A legtöbb nő élete során legalább egyszer találkozik valamilyen hüvelyi kellemetlenséggel – ilyen lehet a viszketés, égő érzés, fájdalmas szex, kellemetlen folyás. A panaszok jelentkezésekor adja magát a kérdés: vajon hüvelyszárazsággal, vagy valamilyen hüvelyi fertőzéssel van dolgunk? Mivel a tünetek sokszor hasonlók lehetnek, nem mindig könnyű különbséget tenni. Pedig nagyon fontos, hogy tudjuk, melyik problémával állunk szemben, mivel teljesen más kezelést igényelnek.
A hüvelyszárazság nem fertőzés, a fertőzés pedig nem „szimpla szárazság”. És bár néha egymástól függetlenül fordulnak elő, gyakran össze is kapcsolódhatnak – sőt, egymást erősíthetik.
Mit jelent a hüvelyszárazság?
Hüvelyszárazságról akkor beszélünk, amikor a hüvely természetes nedvességtartalma lecsökken, a hüvelyhám vékonyabbá válik és érzékenyebben reagál. Ez lehet átmeneti probléma, de tartóssá is válhat, ha nem foglalkozunk vele.
Leggyakoribb kiváltó okok:
- hormonális változások (menopauza, szoptatás, szülés utáni időszak, hormonszint-ingadozás)
- ösztrogénszint csökkenése (fogamzásgátló, hormonterápia vagy hormonmegvonás mellékhatása is lehet)
- egyes gyógyszerek használata (pl. antidepresszánsok, antihisztaminok, vízhajtók)
- stressz, szorongás, kimerültség, alváshiány
- hüvelyflóra felborulása, irritáció okozta hüvelyhám-érzékenység
- drasztikus fogyókúra, extrém edzés, tápanyaghiány
A hüvelyszárazság tünetei többnyire szex közben jelentkeznek. A behatolás nehezebbé válik, feszülő vagy égő érzést okozhat, és mikrosérülések is kialakulhatnak a hüvelyhámon.
Mikor beszélünk hüvelyfertőzésről?
Fertőzés akkor alakul ki, ha a hüvelyflóra egyensúlya felborul, és a kórokozók túlszaporodnak. A két leggyakoribb forma a Candida gombás fertőzés és a bakteriális vaginózis.
Fertőzésre utaló jelek:
- megváltozott állagú vagy színű folyás,
- erőteljes, szokatlan szag,
- viszketés, csípő érzés, égő húgycső,
- hüvelyhám-érzékenység, gyulladás,
- a panasz nem csak szexnél, hanem napközben is fennáll.
Gombás fertőzésnél a váladék sokszor fehér, darabos, túrós állagú, erős viszketéssel. Bakteriális hüvelyfertőzésnél inkább szürkés, egyenletes folyás jelentkezik, jellegzetes „halas” szaggal.
A fertőzés tehát általában hüvelyi folyással, szokatlan szaggal és gyulladással jár – hüvelyszárazságban viszont ezek nem jellemzők.
Hogyan lehet megkülönböztetni őket a hétköznapokban?
Ha a panasz főként szex közben jelentkezik, nehézkes a behatolás, a hüvely „húz”, feszül vagy ég, és nincs szokatlan folyás, akkor nagy eséllyel hüvelyszárazságról van szó.
Ha megváltozik a hüvelyváladék színe, szaga vagy állaga, és a viszketés egész nap zavaró, nem csak együttlétkor, akkor ez sokkal inkább fertőzésre utal.
Ez a különbségtétel azért fontos, mert a két problémát máshogy kell kezelni.
Van kapcsolat a hüvelyszárazság és hüvelyfertőzések között – és nem is kicsi
A hüvelyszárazság nem fertőzés, de gyakran annak előszobája. Ha kevés a nedvesség a hüvelyben, a hüvelyflóra egyensúlya felborul és a hüvelyhám vékonyabbá, sérülékenyebbé válik, így kisebb fizikai behatás is apró sérüléseket okozhat. Ezeken a mikrosérüléseken keresztül a baktériumok és gombák könnyebben jutnak be, így a fertőzés is gyakoribbá válhat.
Itt ér össze a két probléma: hüvelyszárazság esetén nagyobb eséllyel alakul ki hüvelyi fertőzés, fertőzés után pedig a szövetek még érzékenyebbek, így a szárazság fokozódhat. Egy ördögi kör, ami kezeléssel szerencsére megszakítható.
Miért fontos mindezt tudni?
- Mert ha nem tudjuk, hogy melyik panaszunk milyen eredetű, el is ronthatjuk a kezelést.
- A hüvelyszárazságban az együttlétek megkönnyítésében síkosító használata segíthet, a hüvelyhám regenerálására pedig hüvelyhidratáló mindennapos használata vagy – ha szükséges – ösztrogénpótlás javasolt.
- A fertőzésre célzott kezelés kell: gombaellenes készítmény, antibiotikum vagy egyéb orvosi terápia.
- Az egyikre alkalmazott módszer a másikon nem segít, sőt, akár ronthat is rajta.
Promóció
Fotó: Getty Images
