Mit jelent számodra, hogy kelet-európai gyökerekkel rendelkezel?
Annak ellenére, hogy a családommal 13 éves koromban az Egyesült Királyságba emigráltunk, valamint hogy 5 évvel ezelőtt New Yorkba költöztem, Litvánia mindig is nagyban meghatározta, ki is vagyok én. New Yorkot a világ fővárosának tartom, mivel annyira multikulturális. Talán éppen ezért is érzem jelenleg fontosabbnak, mint valaha, hogy megőrizzem és megbecsüljem azt a közeget, ahonnan jöttem. Már a márkám megalapításakor tudtam, hogy annak felépítésében Litvániának komoly része lesz. Még mindig mélyen kötődöm a hazámhoz, a márkám által pedig nemcsak magamat, de ezt a gyönyörű örökséget is megismertethetem a világgal.
Az általam tervezett ruhák finom utalásokat tartalmaznak Litvániára és az ottani emlékeimre. Az is nagyon fontos volt számomra, hogy a kollekciómat helyben gyártsák le. Nagyon szerencsés vagyok, hogy rátaláltam arra a gyárra és az ott dolgozó emberekre, akikkel jelenleg együtt dolgozom. Hálás vagyok nekik, hogy támogattak akkor, amikor még nagyon új voltam a szakmában, és hogy rengeteget segítettek nekem ezen az úton. Azt tervezzük, hogy a jövőben további stratégiai együttműködéseket építünk ki Litvániában.
Milyen volt Litvániában felnőni?
A gyermekkorom csodálatos volt – annak ellenére is, hogy édesanyám egyedülálló anyaként nevelt fel, akinek időnként több munkát kellett vállalnia azért, hogy nekem és a nővéremnek megfelelő életet biztosítson. Soha nem éreztük, hogy bármiben is hiányt szenvednénk, és ezért örökké hálás leszek neki. Ő azt akarta, hogy nekünk jobb életünk legyen, mint neki volt, és keményen dolgozott azért, hogy ez megvalósuljon. Csodálatos példát mutatott, és belénk nevelte a kemény munka, az ambíció és a kitartás fontosságát. Még ma sem tudom, hogyan csinálta ezt, milyen szupererőre volt szüksége mindehhez, de csodálatosan meleg és békés gyermekkort biztosított számunkra – tele volt varázslatos élményekkel és emlékekkel, amikre mindig örömmel emlékszem vissza. Gyümölcsszedés az erdőben, gyönyörű, hosszú séták a környéken, látogatások a Balti-tengernél… A nővéremmel nemrég visszavittük oda a lányomat, és mindketten meghatódva osztottuk meg vele ezeket a maradandó emlékeket.
Ha jól gondolom, akkor a folklór különösen közel áll a szívedhez, ez kifejeződik a mostani kollekcióban is. Tervezed, hogy a következőkben is visszanyúlsz a tradíciókhoz?
Az első kollekcióm ihletője egy régi litván népmese volt, az Egle, a kígyók királynője. A litván kultúra és történelem olyan gazdag, hogy kár lenne nem meríteni belőle, de nem akarom, hogy „népi divattervezőnek” tartsanak. Az inspirációm ennél sokkal árnyaltabb és közvetettebb. Tervezés közben szeretek visszautazni az időben a Litvániában átélt gyermekkori emlékeimhez. A történelmi óváros, ahol minden épületnek külön története van, a várost övező lenyűgöző építészet, a gyönyörű természet – ezek mind-mind megihletnek. Büszke vagyok arra, hogy honnan jöttem, és ez bele van kódolva a munkámba. Biztos vagyok benne, hogy még ha rendkívül árnyaltan is, de mindig lesznek utalások erre a kollekcióimban. Azt viszont soha nem szeretném, ha ez túl nyilvánvalóan jelenne meg bennük.
Hogyan fogalmazódott meg benned, hogy divattervező szeretnél lenni és márkát szeretnél alapítani?
Kislánykorom óta érdeklődtem a ruhák és a divat iránt. Édesanyám élete nagy részében ruhákkal foglalkozott, és neki köszönhetem, hogy már akkor meg tudtam állapítani, mitől jó minőségű egy ruha. Láttam azt is, hogy milyen sok munka elkészíteni egy-egy ruhát. Visszatérve az Egyesült Királyságba, úgy döntöttem, hogy egy – mondhatni – gyakorlatiasabb szakmát, az üzleti menedzsmentet sajátítom el. Miután belekóstoltam ebbe, rájöttem, hogy az élet hamar elszáll, ezért követnem kell az álmaimat és az igazi szenvedélyemet. Így New Yorkba költöztem, és beiratkoztam a Parsons School of Design divattervezés szakára. Miután lediplomáztam és némi tapasztalatot szereztem, megszületett a lányom. Bár már ezelőtt is terveztem, hogy elindítom a saját márkámat, az ő születésétől valami megváltozott bennem. Szeretnék példát mutatni és megtanítani neki, hogy milyen fontos a kemény munka, és hogy mindig az álmainkat kell követnünk, illetve büszkének kell lennünk az örökségünkre.
Szerencsés vagyok, mert egy hihetetlenül támogató férjem van, aki mindig teljes erőből segítette a terveim megvalósulását. Együtt találtuk ki, hogy mik a célok, mi a stratégia, milyen költségvetéssel és időkerettel számoljunk. Azóta a tanulás, a dolgok kitalálása, az álmatlan éjszakák, a stressz és persze a sok euforikus pillanat őrült örvényében vagyok. Soha életemben nem dolgoztam még ilyen keményen, de soha nem éreztem még magam ennyire boldognak. Mindez igazán akkor állt össze, amikor életem első kollekcióját megláttam a New York-i divathét kifutóján a Harmonie Clubban.
Te vagy az első litván divattervező, aki hivatalosan bemutatkozott a New York-i divathéten. Milyen érzés volt debütálni a világ legnagyobb divatrendezvényén?
Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy új tervezőként bekerültem a NYFW hivatalos programjába. Mindannyian hihetetlenül örültünk, amikor ezt megtudtuk. Ugyanakkor nagyon stresszes és ijesztő is volt egyben. A New York-i verseny minden képzeletet felülmúl. Annyi hihetetlenül tehetséges ember van itt, és azon kevesek közé tartozni, akik eljutottak erre a szintre, inkább félelmetes, mint bátorító érzés volt. Tényleg úgy éreztük, hogy minden szem ránk szegeződik, ami nagy nyomást gyakorolt ránk azzal kapcsolatban, hogy a show zökkenőmentesen menjen le. Az élmény azonban hihetetlen volt. Nagyon szerencsés voltam, hogy egy csodálatos szervezőcsapattal dolgozhattam, akik igazi profik a saját területükön. Emellett a szeretteim is támogattak: a férjem végig velem volt, mindenben segített. Az anyukám, a nővérem és a barátaim a világ különböző részeiről repültek ide, hogy támogassanak, ami még különlegesebbé tette számomra ezt a napot. Ennél jobb debütálást nem is kívánhattam volna.
Hogyan kerülhet be valaki a New York-i divathét hivatalos programjába, és milyen előnyökkel jár ez egy divattervező számára?
Az értékesítés oldaláról mérhető előnyökről egy kicsit még korai lenne beszélni, mert most a különböző üzletek buyereivel való találkozók szakaszában vagyunk. A megrendelések még nem érkeztek meg, de egy ilyen a bemutatkozás globális szinten komoly márkajelenlétet biztosít. Számos neves divatipari vendég vett részt a bemutatón, jó sajtómegjelenésünk volt rangos magazinokban, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a divatvilág elismert íróitól és stylistoktól. A megfelelő PR-ügynökség kiválasztása rengeteget számít, mivel ez sok ajtót nyithat meg egy új márka előtt.
Milyen a kapcsolatod New Yorkkal, hogyan inspirál a város?
Valószínűleg nem leszek túl eredeti, ha azt mondom, amit már olyan sokan előttem. Ez a város minden téren kihívást jelent. Noha az élet itt talán nehezebb, mint máshol, azok számára, akik kitartanak, ez sokszorosan megtérül. Amikor az emberek azt mondják, hogy New Yorkban bármi lehetséges, akkor ezt tényleg komolyan gondolják, mert ez a tapasztalatuk. És ez nem csak egy PR-szlogen. Igaz, hogy itt sokkal több követelmény van, sokkal nagyobb a verseny, és nagyobb a valószínűsége, hogy nem leszel sikeres, de nincs határa annak, hogy mit érhetsz el, ha mindent beleteszel. Nekem ez a végtelen lehetőségek és az álmok városa, ahol az álmok tényleg egyik napról a másikra valóra válhatnak.
Kik a múzsáid és kiknek tervezed a kollekcióidat?
Az erős, független nők, akik magabiztosak lelkileg és megjelenésükben is magabiztosak – ők a múzsáim. Olyan nőknek tervezek, akik tudják, kik ők, akiknek nincs arra szükségük, hogy a ruháik segítségével építsék fel a személyiségüket, hiszen az már adott számukra. Időtálló, de nem unalmas darabokat keresnek, nem érzik annak a szükségét, hogy sokkoljanak az öltözetükkel, vagy beilleszkedjenek valahová. Csupán önmaguk akarnak lenni, miközben valami szép, luxuskivitelezésű és kényelmes ruhát viselnek.
Véleményed szerint mi a luxus brandek szerepe napjainkban? Mekkora rájuk az igény és hogyan változott a megítélésük az elmúlt években vagy évtizedekben?
A luxusmárkákat hagyományosan a státusszal, az exkluzivitással és a kiváló kézművességgel társítják. De a növekvő nyereségvágy miatt az árak nőttek, a minőség csökkent, ami elégedetlenséget szül a vásárlók körében. Egyre nagyobb az igény az átláthatóság és az elszámoltathatóság iránt a fenntarthatóság és az etikusság jegyében, mivel a vásárlók egyre tájékozottabbak és tudatosabbak döntéseikben. Az új márkák számára az a kérdés, hogy mit tudnak felmutatni a túltermelés és a megkérdőjelezhető etikusság által sújtott, már így is túltelített piacon. Egy új luxusmárkának ma hitelesnek és transzparensnek kell lennie, nem szabad túltermelést folytatnia, egyedi termékkel és szemlélettel kell rendelkeznie.
Konkrétan milyen szerepet játszik a fenntarthatóság a márkádban, és milyen kihívásokkal kell szembenézned a természetes vagy minőségi anyagok beszerzése során?
Úgy gondolom, a fenntarthatóság a divatiparban többé már nem lehet egyedi értékesítési szempont, hanem minden márka szerves részévé kell válnia. Fontos, hogy milyen lépéseket teszel annak érdekében, hogy csökkentsd a környezeti hatásokat, és ne járulj hozzá bolygónk tönkretételéhez még több hulladékkal és egyéb módon. Ennek minden márkánál előtérbe kell kerülnie, és be kell épülnie a döntéshozatali folyamataikba és a működésükbe. Ezt azonban legtöbbször könnyebb mondani, mint megtenni. Én a kezdetektől fogva úgy határoztam, hogy nem kötök kompromisszumot az általam fontosnak tartott értékek tekintetében, még akkor sem, ha időnként változtatnom kellett ezért a kreatív elképzeléseimen. Mivel saját márkám van, eldönthetem, mennyit ér számomra az integritás. A kiváló minőségű, természetes és fenntartható anyagok beszerzése gyakran azt jelenti, hogy sokkal többet kell fizetnünk, és az egyensúly megtalálása valóban küzdelmes lehet. Az első kollekciómhoz sok természetes és biológiailag lebomló rostot használtunk, például selymet és szűzgyapjút. A következő kollekcióhoz igyekszünk ennél is többet tenni. További innovatívabb anyagokat keresünk.
Milyen új technológiák inspirálnak tervezőként?
A szövettechnológia és az újszerű szövetek nagyon inspirálóak számomra. Mindig valami újat keresek, különösen, ha fenntartható anyagokról van szó. Mostanában lenyűgöznek a gyümölcsbőrök és a különböző újrahasznosított anyagok. Miután idén nyáron ellátogattam a Milano Unica textilkiállításra, annyira megtetszett egy bizonyos papírszövet, hogy még egy papírruha elkészítését is fontolóra vettem. Az új technológiák elősegítik a kreativitást, és ha olyanok, amelyek nem károsítják a környezetet, az igazi győzelem számomra.
Mi a következő nagy lépés a márkád életében?
Az új nagy lépés egy, még az előzőnél is jobb második kollekció bemutatása! Az első kollekcióban Olaszországban kézzel készített ékszereket és öveket mutattunk be, amelyeket remélhetőleg a jövőben még többször láthatnak a vásárlók. Jelenleg inkább a társadalmi felelősségvállaláson és egy, a szívemhez nagyon közel álló személyes ügyön dolgozunk, ami a hátrányos helyzetű nők és lányok segítése, a jogaikért való küzdelem, valamint az önbizalmuk és a megerősödésük elősegítéséről szól.
Szerző: Zahorján Ivett Vezető Fotó: Lucas Gricius, Getty Images