Jenson Button neve minden motorsportrajongó számára ismerősen cseng: a brit pilóta 2009-ben világbajnok lett a Brawn GP színeiben, és megannyi feladata azóta is szorosan a Forma–1 világához kötik őt. Ma Button a Williams Racing nagykövete és szenior tanácsadója, ahol a versenyzőkkel és az akadémia fiatal tehetségeivel dolgozik, miközben saját csapata van az Extreme E elektromos SUV versenysorozatban (JBXE), illetve maga is versenyez.
Karrierje során a precizitás, a kitartás és az állandó kíváncsiság jellemezte – mindezeket a tulajdonságokat most a fiatal versenyzők mentorálásában kamatoztatja. Ahogy mondja, az elmúlt évtizedek során megtanulta, hogy a sikerhez a folyamatos tanulás és az együttműködés egyszerűen elengedhetetlen. „Amikor belecsöppentem az F1-be, azt hittem, mindent tudok, nagyon nagyképű voltam. De rájöttem, hogy mindig van mit tanulni, folyamatosan fejleszteni kell a technikádat és személyiségedet, és ezt a mai napig élvezem. Folyamatosan keresem, miben és hogyan fejlődhetnék” – meséli.
Jenson Button a Szingapúri Nagydíj előtti utolsó edzésen, Szingapúrban
F1-es évei óta több szériát is megjárt, jelenleg a WEC-ben (World Endurance Championship) szerepel, idén novemberben azonban végleg felhagy a teljes munkaidős versenyzéssel, hogy amint mondta, több időt szentelhessen a családjának. A Williams Racing által szervezett brand ambassadori rendezvényen, a múlt hétvégi Szingapúri Nagydíj előtt volt lehetőségem többedmagammal beszélgetnem a britek F1-es bajnokával.
Egy somerseti kisfiú nagy álmokkal
Button szakmai útja szinte elrendeltetett volt: édesapja, John Button az 1970-es évek brit rallycross-sztárja volt. Ő ajándékozta fiának első kismotorját, Jenson hetedik születésnapjára. A kisfiú azonnal beleszeretett a sebesség világába, iskola után folyton BMX-szel versenyzett a barátaival, és hétvégente Forma–1-es futamokat nézett édesapjával. Különösen Alain Prost volt rá nagy hatással: a négyszeres világbajnok higgadtsága és stratégiai gondolkodása később saját versenyzői stílusát is meghatározta.
Szülei válása után édesanyja nevelte őt és három nővérét. Ahogy mondja, kisiskolás éveiben saját tanulmányait a korai gokartos sikerek miatt teljesen háttérbe szorította. Még a KRESZ-vizsgán is megbukott az első próbálkozásnál – ami ma már inkább biztató anekdota lehet a jogosítványszerzés rögös útján lépkedőknek: ha elsőre meg is vágnak, még mindig lehet belőled F1-es bajnok!
A szőke somerseti kisfiú kilencévesen már a kartingpályákon tűnt ki, 1989-ben megnyerte a British Super Prix-t, később háromszoros brit nyílt kartingbajnok lett. Ezt további gokartsikerek követték, és 17 évesen ő lett a valaha volt legfiatalabb győztes a European Super A kategóriában. 18 évesen autókra váltott, és a British Formula Ford bajnokság megnyerése után a Formula 3-ben is gyorsan felhívta magára a figyelmet. A nagy áttörés 2000-ben következett a Williamsnél, ahol 20 évesen ő lett a legfiatalabb brit F1-es pilóta – azonnal maga mögé utasítva a pontversenyben csapattársát, a korábbi F1-es bajnok Jacques Villeneuve-öt. Gondolod, hogy öribarik lettek? Hát, nem.
Jenson Button 2000-ben
Később a Benettonnál és a British American Racingnél is kiemelkedett, majd 2009-ben világbajnok lett a semmiből berobbanó Brawn GP-vel. Zárójel: a szezon kezdete előtt néhány héttel Buttonnak nem volt se szerződése, se csapata és emiatt F1-es kilátásai sem. Aztán jött „megmentője”: a mérnöklegenda Ross Brawn.
Jenson 2010–2017 között a McLaren Honda csapatát erősítette, miközben folyamatosan dolgozott a gyengén szereplő csapat technikai csomagján. Tudta, hogy az egyéni karrierjéről a csapat érdekére kell fektetnie a hangsúlyt: a McLaren ekkor a jövőnek építkezett. Jenson karrierje során összesen 15 nagydíjat nyert, és 50 alkalommal állt dobogón.
Triatlon, fájdalom és koncentráció: a mentális tréning fontossága
Button a karrierjének egyik mélypontján, 2007 környékén kezdett triatlonozni. A szezon a pályán történő csatározások és technikai gondok mellett komoly, a háttérben zajló, piszkos politikai játszmákat is hozott. „A triatlon számomra mindig a befektetett munka és a kapott eredmények arányáról szólt. Akkoriban a versenyautóm nem volt versenyképes, így ez egyfajta levezetés volt számomra. A fizikai nehézségek és fájdalom, amiken keresztülmentem a triatlon során, később nagyon sokat segítettek az F1-es versenyeken, például Szingapúrban vagy Monacóban, ahol az összpontosítás és a fájdalomtűrés kulcsfontosságú” – mondja.
Button kiemeli a mentális felkészülés és a támogatás jelentőségét, különösen a fizioterapeutájával (Mikey Collier) kialakított kapcsolatát: „Nagyon hasznos volt, hogy volt, akivel őszintén meg tudtam beszélni az érzéseimet, félelmeimet és a teljesítményem korlátait. Az, hogy megtanultam beszélni az érzéseimről, azokat nyitottsággal kezelni és egyre bátrabban kértem segítséget – illetve képes voltam elfogadni azt, ha ajánlották –, nagyban hozzájárult minden későbbi sikeremhez.”
A Forma–1-ben meglepő módon még ma sem mindennapos a sportpszichológus jelenléte. Sok pilóta került az elmúlt években olyan mentális válságba, ahonnan nehezen vagy nem igazán tudott kikeveredni: a nyolcszoros futamgyőztes Daniel Ricciardo szezonról-szezonra veszítette el egykor folytonosan mosolygó önmagát. Míg végül tavaly bejelentette: végleg felhagy a versenyzéssel.
A korábban nyomás alatt sorozatosan hibázó, Lando Norris, aki jelenleg is a bajnoki címért küzd, idén jó példával lépett elő: pszichológushoz fordult és nyilatkozataiban hangsúlyozni kezdte a mentális egészség és tréning fontosságát. Az pedig, ha a Norrishoz hasonló kaliberű sportolók ilyen témákra terelik a reflektorfényt, felbecsülhetetlen fontosságú – és nem csak a sportvilágon belül. Gondoljunk csak a gyerekek azon százezreire, akik csüngenek kedvenceik minden szaván, kikönyörgik a szüleiktől azt a „Mental Health Awareness Day”-es pólót, amit Button vagy Norris az elmúlt hétvégén viselt, és otthon kérdéseket tesznek fel a pólóval kapcsolatban.
Jenson Button 2009-ben
A mai F1 már messze nem csak versenyzésről szól. A Netflix Drive to Survive sorozata és az új Brad Pitt-féle F1 film óriási népszerűséget hoztak a sportnak, különösen az USA-ban. „Nagyon örülök, hogy akkor versenyeztem, amikor nem volt minden mozdulatom figyelve. Én nagyon privát ember vagyok, és most is nagyra értékelem, hogy az lehetek. A sport népszerűsége fantasztikus, de a folyamatos médiafigyelem és a kamerák jelenléte sokszor nagy terhet jelentenek a pilóták és a csapattagok kapcsolatai és mentális egészsége szempontjából” – mondja Button.
Élet a Forma–1 után: felnőtté válás a való világban
A visszavonulás minden elit sportoló életében nehéz időszak. „A Forma–1-ben minden el van végezve helyetted: étkezés, utazás, mosoda, a hétköznapjaid minden részlete „magától” a helyére kerül. De amikor kilépsz a sportból, hirtelen saját magadnak kell intézned a dolgaidat, például a biztosításodat vagy a repülőjegyedet. Sután hangzik, de így van. Egyszerűen nem is tudod, hol kezdj neki” – meséli Jenson Button.
Amint mondja, az első gyermeke születése utáni hat hónapban, habár már akkor is imádta a fiát, különösen nehéz volt megszoknia a monotonitást és hogy már nem ő volt a legfontosabb személy a háztartásban. „Szerintem a legtöbb sportolónak kihívás a középpontból kikerülés és önállósodás, de ritkán beszélünk róla. Sok szempontból a visszavonulás után kezdünk csak el felnőni” – teszi hozzá.
Jenson, elmondása szerint, a mindennapi életben igyekszik a királykategóriában megszokott feszültséget a legmesszebbről elkerülni. Bevált tippje: előszeretettel engedi meg magának, hogy ne legyen minden tökéletes. „Ha a gyerekek nem készülnek el időben az iskolába menetelkor, nem rohanok őrült módon utánuk és nem korholom őket. Inkább három perc késéssel érjünk oda, de ne stresszel kezdődjön a nap. Egyszerűen nem éri meg.”
Button 2022-ben vette feleségül Brittny Ward amerikai modellt, a párnak egy kisfia és egy kislánya született. „A 2023-as szezonban láttak először a gyerekeim, Hendrix és Lenny, versenyzés közben. Nagyon aranyos volt látni, hogy körbefutkároznak, és élvezik azt a környezetet, amiben egész életemet töltöttem. Hendrix akkoriban nagy NASCAR rajongó volt, és megkérdeztem tőle: ‘Ki a kedvenc pilótád?’ Azt válaszolta, Byron. Mondtam neki: ‘És Apa? A második kedvenced?’ Erre azt mondta, igen, azóta próbálom megváltoztatni a véleményét” – mesélte Jenson korábban a Hello! magazinnak.
A Button család jelenleg Kaliforniában él, és próbálják minél többet kihasználni az együtt töltött időt. „Időnként elmegyünk ebédelni vagy a strandra, Malibuban kapcsolódunk ki, csak nézzük a tengert és beszélgetünk. Ezek a pillanatok ritkán adódnak, de amikor igen, fantasztikusak.”
Fotó: Getty Images
