Úgy tudom, sokáig focista karrierre készültél. Mi vonzott végül a színházhoz?
Gyerekkoromtól kezdve aktív része volt az életemnek a sport, a foci. Mégsem éltem meg nagy váltásként az élsport hobbivá válását, mert a fejemben mindig ott motoszkált, hogy hivatásszerűen a színészettel foglalkozzak.
Apukád is színész, testvéred, K. Kovács Ákos pedig operatőr. Volt valamiféle nyomás, hogy te is közelíts a színház és film világa felé?
Nyomást semmiképp sem éreztem felőlük, csak támogatást. Sosem korlátoztak a szüleim semmiben, mindig azt csinálhattam és olyan dologba vághattam a fejszém, amik engem érdekeltek.
Te nem akarsz tenni egy megkülönböztető „K”-betűt a nevedbe?
Gondoltam rá, egy ideig használtam is, de aztán elhagytam, egyáltalán nem éreztem a magaménak. Pedig győzködnek sokan, hogy használjam újra. Valahogy a bátyám neve jobban cseng, nekem nem tetszik úgy a sajátom.
Feltűntél már az Aranyéletben, akkor az Anger Zsolt alakította Hollós fiatalkori énjenként. Nagy kihívás volt megfelelni Anger karakterének?
Nem kellett utánoznom Zsoltot, a rendezők nem kértek minket olyasmire, hogy másoljuk őket. A castingokon sem, és a forgatáson sem. Azért hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem néztem meg hogyan sétál, beszél… mégsem volt cél levenni az idősebb színészek játékát.
A TV2 új sorozatában, a Korhatáros szerelemben pedig egy háromgyerekes anyukával keveredsz szerelmi kalandba, akit Kovács Patrícia alakít. Milyen érzés volt egy ilyen legendás színésznővel együtt dolgozni?
Jó csapat voltunk mi ketten, de ez az egész stábra elmondható. Nem vitáztunk, nem volt kellemetlen egymás társasága, szünetekben jókat beszélgettünk, viccelődtünk.
Nem érezted kínosnak az intimebb jeleneteket sem?
Nem éreztem kínosnak, semmi mást sem éreztem annak. Azt az illúziót keltjük ezekben a jelenetekben Patríciával, hogy ketten vagyunk egy hálószobában. A nézőknek ez intim, de nekünk nem, hiszen vannak körülöttünk még 30-an. A szakmánk velejárója, hogy néha ilyet is kell csinálni.
A sorozatban amúgy pultosként dolgozol és mindenféle látványos koktélokat csinálsz. Melyik jelentette a legnagyobb kihívást?
A forgatást megelőzően komoly felkészülésben volt részem. Haza is vihettem magammal üvegeket, párat el is törtem. A Bestia étterembe jártam délutánonként, körülbelül két órát töltöttem ott, Pryma Zoltántól tanultam a koktélkészítés alapjait. Az ő üvegeit sem kíméltem, a türelmét ezúton is köszönöm! Egyébként nem vagyok nagy koktélos, a sört szeretem. Vodkával.
Mostanában sokszor terítékre került az idősebb nők és fiatalabb férfiak viszonya, (például Emmanuel Macron és felesége kapcsán) ezt a felállást viszont még mindig sokkal kevésbé fogadja el a társadalom. Te el tudod képzelni, hogy jóval idősebb feleséged legyen?
A barátnőm is idősebb nálam, habár közel sem ekkora a korkülönbség. Teljesen elképzelhetőnek tartom, ismerek is ilyen párokat és jól működnek együtt. Egy olajozott párkapcsolat elsősorban az egymás iránti kölcsönös tiszteleten és szerelmen alapul, szerintem. Megannyi dolog útjában állhat két embernek, az utolsók közé sorolnám a korkülönbséget.
Ötödéves vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Nem volt nehéz összeegyeztetni a sulival a sok forgatást?
A sorozat nyáron forgott, így csak a tájelőadásainkat kellett egyeztetni az egyetemmel. Voltunk Fondor és Szerelmet játszani Szentendrén, az Ördögkatlan fesztiválra Roberto Zuccot vittük az osztállyal. Azok kicsit húzósabb időszakok voltak, de akkor is élveztem a pörgést.
Egyébként ha választani kellett volna a kettő között, hogy döntöttél volna?
Az első két évben zárt műhelymunka folyik az Egyetemen. Szerintem logikus is, hogy akkor még nem engedik ki a tanárok a diákokat, hiszen tanuljuk a szakmát, az alapokat. Olyan esettel én nem találkoztam, hogy bárki összezörrent volna a mesterével, mert nekünk ők csupa jót akarnak és munkalehetőségeket. Irreális ebbe a kérdésbe belegondolni, hisz választás elé sosem állítottak minket. Az egyetemi évek alatt minden úgy történik és akkor, amikor helye és ideje van.
Másként néznek rád az osztálytársak a tévés szerepek után?
Nem néznek rám máshogy, jó osztályközösség vagyunk. Örülünk egymás lehetőségeinek és támogatjuk egymást. Mindenki szakmai gyakorlatát tölti már, közeleg a diplomázás. Nagyon kevés időt tudunk együtt tölteni.
A jövőben inkább a színházi vagy a filmes karrier felé indulnál?
A kettő nem zárja ki egymást, nem kell választani! Itthon nincs olyan, hogy színházi és filmes karrier. Minden színházban játszó szívesen forgatna, és minden filmező is játszana színpadon. A filmezéshez egy plusz pontot valóban lehet írni, hiszen tény, hogy sokkal jobban fizet, mint a színház. Visszatérve: én egyiket se szeretném a másik miatt mellőzni az életemből. A színházat is nagyon szeretem és a forgatást is.
