- A Hamnet című Oscar-jelölt film középpontjában nem William Shakespeare, hanem felesége áll, aki körül 400 éve nem sikerül megfejteni a rejtélyt.
- Agnes vagy Anne volt valójában a drámaíró felesége?
- Mutatjuk a valóság és a Hamnet film közötti legnagyobb eltéréseket!
Az olyan legendás alkotóknál, mint amilyen William Shakespeare is, hajlamosak vagyunk csak az alkotót látni a művei mögött, miközben a családi élet, a házastárs és a gyerekek a háttérbe szorulnak. Az Oscar-jelölt Hamnet című film – amely az azonos című, egyébként szintén nagyon jó regény adaptációja – éppen ezt a hiányt tölti ki, ám nem történelmi tényekkel, hanem a képzelettel.
A történet középpontjába nem William Shakespeare, hanem a felesége kerül, akit a legtöbb forrás Anne Hathaway néven említ, a film és a regény azonban Agnesként szólít.
A film – amelyet Chloé Zhao rendezett, és amelynek főszerepeiben a zseniális, és méltán Oscar-esélyes Jessie Buckley és Paul Mescal látható – egy megrendítő gyászfolyamatot ábrázol. A kisfiuk, Hamnet halála a pestisjárvány idején történik, és a narratíva szerint ez inspirálja a Hamlet megírását. (A film azzal is indít, hogy a korban a Hamnet és a Hamlet név ugyanaz volt, felcserélhető egymással.)
A probléma csupán az, hogy a történet döntő elemei nem igazolhatók történeti forrásokkal. Azt viszont már most érdemes leszögezni, hogy ettől a film nem lesz kevesebb, nem úgy, mint például az Üvöltő szelek esetén, ahol a könyvből lényeges momentumom maradtak ki a legfrissebb feldolgozásban.
Mit tudunk biztosan Shakespeare családjáról?
A fennmaradt adatok meglepően szűkszavúak ahhoz képest, mekkora szerzőről van szó. 1582-ben az akkor 18 éves Shakespeare feleségül vette a 26 éves Anne Hathawayt, aki első gyermekükkel, Susannával volt várandós. 1585-ben megszülettek az ikrek, Judith és Hamnet. A fiú 1596-ban, mindössze 11 évesen meghalt. A temetési bejegyzés fennmaradt, de a halál okáról nincs bizonyosság; a korabeli járványhelyzet miatt a pestis a legvalószínűbb magyarázat.
Azt is tudjuk, hogy Shakespeare ebben az időszakban gyakran tartózkodott Londonban színtársulatával, így szinte bizonyos, hogy nem ért haza fia temetésére Stratford-upon-Avonba.
Ami viszont hiányzik: levelek, személyes feljegyzések, hiteles beszámolók a házasságuk természetéről. Nem tudjuk, kényszerházasság volt-e, nem tudjuk, boldog szerelem volt-e, és nem tudjuk, milyen volt Anne műveltsége vagy személyisége. A hiány legalább annyira beszédes, mint a meglévő adatok. Ezt töltötte ki a regény írója, Maggie O’Farrel, majd a film készítői is.
Anne vagy Agnes volt Shakespeare felesége?
A film és a regény egyik legérzékenyebb eltérése a névválasztás.
Ami tény: Anne apjának végrendeletében a lányt Agnesként említik. A legtöbb egyéb dokumentumban azonban Anne néven szerepel.
A döntés, hogy a regény és a film Agnesként ábrázolja, nem csak egy önkényes választás, melyik név tetszett jobban a szerzőnek. Identitást ad egy olyan nőnek, akit a történeti hagyomány gyakran Shakespeare árnyékaként kezelt.
A modern Shakespeare-kutatás egy része maga is árnyalja a korábbi, leegyszerűsítő narratívákat. David Scott Kastan Shakespeare-kutató, a Yale Egyetem irodalom professzora a BBC-nek adottinterjújában például arra hívja fel a figyelmet, hogy az Agnes név egyetlen dokumentumban bukkan fel, így elképzelhető, hogy a két forma párhuzamosan létezett, ahogy a Hamlet-Hamnet is. Ez tehát nem hiba, hanem a korszak természetes állapotai voltak ilyenek.

Anne Hathaway, Shakespeare feleségének háza Stratfor-upon-Avon-ben az 1800-as években készült képen
A rossz hírű feleség mítosza
A 19–20. századi életrajzírás hajlamos volt Anne Hathawayt műveletlen, Shakespeare-t „csapdába ejtő” nőként ábrázolni. A modern újraértelmezések ezzel szemben azt vizsgálják, miként járulhatott hozzá a patriarchális történetírás ahhoz, hogy egy nő alakja ilyen egysíkúvá vált.
Maggie O’Farrell regénye tudatos ellenpont. A szerző a korabeli női szerepek történeti kontextusát is figyelembe veszi: a 16. század végén számos nő irányított kisebb gazdasági tevékenységet, sörfőzést, gyógyfüves kerteket, kereskedelmet. A műveltség kérdése összetettebb annál, mint hogy egyszerűen az írás-olvasás képességére szűkítsük.
A film Agnesét erős akaratú, intuitív, gyógynövényekhez értő asszonyként látjuk. Ez az ábrázolás nem feltétlenül anakronisztikus, inkább lehetőséget teremt arra, hogy a kor női tapasztalatait árnyaltabban szemléljük.
Hamnet és Hamlet: létezik-e az összefüggés?
A legizgalmasabb kérdés talán az, hogy a fiú halála és a Hamlet között van-e közvetlen kapcsolat. A névegyezés – Hamnet és Hamlet a korszakban felcserélhető forma volt – önmagában is gondolkodásra késztet.
Stephen Greenblatt történész 2004-es nagyhatású esszéje erőteljesen érvelt amellett, hogy a személyes veszteség hatással lehetett a darab megszületésére. A film ezt a gondolatot vizuálisan is megjeleníti: amikor Agnes Londonba utazik, hogy megnézze az előadást, a Hamletet játszó színész külső jegyei a halott fiút idézik.
Ugyanakkor a szakma óvatos. Kastan hangsúlyozza, hogy a személyes életesemények és a művek közötti kapcsolat sokszor csábító, de nem bizonyítható. A Hamlet irodalmi forrásai, a bosszúdráma hagyománya és a korabeli kulturális hatások mind szerepet játszhattak.
Újraírja Shakespeare-t a film
A Hamnet nem történelmi rekonstrukció, hanem érzelmi igazságkeresés. A gyász, az alkotás és a házastársi távolság témái a 21. századi néző számára is ismerősek. A Chloé Zhou rendezése visszafogott, a színészi játék finom eszközökkel dolgozik, a hangsúly nem a szenzáción, hanem az intimitáson van.
A kulturális hatás azonban túlmutat a moziteremen. Elképzelhető, hogy a széles közönség számára Agnes neve rögzül majd, nem Anne-é. De ahogyan egy frissen előkerült levélrészlet is csupán lehetőséget nyit, úgy ez az értelmezés sem végleges.
A Shakespeare-család története továbbra is kérdésekkel teli. Nem biztos, hogy közelebb kerültünk Shakespeare házasságának „igazságához”. De talán árnyaltabban látjuk azt a nőt, akit évszázadokon át egyetlen mondatban intéztek el.
Fotó: Getty Images, Focus Features