, vajon kik és milyen ötletekkel állnak majd elő, kin akarnak majd segíteni – magukon, a környezetükön, esetleg elesettebb csoportokon?
A kicsivel több mint 100 pályázatban sokfajta kezdeményezésről olvashattam. Sok ötlet a pályázót körülvevő kisebb közösség mindennapjait igyekezett élvezetesebbé tenni valamilyen kör vagy beszélgetéssorozat szervezésével. Nagyon szerettem a fővárosból egy 600 fős faluba leköltöző többgyermekes anyuka beadványát, aki egy projektorra szerette volna költeni a nyereményt, hogy a falu életébe némi pezsgést vihessenek.
Voltak, akik a kismamák mindennapjait próbálták színesíteni, például önismereti kezdeményezéssel vagy közösségfejlesztéssel. Nagyon jó volt olvasni a kismamák önszerveződéséről és arról, ahogy másokat is arra szeretnének buzdítani, hogy törődjenek magukkal.
Női vállalkozókat segítő projektekből is volt pár, főleg azzal a céllal, hogy elősegítsék a nők érvényesülését ebben a ma még nagyon is férfias világban. Nagy szükség van ilyen kezdeményezésekre, és remélem, a pályázók ambíciói megmaradnak.
Sok innovatív és kreatív ötlet érkezett, voltak közöttük meglepőek is. Volt, aki könyvírásra pályázott. Az egyik legszívmelengetőbb beadvány egy harisnyagyár születésnapi ünnepségére kért pénzt, hogy abból szép ruhát vehessenek a dolgozóiknak, valamint könyveket, hogy azokat kisorsolhassák.
Bár szívem szerint sok mindenkit díjaztam volna, végül csak egy kiválasztott lehetett. A pályázatok mind-mind annyira eltérőek voltak, hogy meg kellett állapodnom magammal olyan alapvető szempontokban, amelyek segítettek abban, hogy végül ki tudjam választani a győztest. Nagyon fontos volt számomra a motiváció, és az, hogy mennyire megvalósítható a kezdeményezés, megvan-e hozzá a megfelelő tapasztalat, mennyire reális a költségvetés, hogy a célközönség csak a nőket érinti-e, valamint az, mennyire értékteremtő az ötlet.
Így esett a választásom Somos Júlia pályázatára. Nagyon tetszett, hogy ugyan ő eredetileg magyar nyelvet tanított Bicskén, mégis rájött arra, hogy sok mindent bele lehet még venni a nyelvtanításba, és ezáltal a menekültek beilleszkedését segíteni. A bicskei menekülttáborban élő nők számára szeretné a magyar mint idegen nyelv tanítását beilleszkedési képzéssel kiegészíteni. Jól felépített a pályázata, és nagyon megkapó Juli elhivatottsága. Ráadásul ez nemcsak egy egyszeri program, hanem hosszabb távon nagyon hasznos projektté is ki tudja nőni magát.
LENCSÉS RITA, Törődj az egészséggel!
Ezúton szeretném megköszönni minden pályázónak a munkáját, az energiáját, amit belefektetett a beadványába! Bevallom, nem volt egyszerű dolgom, mert igazán izgalmas és sokszínű olvasmányok közül találtam rá a nyertes pályázatra. A nyertes pályázó Németh-Tavasz Brigitta lett, aki egy olyan, sajnos aktuális területet érint a Pink Ribbon Programmal, amely egyedülállóan közelíti meg a mellrák és a mellműtétek utáni rechabilitáció fontosságát. Meggyőző volt számomra az is, hogy a nyereménnyel egy már meglévő, hatékony módszert szeretne népszerűsíteni az érintett nők körében, akiknek anyagi akadály lenne e testi-lelki erősítést adó mozgásforma megismerése, elsajátítása.
A nyereménnyel 12, műtéten átesett hölgynek kiscsoportos (2-3 fő) formában, 7 héten át, 14 alkalommal foglalkozik a résztvevőkkel. Mint Pilates-tréner tudom, hogy mennyire jótékony hatású a Pilates mozgásprogram a testtudat kialakításában, a testi feszültségek oldásában, és külön öröm számomra, hogy Brigi pályázata egy teljesen egyedülálló területre fókuszál! Ezzel a nyereménnyel egy olyan, hosszú távú folyamat indulhat el, amellyel Brigi úttörő lehet a szakma felé is! Mivel jelenleg Magyarországon eddig csak Brigi az egyetlen tréner ebben a mozgásprogramban, a jövőben további trénerek kiképzésére is sor kerülhet, hogy a vidéki városokba is eljusson a Pink Ribbon. Az aktivitás októberben, a mellrák elleni hónapban kerül a nyilvánosság elé, ahol a 12 önkéntes hölgy bemutatkozó videói és egy összefoglaló cikk fog beszámólni a Pink Ribbon Programról.
Kívánom, hogy minél több hölgyhöz eljusson Brigitta üzenete, és ehhez kívánok neki sok kitartást és örömöt e szép hivatáshoz!
FEUER YVETTE, Törődj gyerekekkel!
Rengeteg remek pályázat érkezett, aminek nagyon örültem, és ami bizony nehézzé tette a választást. A győztes pályázat a Mandaland Alkotóműhelyé lett, vezetője, Rácz Tünde művészetterapeuta az Orosházán már több éve működő alapítvány munkáját kívánja kiterjeszteni két környező, hátrányos helyzetű gyerekek lakta településre is. Azért választottam ezt a projektet, mert nagy szakmai tapasztalat áll az alapító mögött, programja évek óta sikeresen működik, hátrányos helyzetű gyerekek is részesednek a projektből, és támogatást nem önmaga díjazására kér, hanem a programköltségekre. A Mandaland Alkotóműhely mellett szeretnék kiemelni még három pályázatot, és azokról is írni, egyrészt inspirációul mások számára, másrészt, mert azt remélem, hátha a figyelem rájuk irányításával segítséget kapnak majd terveik kivitelezéséhez, munkájuk folytatásához.
Az első egy olyan alapítvány, amit fiatal egyetemisták hoztak létre. A Hajléktalanokkal a hajléktalanokért projekt keretein belül hajléktalan művészekkel dolgoznak évek óta, és most ezeket a művészeket tervezik felkészíteni arra, hogy a Cseppkő Gyermekotthonban kézműves alkotó foglalkozásokat vezessenek az alapítvány önkénteseivel egyetemben az otthonban lakó gyerekeknek. Ami nagyon megfogott Kovács Orsolya pályázatában, az az, hogy két, hátrányos helyzetben élő, marginalizált célcsoportja van, és mind a kettőt egyszerre szocializálják és erősítik azáltal, hogy az alkotáson keresztül dolguk lesz egymással. Nagyon drukkolok nekik, hogy sikerüljön terveiket megvalósítani.
A második vállalkozás egy Waldorf pedagógus asszonyé, akit Esti Nórának hívnak, és az Add a két kezed Alapítványt vezeti. Nóra egy kicsi, igen szegény faluban tanít minden áldott nap, nem egy iskolában, hanem egy általa megálmodott és létrehozott tanodában, a Varázs Garázsban. Nóra a falu szinte minden gyerekével foglalkozik, és teszi ezt teljességgel önerőből évek óta. Nagyon-nagyon tisztelem a munkáját, a Waldorf pedagógiával a hátrányos helyzetű gyerekekért Facebook-oldalon lehet róla és a gyerekekkel végzett munkájáról többet megtudni.
A harmadik pályázat Fekete-Szabó Viola gyógypedagógusé, aki a Csillagház Általános Iskolában dolgozik. A Csillagház egy olyan általános Iskola, ahol – hazánkban egyedülálló módon – halmozottan fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekek tanulhatnak. Az oda járó gyermekek és fiatalok között sokan beszédképtelenek, számukra találták ki az ún. augmentatív és alternatív kommunikációt, ami egy olyan megközelítési mód, amellyel a kimondhatatlan válik kimondhatóvá. Viola pályázatában a kommunikációjuk fejlesztését egy speciális területtel, meseterápiás foglalkozásokkal kapcsolta össze, mivel a mesék olyan intenzív élmények, amelyek tartósan kibillenthetik a gyerekeket kiszolgáltatott, passzív állapotukból, egy a gyermeki létükhöz sokkal inkább illő, aktívabb, örömtelibb létezés felé. Pályázatában olyan eszközök megvételét kérte, amelyekkel az augmentatív kommunikációt lehet fejleszteni.
Nagyon sok erőt és kitartást kívánok mindegyiküknek, csakúgy, mint a többi színvonalas pályázatnak és pályázónak ahhoz, hogy munkájukat folytassák!
