A Margó-díj, amelynek támogatója a Bookline, a KKM Publishing Hungary Program és az Aegon, magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, a kortárs irodalmat és azolvasást népszerűsíti. A díj célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket, a nyertes pénzdíjat, kereskedelmi- és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap.
Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára pedig Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért.
Idén 52 pályaművet neveztek, amelyek közül a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri (Nagy Kata, a József Attila Kör elnöke, Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága alelnöke, Antal Nikolett, a Fiatal Írók Szövetsége társelnöke, Dián Viktória KKM-Publishing Hungary program vezetője, valamint Valuska László, a Margó Fesztivál igazgatója) dönti el a shortlistet, illetve a nyertest.
A Margó-díjra 2018-ban a következő 10 könyv esélyes:
Csepelyi Adrienn: Belemenés – Futball és egyéb társművészetek, Európa Könyvkiadó, 2018, 306 oldal
Csutak Gabi: Csendélet sárkánnyal, PRAE.hu, 2017,100 oldal
Donáth Mirjam: Mások álma, Athenaeum Kiadó, 2018, 320 oldal
Frank Márton: Páratlanok 1. – A világ peremén, Ciceró Könyvstúdió, 2017, 320 oldal
Fekete Judit: Az őrület határán – Kálmán Lili munkanélküli naplója, Könyvmolyképző Kiadó, 2017, 192 oldal
Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket, Európa Könyvkiadó, 2018, 320 oldal
Juhász Tibor: Salgó blues, Scolar Kiadó, 2018, 80 oldal
Mécs Anna: Gyerekzár, Scolar Kiadó, 2017, 144 oldal
Mezei Márk: Utolsó szombat, Pesti Kalligram, 2018, 248 oldal
Zágoni Balázs: Fekete fény 1. – A Gömb, Móra Könyvkiadó, 2018, 352 oldal
A listára felkerült a fociért rajongó Csepelyi Adrienn felnövéstörténete, aki egy stadionnyi férfiszurkoló között is megharcol azért, hogy hallani lehessen, amit egy nő mond. Ceaușescu Romániájába, vagyis a saját gyerekkorába kalauzol első novelláskötetében Csutak Gabi. Megismerhetjük Donáth Mirjam visszatéréstörténetét, aki New Yorkból költözött haza, mert bár közel került az amerikai álomhoz, mégsem volt boldog. Frank Márton nagyszabású regényében a világ minden diákjával tesztet íratnak, majd másnap tizenhárom fiú eltűnik.
A létszámleépítés áldozata lesz Fekete Judit marketinges főhőse, aki az állásinterjúk, munkaügyi hivatalok világát írja meg kellő öniróniával. Hargitai Miklós regénye egy elképzelt papról és egy elképzelt országról szól, ahol a politikusok őszintén elárulnak mindent a gyóntatófülkében. A szocioprózában debütáló Juhász Tibor Salgótarján reménytelennek látszó világát írja meg szinte dokumentarista stílusban. Mécs Anna novelláskötetében lendületesen és izgalmasan ír nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szívásról, szexről vagy autóvezetésről, egy generáció mindennapi kérdéseire hoz néha színes, néha sötétebb történeteket. Mezei Márk regénye 1944. január 14-én játszódik Budapesten: a valós és fiktív szereplőket az köti össze, hogy mindannyian a Nagyatádi Szabó utca 32. szám alatti bérház lakói. Az Európai Unió már felbomlott, a helyét túlszabályozott városállamok vették át Zágoni Balázs scifijében, aminek főhőse egy Gömbbe menekül, amely engedelmeskedik az akaratának.
A nyilvános Margó-díj-átadót a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár nyitónapján, október 18-án 16:00-kor rendezik meg a Várkert Bazárban a Világirodalmi színpadon.
