Az új albumon a featek között olvasható Krúbi, Jaber, Leggo, a nigériai Skeeny Boy és az elengedhetetlen producer és zeneszerző, WaTa neve is. A rapkarakter az általa kedvelt műfajok egyvelegét kínálja, és reméli, hogy szimpatizál majd vele mindenki, aki szereti a régi sulit, vagy aki visszasírja a drum ’n’ bass és dubstep aranykorát. A Sistahood című album élőben pedig december 8-án debütál az Akváriumban.
„Ez a cím onnan jött, hogy sok ember hív úgy, hogy »Sister«, meg hogy »Sis«, emellett pedig egy kicsit abból a reménytelen közegből jöttem, amit az amerikai szleng csak úgy hív, hogy »hood«” – meséli Sissi, aki nemrégiben a Z generáció sikeres fiataljait bemutató írásunkban szerepelt. „Így habár angolul a »sistahood« a nők egymás iránt érzett szimpátiáját is jelentheti, ez a lemez már csak azért sem szólhat erről, mert egy csapat sráccal dolgoztam együtt rajta. Az egész albumfolyamat és a fiúkkal való közös munka számomra az unokabátyáimmal töltött gyerekkoromat és a jelenlegi karakteremet alakító múltamat idézte fel, így jött tehát a ’SISTAHOOD’ megnevezés. Én vagyok a Sister és this is my Hood.”
Sisit kell bemutatni részletesen, hiszen tőle hangos a média, a rádió, a klubok és a nyári fesztiválok, hubok hangszórói immáron több mint 2 éve, Yalla című oltári nagy ősrobbanása óta. Sisi idén, 420 ünnepén adta ki első EP-jét, a Sistematikot – rajta a Lil Frakkal közös Tsingiling című dallal, ám elmondása szerint ez most egy jóval nagyobb volumenű projekt, lényegesen több, azaz 9 darab és kicsivel másabb zenével, eltérő szövegekkel, egy-egy komolyabb hangvételű témával is. Sőt a zenei alapok is eltérnek az eddigiektől.
„Egészen megterhelő volt az egész folyamat, de nagyon-nagyon megérte – meséli Sisi. – Persze még friss az az élmény is, amikor közeledtünk a határidőhöz, és érzékeltem, hogy még mindig mennyi dolog volt hátra, elkezdett egyre szűkülni az idő, és szorulni a hurok, hogy: »húha, kicsit (nagyon) sietni kéne, mert a having funból nem lesz semmi«! Most viszont, hogy már kész van, életemben először érzem azt, hogy egy tényleg nagy ügyön dolgoztam, és saját magamnak. Szinte eufóriát okozott a záró stúdióesténk WaTával! Miután „megszereltük” a legutolsó számokat és hazaértem, leültem, és csak vigyorogni tudtam. És csak vigyorogtam, és csak vigyorogtam, így is aludtam el. Biztos, hogy úgy fogok visszagondolni – sőt már most is úgy emlékszem vissza! – ahogyan az első pár alkalommal voltunk a stúdióban. Az a magától értetődő, organikus, örömteli alkotás és építkezés. Csodálatos élmény.”
Legalább ekkora élmény vár mindenkire, aki ellátogat Sisi ghetto party nevezetű lemezbemutatójára, amelyet elmondása szerint úgy kell elképzelni, mint egy gigászi házibulit, amelynek véletlenül mindig Sisi a házigazdája. „Megpróbálok mindenki rapjére majd egy jó beatet megtalálni” – szól a fáma! Jegyek még limitált számban kaphatók itt!
A Sistahood album dallistája:
- ASZTMA (feat. Leggo) – „Amelyet a legnehezebb volt összeraknunk, hiszen egy akusztikus formával indítottunk, majd lett belőle egy veretős trekk. Ez az egyik kedvencem a lemezről és a Bánkitó Fesztivál egyik hűtőjének búgása is bekerült.”
- Álmok – Igazi közönségkedvenc darab, oldszkúl bólogatós.
- BEKKSZTÉDZS – Sisi története, és hogy mi is zajlik a backstage-en túl megélt valóságban.
- Jungle (feat. Jaber, Skeeny Boy) – Az album fókuszdala, Jaber, a nigériai Skeeny Boy és Sisi hihetetlen összjátéka!
- Baszok Rátok (feat. Krúbi) – „Hosszú folyamat volt viszonylag, mert a Krúbi albumot csinált, mikor először kerestem, akkor utána ő is akart egy zenét tőlem. Erre a dalra vagyok az egyik legbüszkébb. Krúbi lemezén lévő dal, pedig annyira szemtelen lett, hogy muszáj volt beszállnom!”
- SHEN GONG WU – Az oldszkúl megfűszerezése egy kis kínai vájbbal
- Stayin’ High – Bee Gees-merengés egy másik dimenzióban.
- Teddki – Első igazán komolyabb hangvételű trekk Sisitől: „Vannak időszakaim, amikor nagyon nehezen fogom rá magam arra, hogy koncentráljak, és ez egy csomószor azt szüli, hogy elfelejtek esszenciális dolgokat és ez nagyon fel tud idegesíteni.”
- Szar – „Ez a trekk lehet, elsőre újdonságnak tűnik tőlem, számomra ez mégis teljesen magától értetődő lépés volt. Nyolcadikban már Skrillex-hajam volt, meg voltam őrülve a zenéjéért, szerettem a Knife Party-t is. Egy osztálytársammal non-stop mutogattuk egymásnak a különböző új előadókat, dalocskákat, mindketten fejhallgatóval közlekedtünk, ahova csak lehetett. Tehát ez is én vagyok. Lényegében a dub és a bass valamennyi alműfajával tudok azonosulni.”
Fotó: Generál Kristóf