- Nem sokan tudják, de Budapest egyik független színháza a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tantermei között bújik meg.
- Langár Ákos idén márciustól vette át a színházban az ügyvezető pozíciót
- A Szkéné vezetéséről és újításairól kérdeztük az színház ügyvezetőjét
A Szkéné Színházat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kampuszának, K épületének 2. emeletén találhatjuk meg a tantermek mellett. A 2010-es években került ki az egyetem vezetése alól és váltott át kft. vállalati struktúrába, és azóta Budapest egyik független színházaként ismerhetik és szerethetik a nézők. Cikkünkben Langár Ákost, a Szkéné mindössze 22 éves ügyvezető igazgatóját kérdeztük arról, milyen egy független színházat vezetni.
Szóval egy egyetem falai között megbúvó színház… Mesélnél, kérlek, a Szkéné Színházról?
Nos, a Szkéné, mint színház 1970 óta áll és működik, és érdekességképpen megjegyzem, hogy egy építészhallgató tervei alapján készült el annak idején. A 70-es, 80-as évekre jellemző kreativitás és a sokkal szabadabb művészet lehetősége a BME kampuszát is utolérte annak idején. Azóta a Szkéné színpadán számos hazai és külföldi társulat, valamint ismert és pályakezdő színészek is felléptek. A Szkéné ma is a független színházi élet egyik különleges helyszíne Budapesten – ilyenből pedig nincs sok a fővárosban. A nézők a BME K épületének második emeletén válthatják be jegyeiket, és onnan nemcsak egy izgalmas előadás, hanem páratlan kilátás is várja őket: a büféből a Duna és a rakpart panorámája tárul eléjük. Ezt a látványt nemcsak a közönség élvezheti – a színészek öltözőjéből ugyanilyen kilátás nyílik.
A Szkéné színházból csodálatos kilátás nyílik a Dunára
Első hallásra az ember azt gondolná, hogy az egyetem színházában hallgatók a színészek. Ha jól értem, akkor nem erről van szó.
A BME-n rengeteg lehetőség nyílik arra, hogy az ember különféle szerepekben próbálja ki magát – ezek közül az egyik lehet a Szkéné Színház is. Nem egy olyan színész van, aki itt tette meg az első lépéseket a pályáján. A Szkéné alapelve, hogy befogadó színházként működik: jelenleg nincs saját társulatunk, helyette különböző független alkotóközösségek kapnak nálunk teret a bemutatkozásra és kibontakozásra. Ez a nyitottság a múltban is jellemezte a színházat, és ma is erre építünk. Fontos számunkra, hogy a fiatalok felé is nyitottak legyünk, és szeretnénk szorosabb kapcsolatot ápolni az egyetem vezetésével is – közösen képviselve ezt a nyitott, támogató szemléletet, amelyben a művészi kísérletezésnek és a közösségnek egyaránt helye van.
A színház elhelyezkedéséből adódóan is különleges, hiszen nem sok egyetemen találhatunk független színházat. Emiatt, ha a színészek nem is, a célközönségnek BME-s hallgatók számítanak?
Nagyon érdekes, de nem. Bár a BME-s hallgatók vannak a legközelebb a színházhoz, –, hiszen az mégiscsak különleges, hogy kisétálsz a saját órádról, mész 10 métert a folyosón, és be tudsz menni a színházba – illetve a jegyükre is 50% kedvezmény jár, mégsem ők látogatják a legtöbbet a színházat.
A fő célcsoportot leginkább a budapesti nézők alkotják, akik régóta eljárnak az előadásainkra, és megszerették magát a Szkénét és annak a közegét. Ők azok, akik lelkesen kutatják a műsort, és azért jönnek a Szkénébe, mert szeretik. A közeljövőben nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni arra, hogy új közönségrétegeket is megszólítsunk, és természetesen – mivel a színház az Egyetem falai között működik – a hallgatókat is aktívabban bevonjuk. Sokan nem is tudnak róla, hogy itt, az egyetemi épületben működik egy független színház – a mi feladatunk pedig az, hogy erre felhívjuk a figyelmet, és közelebb hozzuk őket a színház világához. Ezt többféle módon tervezzük megvalósítani – például workshopok szervezésével is, amelyeket a Szkénével együttműködésben lévő Rakpart 3 színházpedagógiai műhely vezet majd terv szerint. A jövőben olyan előadásokat is szeretnénk, amelyben a nézők interaktívan részt vesznek.
Például képzeljük csak el: a színdarab megáll egy pillanatban, és a nézők szavazhatnak a mobiltelefonjukon arról, hogyan haladjon tovább a darab. Ilyen utakon be tudjuk vonni a közönséget, a spontaneitástól és az izgalomtól még interaktívabb lesz a darab, így interaktívabbá válik a színház is.
Összevonjátok a színház világát az online térrel?
Valamilyen értelemben igen. Ez számunkra egy teljesen új irány – az online tér –, azonban lassan helyet kell, hogy kapjon a színpadon. Ezek egyelőre csak törekvések, azonban ahhoz, hogy új izgalmakat hozzunk 2026 őszi repertoárjába, elengedhetetlen, hogy feltérképezzük a lehetőségeinket, amelyekkel meg tudjuk fogni a fiatalokat is.
Jelenleg te is a műegyetem hallgatója vagy. Hogyan kerültél ilyen fiatalon a színház ügyvezető igazgatói pozíciójába?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen büszkék vagyunk arra, hogy a szervezeti működésünk kiemelkedő. Az egyetemen az Egyetemi Hallgatói Képviselet szervezetének alelnöki pozíciójában tevékenykedek, ahol nagyon sok jogkörrel és ennél is több lehetőséggel találkozhatunk, mint Egyetemi Hallgatói Önkormányzat országos szinten.
Langár Ákos maga is az egyetem hallgatója
Ennek a picit bonyolult szervezeti háttérnek a folyamatából kiindulva érkezett el az a pont 2025 márciusában, hogy a színház élére szükséges volt egy új ügyvezetőt kineveznünk, és ennek kapcsán nem gondolkodtam túl sokat az ügyön – hamar szívügyemmé és missziómmá vált a Szkéné. Nem köntörfalazok, a színháznak vannak működésbeli, gazdasági problémái, amikkel most szembesülünk, azonban én ezeket inkább kihívásnak fogom fel. Úgy tekintek rá, hogy ez egy időszak, ez egy folyamat, és megteremthetjük az alapvető működés feltételeit, és utána pedig el lehet indulni egy sokkal kreatívabb, szabadabb úton.
Milyen kihívásokat jelent ma egy színház működtetése Magyarországon?
Ezt a kérdést, úgy gondolom, több oldalról szükséges megközelíteni. A kapcsolati tőke például ebben a szakmában rendkívül sokat ér, hiszen a színház világában borzasztóan fontosak az együttműködések, és a jól ápolt kapcsolatok és az azok mentén kialakított szerződéskötések. A Szkéné életében ez most jelenleg visszaépítés alatt van, hiszen különböző társulatokkal és színészekkel kell kialakítanunk újra a jó kapcsolatot a megfelelő munka érdekében.
Emellett pedig nyilván ott vannak a gazdasági vonzatok és a források, amelyek kifejezetten nehézségeket tudnak okozni, nemcsak a Szkénének, hanem más független színházaknak is. Nemrégen részt vettem egy INPUT megbeszélésen, ahol több független színház vezetőjét is megismerhettem, és egyértelmű, hogy a többi színház is hasonló, vagy rosszabb problémákkal szembesülnek gazdasági szempontból. Valljuk be: egyértelmű, hogy egy budapesti független színház nem fog úszni a pénzben. Így az is kihívást jelent számunkra, hogy a jelenlegi forrásokkal és kereteinkkel okosan sakkozzunk.
Milyen támogatási rendszerekre tud támaszkodni anyagilag egy ilyen független színház, mint a Szkéné?
A független színházak számára nemrég zárult le az éves működési pályázati időszak, és a támogatási eredményeket már kihirdették. Ez fontos mérföldkő a gazdasági működés szempontjából, hiszen ekkor derül ki, hogy az adott intézmény milyen mértékű támogatásra számíthat. Emellett a budapesti kerületi önkormányzatok által nyújtott támogatások is fontos szerepet játszanak a finanszírozásban, de ezeken kívül egyéb kulturális pályázatok is elérhetőek év közben, melyekre lehet pályázni.
A lány, aki hozott lélekből dolgozott című darab a Szkéné színházban
Nekem májusban volt szerencsém a Szkéné előadásán részt venni, ahol a Kultkikötő és Összpróba Produkcióját, a Boldogan éltek című darabot nézhettem meg. Az előadás a válás nehézségeit dolgozta fel – a darabban a szereplőket végigkísérhettük a szerelembe esés pillanatától egészen a válásig. Minden évad elején kitűztök magatok elé egy célt, egy témát, amelyre érdemes felhívni a figyelmet?
A küldetésünk jellemzése egy szóval talán az lenne, hogy változatos. Ez értendő azokra a tabutémákra is, amelyek az ilyenfajta előadásokat inspirálják. Minden évadban van törekvés a művészeti vezetés által az újabb, érdekesebb előadások behozatalára, amelyek olyan problémákat dolgoznak fel, amelyekről a társadalom nem beszél eleget. Ezek lesznek érdekesek a nézők számára, és ezek lesznek figyelemfelhívóak, amelyek megtöltik a Szkéné nézőterét. A társadalmi problémák állandóan megjelennek a színház műsorkínálatában, és nem félünk ezeket az előadásokat befogadni.
Hogyan képzeled el a Szkéné jövőjét?
Szeretném, hogy a színház eljusson a 0. naphoz. A 0. nap az, amikor a jelenlegi problémáinkat felszámoltuk, és utána elindulhatunk a kreativitás újhullámos útján. A nulladik nap után szeretném visszahozni azt, ami korábban a 2000-es években is jellemző volt még, hogy minél több nemzetközi társulat lép fel és külföldi társulat lép fel nálunk, hiszen ez egy egészen nagy különlegességet tud adni a színháznak.
Szerző: Pinti Panka Rebeka, Fotók: Szkéné Színház
