Tervezőként hogyan definiálnád magad?
A Ducsai nem egy tipikus divatkövető márka. Én jellemzően nem szezonról szezonra építkezem. Időtlen darabokat készítek, amelyek hosszú életűek. Így például a minőség számomra mindennél fontosabb, amiben nyilván az alapanyag megválasztásának is nagy szerepe van. Ami még jellemző a márkára, az a funkcionalitás, illetve a variálhatóság. Ez utóbbi megjelenik a Twin táskákban, ahol a belső textil és a külső bőr részek szabadon kombinálhatóak, már a táska megvásárlásakor is két belső részt lehet választani. A Folded nevű táskáim szintén több funkcióban működnek, ötféle változatban és méretben lehet hordani őket. Bármilyen táskákat is fogok tervezni, azt hiszem, a variálhatóságnak mindig fontos szerepe lesz.
Hogyan derül ki, hogy mennyire működőképes egy táska?
Egyrészt úgy, hogy saját magam tesztelem őket. Szeretem előre látni, hogy hogyan fog állni, milyen az esése, ráadásul gyakran kiderülnek olyan apró részletek is, hogy például melyik oldalról esik jobban kihúzni a cipzárt. Úgy gondolom, ha valami kényelmesebb, akkor nem feltétlenül kell követni a szabványt. Illetve ha én tesztelem a táskákat, akkor el tudom mondani a vevőnek, hogy az így és így tud viselkedni. Nagyon szeretem a növényi cserzésű bőröket a természetes hatásuk miatt. Ez a nyers színű bőr a használat során érik, vagyis fokozatosan bebarnul. Ebben az esetben az érdeklődőknek meg tudom mutatni az én táskámat, láthatják, hogy ezzel számolhatnak, és eldönthetik, hogy mennyire tetszik nekik. Másrészt természetesen a vevők visszajelzései is alakíthatnak a termékeken.
Ezen a bőrön kívül van másik kedvenc alapanyagod?
A designfilc, ami a diplomám óta kísér. Szeretem, ahogy bánni lehet vele. A diplomamunkámban azzal kísérleteztem, hogyan tudok szabás nélkül létrehozni egy formát. Így kerültem kapcsolatba a filccel, ami Németországban már népszerű anyagnak számított; onnan tudtam beszerezni. A kalap formaalakítása az a technika, amit én is alkalmaztam, csak az én esetemben vastagabb anyagokról van szó, amelyekből táskákat és tárolókat készítettem. Ez egyébként komoly fizikai munka. Forró vízben felgőzölve az anyagot, egy kaptafára ráillesztve, kiszögelve, húzva és alakítva készül el a végső forma.
De megérte a nagy munka, hiszen a szakma elismerését is meghozta.
Igen, a Magyar Formatervezési Díj diák kategóriájának különdíját nyertem 2011-ben.
Ahogy körbenézek a műhelyedben, úgy látom, a mai napig is használod ezt az anyagot.
2012-ben elnyertem a Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat, melynek első évében játéktárolókat készítettem ugyanezzel a technikával. Mivel gyerekeknek csináltam őket, színes anyagokat alkalmaztam, illetve kicsit játékosabb formában próbáltam létrehozni ezeket a lényeket, amelyek mégsem határozott karakterek, hogy a gyerekek dönthessék el, milyen lényt gondolnak bele egy-egy tárgyba. Ahogy eldönthetik azt is, hogy mit pakolnak bele, hogy rakják őket egymásba, hogyan fűzik össze az egyes tárolókat rendszerré.
De még mást is terveztél gyerekek részére.
Igen, az ösztöndíjam második évében ezt a formaalakítást szerettem volna átültetni egy más funkciójú tárgyba, így jött létre a babahordozó. Összetett feladat volt, hiszen ergonómiai és anatómiai szempontoknak is meg kellett felelni. A tervezés előtt kutatást végeztem; nagyjából ötszáz főt kérdeztem meg arról, hogy számukra milyen fontos szempontok merülnek fel a babahordozókkal kapcsolatosan. Így jött létre a prototípus.
Ez a babahordozó már meg is vásárolható?
Mióta bemutattam az ösztöndíj kiállításán az Iparművészeti Múzeumban, rengeteg e-mailt kapok olyanoktól, akik szeretnék tesztelni és használni. Előbb azonban szeretném egy szakértői csapattal megvizsgáltatni. Egyébként mivel nagyon tartós alapanyagból készülnek, lehet, hogy kölcsönzésre lenne érdemes csinálni őket, hiszen a tartóssága miatt nem csak egy gyereket nevelhetnek ki magukból.
Lezárult már ez az ösztöndíj?
Még tart az utolsó, harmadik évem, amikor is visszakanyarodtam a táskákhoz. Olyan projektet választottam, ami szerintem most nagyon élő: a hátizsák. Sok elegánsabb megjelenésű férfit látok sporthátizsákkal, és őszintén szólva nem szeretem ezt a látványt. (nevet) Ezért az ilyen típusú férfiaknak szeretnék sportosan elegáns stílusú hátizsákot tervezni, hogy a hátizsák kiegészítse az öltözéküket, és ne elüssön attól.
Ezek szerint férfiaknak is tervezel.
Jelenleg pénztárcák és övek készülnek számukra, illetve iPad-, laptop- és telefontokok. Egyedi kérésre már készítettem korábban férfitáskát is.
Sokan megkeresnek különböző kérésekkel?
Igen, sokféle kéréssel fordulnak hozzám. Nagyon örülök neki, hogy már visszatérő egyedi megrendelőim is vannak. Egyébként az új arculat is ennek megfelelően készült el, vagyis a Ducsai leather goods kisszériás termékeket takar, a Ducsai unique leather logó pedig az egyedi termékeken jelenik meg.
Úgy érzem, nálad nincs hiány ötletekből.
Van egy jó kis jegyzetfüzetem, amiben mindent megőrzök, szépen gyűlnek benne az ötletek. Ha van egy üresjárat, akkor átlapozom. Ezekből a feljegyzésekből érnek meg az új termékek. A már említett Folded variálható táska is egy három évvel ezelőtti ötletből született meg, akkor kezdett kikristályosodni bennem ez a hajtogatásos technika. Egy ötletet termékké varázsolni; bizony hosszú út lehet.
Mi az, ami tervezőként mindig feltölt?
Hiszek abban, hogy a termék megtalálja a gazdáját, így a boldog vásárlóknál nincs örömtelibb: végső soron egymásra találnak azzal a dologgal, amit én hoztam létre. Persze van néhány eset, amire különösen szívesen emlékszem vissza. 2009-től vásároztam a wampon, ott kezdtem el árulni az első táskáimat. Egyetemistaként ez hatalmas dolog volt számomra. Jó volt hallani, hogy mit szólnak az emberek a termékeimhez, jó volt elbeszélgetni velük egy-egy darabról, és látni, kinek hogy állnak a táskáim. Éppen az első wampom utáni hétfőn elindultam bevásárolni, és rögtön az első sarkon megláttam egy lányt az általam készített táskával. Fülig ért a szám. Az is érdekes volt, amikor egy holland házaspár jött el a műhelyembe vásárolni. Egy hosszú, több országot átölelő utazáson voltak, amikor is Szlovéniában meglátták egy lánynál az egyik táskámat. Ennél a lánynál pedig, nem tudom, hogyan, vagy miért, de éppen ott volt a névjegykártyám is. (nevet) Nemsokára meg is érkezett a holland pár Magyarországra, bejelentkeztek hozzám, és megvették az első látásra szerelem táskát. Látszott a lányon, hogy tényleg vágyott rá, mióta meglátta valaki máson, aztán beteljesült a vágya a műhelyben.
Végül is kik a márka címzettjei?
Nők és férfiak, akik szeretik a minőséget, és mást szeretnének, mint amiket a multik kínálnak. Akik érzik a különbséget színvonalban és ötletben. Akik értik azt, amit a Ducsai márkával szeretnék mondani; vagyis hogy egy-egy ilyen termék több mint, aminek elsőre látszik.
Ducsai Judit munkáiért kattints a képre!
