A Csodasmagyarorszag.hu gyűjtéséből mutatjuk a farsangi eseményeket, amelyekre idén februárban még érdemes ellátogatnod.
Mohácsi busójárás – 2026. február 12–17.
A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján, 2012 óta pedig hungarikumnak számít, amely elsősorban a mohácsi civilek, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikerét jelzi. A busójárást idén február 12–17. között rendezik meg. Hat napon át, 27 helyszínen több mint 140 program várja a látogatókat: táncházak, népművészeti és kézműves vásárok, koncertek, látványfőzések, gyerekprogramok és farsangi játékok töltik meg a várost.
Mohácsi busójárás
A látványos busófelvonulás február 15-én, Farsangvasárnap zajlik, központja a Kóló tér. Itt gyülekeznek a beöltözött busók, jankelék és maskarások, valamint ide érkeznek a Dunán csónakokkal átkelő csoportok is. A különféle alakulatok – az ágyúsok, szekeresek, ördögkerekesek, kürtösök, teknősök és más busók – a régi, elöltöltős busóágyú dörrenésére indulnak el a főutcán keresztül a város főtere felé.
A felvonulást követően elkezdődik a szabad farsangolás, majd a Duna-parton és a környező utcákban zajos mulatsággal folytatódik az ünneplés.
Alkonyatkor a busók visszatérnek a főtérre, ahol az óriási máglya körül táncolva és tréfálkozva zárják a Farsangvasárnapot. A mulatság azonban itt nem ér véget: húshagyókedden – február 17-én – újabb máglyát gyújtanak, amelyen a telet jelképező koporsót égetik el. A körültáncolt máglya egyszerre jelképezi a hideg évszaktól való búcsút és a tavasz köszöntését.
Mohai tikverőzés – (várhatóan) 2026. február 17.
A Székesfehérvár melletti Moha község egy igazán különleges farsangi hagyományt őriz: a tikverőzést, amely 2011 óta szerepel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén. Ez a zajos, játékos szokás a farsang utolsó napján, húshagyókedden kel életre.
Ilyenkor a 14–20 év közötti legények jellegzetes maskarákba bújnak: rongyszalagokkal díszített bohócnak, fehér ruhás szalmatöröknek, szerencsét hozó kéményseprőnek, míg a legfiatalabb alakoskodók lányként jelennek meg. A maskarások végigjárják a falut, házról házra, udvarról udvarra betérnek, és összegyűjtik a tyúkólakban talált tojásokat, amelyek a bőség és a termékenység jelképei.
Mohai tikverőzés
A tikverőzés neve a jelképes „tyúkverésre” utal: a bohócok furkósbotjaikkal csak szimbolikusan ütögetik meg a tyúkokat, ezzel segítve a termékenységüket. A hagyomány része a kormozás is: a résztvevők korommal kenik be a házigazdákat, a járókelőket és az érdeklődőket – különösen a lányokat, asszonyokat és az évről évre nagy számban érkező gyerekeket.
A tikverőzőket a házaknál ma már a tojáson kívül fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.
Fotó: Juhász Balázs Forrás: Csodasmagyarorszag.hu
