Sosem volt az a típus, aki nyaraláson szeret a tengerparton heverészni, inkább felfedezi a vidéket. Kíváncsi arra, milyenek a helyiek hétköznapjai, mit esznek, melyik piacon vásárolnak… Többek közt pont ezért is imádja, hogy ő vezeti a Keresem a családomat, hiszen így nem csak utazhat, de bepillantást is nyerhet idegen világok életébe.
De ne gondoljuk, hogy mindenhol járt már, ahova vágyik. Sőt, a legnagyobb álom úti célja még várat magára. Lilu sem emlékszik rá, honnan datálódik Japánimádata. Csak azt tudja: 30 éve nem múlik el nap, hogy nem vágyna oda.
„Teljesen up-to-date vagyok a kinti infókban, a barátaim nevetnek is azon, hogy a privát Facebook oldalam akár a japán nagykövetségé is lehetne. Még azt is tudom, hol tart a tokiói metrófelújítás. Ha van egy kis időm, képes vagyok a „Tokyo live”-ra kattintani, és élőben követni, mi történik kinn. Mégis, tudom, még várnom kell arra, hogy felfedezzem magamnak. Két hétnél kevesebbre nem érdemes kimenni, én pedig ennyi időt még nem tudok a kisfiam nélkül tölteni. Őt viszont nem tenném ki ekkora utazásnak. Nem baj, egyszer csak el fog jönni a megfelelő pillanat. ”
Azt viszont nem tagadja: imád itthon is lenni. Sőt, annyira szereti Szentendrét, hogy ha teheti, ki sem mozdul onnan.
„Akárhányszor barangolok az óváros utcáin, annyiszor állapítom meg: milyen szerencsések vagyunk, hogy van nekünk itt, a Duna-parton egy szeletnyi Provence-unk. Szentendre franciás, kisvárosi hangulata engem egy életre rabul ejtett. Boldog vagyok, hogy itt élhetek. Ha pedig mégis kirándulni támad kedvünk, meg sem állunk Köveskálig, ami nekünk a Balaton-felvidék legszebb gyöngyszeme.”
Pont, mint Sisi
Sokan nem tudják, de a legújabb Árkád Lookbook címlapdivat-fotózásának helyszínt adó Várkert Bazár annak idején Sisi egyik kedvenc búvóhelye volt. Pedig a palota mindig gondosan ápolt lejtője 1686-ban, Buda visszafoglalásakor teljesen elpusztult. Az angolpark Ybl Miklós tervei alapján épült meg, így a királyné, hozzá méltó környezetben bármikor kedvére élvezhette a magyar főváros páratlan panorámáját.
A Várkert bronzkútjának központi figurája is a távoli múltból bukkan fel – Tritont, a görög mitológia sellőistenségét ábrázolja, aki épp számon kéri Ámort, a szerelem istenét, amiért legkisebb lánya egy emberbe szeretett bele. A szoborkompozíciót egyértelműen Andersen 1831-ben megjelent, A kis hableány című meséje ihlethette. Az eredeti műalkotásról egyetlen távoli fénykép maradt fenn, az alapján rekonstruálta S. Hegyi Béla szobrászművész.
Sisi, a legenda szerint szerette titokban elhagyni a királyi palotát. Egyszerűen csak lesétált a kertbe vezető lépcsőkön, onnan pedig a Várbazár egyik lépcsőházán át a Duna-partra, ahol a kikötőben várt rá a gőzhajója. A díszlépcsőházat ma Erzsébet-lépcsőnek nevezik.
A kertbe vezető, lépcsős rámpákat két kőoroszlán őrzi. Az egyik a harcot testesíti meg, aki az épp elűzött vad után tekint. A másik viszont a béke és a nyugalom biztosítéka. Az eredeti szobrok a II. világháború alatt megsemmisültek, a most látható alkotások a 60-as években készültek.
A lépcsős rámpák által közrefogott pavilon ad helyet a négy évszakot megszemélyesítő női szobroknak, melyek Huszár Adolf munkái.
A rekonstrukció során arra törekedtek, hogy az összes fennmaradt műemléket megmentsék. De nem csak a több száz éves vaskapuval jártak szerencsével. Minden téglát leltárba vettek, így a felújításuk után az eredeti helyükre kerültek vissza.
A Várkert Bazárból nyíló panoráma a 19. században különösen páratlan volt. Akkoriban ugyanis Buda és Pest fejlődése eltérő ütemben zajlott. Míg Buda kisváros jellegű maradt, a pesti oldal a reformkor idején látványos változatáson esett át, és vált az ország kereskedelmi és kulturális központjává. Ennek ékes bizonyítéka volt a Hild József nevével fémjelzett klasszicista pesti Duna-part is.
Fotó: Zsólyomi Norbert/Árkád Lookbook
