Péntek késő délután van, már csak három gyerek várja a szüleit, hogy hazavigyék őket. A gyerekek uzsonnáznak. Két gondozónő próbálkozik a majdnem lehetetlennel. Petike huncutul nevetgél, figyelmét minden zaj, hanghatás eltereli, Noncsi izeg-mozog, neki is nehéz becsempészni egy-egy falatot a szájába. Szabikát hasi szondán keresztül lehet csak táplálni, ő súlyosan értelmi fogyatékos, és mozogni sem tud. Februárban lesz ötéves. Néhány évvel idősebb, szintén fogyatékossággal élő testvérét nemrégen veszítette el a család.
A Szivárványország egy 200 négyzetméteres bérlakásban működik. Három szobájában játszanak, alszanak az otthon lakói, a negyedik egy fejlesztőszoba. A lakás mögötti kis kertet a közelmúltban hozták rendbe – adományból – segítő kezek. A hinta alá gumiszőnyeg került, az udvar többi részét füvesítették. A közelben játszótér is van, de oda nehezebben jutnak el a többségében mozgáskorlátozott gyerekek.
A Szivárványország Napközi Otthon olyan intézmény, amely a halmozottan fogyatékos gyerekek vagy akár felnőttek szüleinek, családtagjaiknak nyújt segítséget abban, hogy biztos helyen tudják a gyerekeiket, a rokonaikat, amíg dolgoznak. „Az otthonban nincs korhatár. Országos szervezet lévén nemcsak a fővárosból, hanem az ország minden megyéjéből jöhetnek hozzánk értelmi fogyatékosok.
Az intézmény befogadóképessége 16 fő, de mindennap más létszámmal működünk. A nyári hónapokban kicsit többen vagyunk, mert ilyenkor olyan, iskolába járó gyerekek is jönnek hozzánk, akiknek a szünidei felügyeletét nem tudják hagyományos intézményre bízni a szüleik. Hároméves gyerekektől a felnőttekig jöhetnek a napközibe. Jelenleg ötéves a legfiatalabb, és 44 éves a legidősebb gondozottunk” – mondja Balogh Dávid, az otthon szakmai vezetője.
Ingergazdag környezet
Kézműves-foglalkozást tartunk, papírt hajtogatunk, ragasztunk, rajzolunk. Megpróbálunk ingergazdag környezetet teremteni a napköziseinknek. Nemrég egy zenész is ellátogatott hozzánk, aki bemutatót tartott a tibeti hangtálaival – elvarázsolta a hallgatókat. Szivárványországnak még saját újságja is van, havonta jelenik meg.”Ezeket a foglalkozásokat terápiás szociális gondozók segítik megvalósítani. A napköziotthont utazó gyógypedagógusok látogatják rendszeresen, ők gyakorlatilag házhoz hozzák azt a fejlesztést, amelyet a 2014. évi vonatkozó törvény a foglalkoztató iskolai képzéssel kapcsolatban előír. Sok önkéntes is be-beugrik pár órára, ők főleg az ELTE Gyógypedagógiai Karának hallgatói, végzősei. Lelkesedésük, új szemléletük, friss energiájuk sokat segít a fejlesztésben.
Úgynevezett nyílt nap nincs, a kapuk mindig nyitva állnak a látogatók előtt. Egészségesek és fogyatékkal élők integrációja úgy is megvalósulhat, hogy a sérültekhez jönnek be az egészségesek. Nincs szülői értekezlet sem, Dávid és a gondozók folyamatosan a szülők rendelkezésére állnak. Az érdeklődők egyénileg beszélhetik meg a nevelőkkel a gyerekeik számára legjobb módszereket.
Segítség a családoknak
„Noémi szeret a napköziben lenni, látom rajta, amikor elköszönök tőle, és amikor elmegyek érte délután. Nagyon fontos, hogy mosolyogni látom, és hogy szeretet veszi körül. Az, hogy jó helyen tudom, már eleve nagy segítség, de rengeteg gondot levesz a vállamról az is, hogy egy helyen van a terápia, a torna, a csoportos foglalkozás, a gyógypedagógusok. A fejlesztésekre külön-külön el kellene vinni őt akkor is, ha otthon lennénk, és ápolnám. Sokat fejlődött, amióta itt van: jobban reagál a hangokra, figyelmesebb” – mondja az egyik kislány anyukája.
Boróka már iskolás, ő délutánonként jár a napközibe. Míg korábbi óvodájában sírva hagyták ott a szülei, addig itt mindig mosolyog. „Vakon bízom az itteni gondozókban, tudom, hogy biztonságban van a lányom” – mondja Boróka édesanyja.
Az intézmény maximum 16 gondozott befogadására képes, valószínűleg sokkal több ehhez hasonló napközire lenne szükség országszerte. Az otthon fenntartásáról az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) gondoskodik 2015. január óta. Az ÉFOÉSZ egy több évtizedes múltra visszatekintő érdekvédelmi szövetség, amelyet értelmi fogyatékossággal élő gyermekek szülei alapítottak a ’80-as években. A szövetség aktív kezdeményezésére került be például az új Polgári Törvénykönyvbe a támogatott döntéshozatal intézménye.
Szerző: Lutz Gabriella, a Central Médiaakadémia hallgatója
