Pose
Az Amerikai Horror Story-t is jegyző Ryan Murphy és Brad Falchuk új sorozatának már a koncepciója is elég volt ahhoz, hogy tavaly bejárja a világsajtót. A Pose ugyanis az 1980-as ’90-es évek New York-i lmbtq (elsősorban transz) és afroamerikai illetve latinó közösség életét mutatja be – szóval valami olyasmit, amitől korábban inkább elfordították a fejüket az emberek, nem hogy önként, röhögve, könnyezve, izgulva nézték volna a szabadidejükben. Márpedig most végre ez történik.
A középpontban az egzotikus ballroom-világ áll, vagyis az underground estek, ahol a házakba rendeződő queer „családok” extravagáns vagy épp haute couture öltözékekben vonulnak a zsűri előtt. Ez az ő lehetőségük, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek, hogy ragyogjanak, hogy igényeik szerint igazán nőnek vagy férfinak érezzék magukat. A hétköznapi életük persze már egészen más. És valójában épp ennek megmutatása emeli a Pose-t a témaválasztáson bőven túlmutató, drámai és fontos sorozattá. Terítékre kerül a halmozottan kisebbségi csoportok kirekesztettsége, a kíméletlenül hozzájuk tapadó szegénység, ami szinte törvényszerűen taszítja őket a prostitúció és a droghasználat vagy -árusítás felé. És a rettegett vírus, ami félelmetes tempóban tizedeli őket, és amivel a fehér orvosok, kutatók és döntéshozók látszólag egyáltalán nem foglalkoznak – elvégre az AIDS nem az ő ügyük.
De a Pose-t leginkább a karakterek miatt lehet iszonyúan szeretni. Blanca (Mj Rodriguez), az Evangelista-házat összefogó anyafigura, aki próbál egyensúlyozni saját életének tragédiája és fogadott gyerekeinek szebb jövője között, az éteri szépségű Angel (Indya Moore), aki egy fehér sráctól várja a megváltást, a királynőként viselkedő, legtöbbször kiállhatatlan, mégis sebezhető Elektra (Dominique Jackson), a homoszexualitása miatt kitaszított, de a táncban új értelmet találó Damon (Ryan Jamaal Swain) és az egész showt levezénylő Pray Tell (Billy Porter) egytől-egyig zseniális figurák.
(Kránicz Dorottya)
Hol nézheted? FX, Netflix
Hot Girls Wanted: Turned On
A Hot Girls Wanted amerikai szexiparról szóló másfélórás dokumentumfilm után a Netflix egy Jill Bauer és Ronna Gradus rendezte hatrészes dokusorozattal is előállt, mely azt boncolgatja, hogy a mára egy kattintásra elérhetővé vált pornó különböző műfajai hogyan hatnak a fogyasztókra és ami talán még ennél is izgalmasabb, hogy maguk a szexipar munkásai hogyan kerülnek a műfaj közelébe, hogyan élik a mindennapjaikat és hogyan viszonyulnak a saját munkájukhoz. A szexipar különböző platformjainak kulisszái mögé is betekintést nyújtó sorozat nagyon személyes hangvételben, konkrét rendezők, színészek, webcamlányok és pornófüggő fogyasztók megszemélyesítésével és megszólításával árnyalja a pornóról alkotott képünket. Nézőként szinte úgy érezhetjük, hogy tilosban járunk, hogy mindezt ebben a formában végignézhetjük. Mind a hat rész nagyon különböző szegmensét mutatja be a szexiparnak a Tindertől a privát webcamszexen át a feminista pornóforgatásig.
(Bobák Szilvia)
Hol nézheted? Netflix
Bodyguard
A mindössze hat epizódos első évad viharos sebességgel jött, látott és győzött! A főszereplő Richard Madden – akiben méltánytalanul kevés ideig gyönyörködhettünk Rob Starkként – Golden Globe díjat kapott alakításáért, ezzel mi is hevesen bólogatva egyet tudunk érteni. A Bodyguardra szánj egy egész napot, mert biztosan nem tudod kikapcsolni egy rész után – az adrenalinod az egekben, és csak még és még akarsz a fröccsből. David Budd exkatona (Madden) épp hazafele tart két gyerkőcével a vonaton, apás hétvégéjéből. Ösztöneit és tanult képességeit nem tudja kikapcsolni, igy hamar kideríti, hogy bombamerényletet terveznek pont az ő szerelvényén. Innentől kezdve kapunk az arcunkba húsz olyan percet, hogy polár óránk biztosan sípolni kezd – és ez csak az első húsz perc! A sikeres elhárításnak köszönhetően a durva poszttraumás stresszel küzdő Madden a rendőrségtől az egyre karakánabb és népszerűbb belügyminiszter asszony mellé kerül, személyi testőrnek. Ezzel párhuzamosan egy olyan szövevényes politikai hálóba bonyolódik bele, hogy csak kapkodjuk a fejünket és tíz percenként van egy aha-élményünk. A (tényleg csak) hat részbe annyi információt, cselszövést és balsorsot zsúfoltak bele, hogy ember legyen a talpán aki meg tudja jósolni a végét és az igazi „gaztevők” kilétét: van itt nemzet- és alkotmányellenes összeesküvés, merényletek sora, szex, botrány, zsarolás, terrorizmus, igazából minden, amivel mi is nap mint nap találkozunk az újságok hasábjain – ezeken kell keresztülvágnia magát főhősünknek, akire az hogy rájár a rúd, az igazán enyhe kifejezés. Ronda kifejezéssel élve megagiga adrenalinfröccs, kihagyhatatlan és nézzétek nézzétek mert jön a második évad!
(Molnár Anikó)
Hol nézheted? Netflix
Hatalmas Kis Hazugságok (Big Little Lies) – 2. évad
A minisorozatnak induló széria 2. évadára két évet kellett várnunk, és az első három rész után bátran merem állítani, hogy megérte. Az évadindító epizódban ugyan még épphogy csak kezdjük felvenni a fonalat a gyilkosság utóhatásaiból gyógyulni próbáló szereplőkkel, de a szálak a harmadik részre végére ismét kezdenek bonyolódni. Habár személyiségfejlődés most még nem érzékelhetünk, sejthető, hogy az évad végére a minden lében kanál – egyébként két kedvenc szereplőmnél – Madeline-nél (Reese Witherspoon) és a kizárólag saját jóhírét féltő Renatanál (Laura Dern) számíthatunk valamiféle belső átalakulásra.
Ezt leszámítva szinte semmit sem tudhatunk biztosra a történet alakulásáról, csak gyaníthatjuk, hogy Meryl Streep karaktere sem egy hétköznapi nagymama szerepéért került a sorozatba és bizonyára a rejtélyes gyilkosság sem marad ebben a formában lezárt ügy. Ennek ellenére, amiért továbbra is érdemes nézni a sorozatot, azok a kedvenc színésznőink által megformált karakterek kísértetiesen realista magánéleti és önmagukkal megvívott harcai, melyek mellett a történet vonalát vezető bűntett terhe olykor el is halványul pár percre. Bemutatják, hogy az élet közel sem könnyű egy anyának, sőt, nehezebb, mint ahogy azt eddig bármelyik másik sorozatban eddig bemutatták.
(Bodnár Zsófi)
Hol nézheted? HBO
A szolgálólány meséje – 3. évad
A szolgálólány meséje kicsit kakukktojás a listán: én továbbra is nézem, de inkább valami perverz, mazochista hajlammal, vagy talán naiv reménnyel, hogy a következő rész majd jobb lesz. Az első évad óriási siker volt, a témaválasztás baromira jól rezonált a #MeToo-mozgalommal felhorgadó feminista hullámmal, olyannyira, hogy a szolgálólányok piros uniformisa azóta már számos (például abortusztörvények elleni) tüntetésen előkerült. A második évadot már sokan kritizálták, amiért – a sorozat sztorijának fényében pláne kellemetlen módon és valószínűleg a sztori alapját jelentő regényt jegyző Atwood eredeti szándékai ellenére – az női testeket szexualizáló és csonkító nyomorpornóba váltott, amit csupán Elisabeth Moss lihegő vagy épp eltökélt arcának szuperközelijével szakítottak meg néha. A harmadik évad sajnos ezt a hagyományt folytatja: az események olyan csigalassúsággal kúsznak előre, hogy ehhez képest a Sátántangó a Die Hard, June (Elisabeth Moss) kilátástalan életében pedig semmilyen feloldás nem történik, semmilyen kapaszkodót nem kapunk. Közben a sorozat következetlenül felrúgta saját belső világának szabályrendszerét. Az első évadban azért is megpofozták a szolgálólányokat, ha nem a cipőjük orrát nézték, most pedig már szupermarketekben konspirálnak, simán összeverekednek, és annak sincs semmilyen következménye, hogy June kerek-perec beszól igazából bárkinek. Ugyanilyen következetlenül bánnak az alkotók saját karaktereikkel: Aunt Lydiáról (Ann Dowd) kapunk egy teljesen értelmetlen flashbacket, ami azt igyekszik megmagyarázni, miért lett olyan kegyetlen az egykor fantasztikusan kedves asszony (mert a randipartnerének nem állt fel!) Serena (.Yvonne Strahovski) egyik pillanatban Gileadból kiábrándult hős anya, a másikban visszatér ugyanoda, ahol az első évadban megismertük. És közben nem történik semmi azon túl, hogy tovább ismerkedünk Moss pórusaival. Valószínűleg azért tartanak ki sokan a sorozat mellett, mert az első évadban megszerették a sztorit, a világot és a karaktereket és persze azért, mert az igazságérzetünk veszettül kívánja, hogy összeomoljon ez a szörnyű, elnyomó világ. Kérdés, hogy eljutunk-e oda valaha.
(Kránicz Dorottya)
Hol nézheted? Hulu, HBO Go
Girls Incarcerated
2 évad, 16 epizód. Ennyit gyűrtem le egy huzamban, 2 nap alatt az egyik legprímább amerikai dokumentum-sorozatból, amit valaha elfogyasztottam. A Madison (Indiana) és a La Porte (Indiana) fiatalkorúak börtönében lévő lányok életét nyomon követő szériába épp csak „belenéztem” kicsit… Mert az intrókép karakteres, félelmetes, de legalábbis annak látszani akaró tökös kiscsajokkal invitált. Pár perc után eldőlt maradok. Volt ott minden, mint a búcsúban. 15 éves, fegyveres rabló kismama, kényszerprostituált tini drogos, agresszív, indulatkezelési zavaros, a nagyija által nevelt 13 éves kisunoka. Mindegyik ordít, rájátszik, keménykedik, hol a kamerának, hol egymásnak, hol ideiglenes, hol állandó meleget, hol pedig felnőttet, de ha épp úgy esik, áldozatot. Felkavaró helyzetek, rengeteg dráma bontakozik ki a szemünk elött. Ahol félig, vagy semennyire sem érett (legalábbis nem a hagyományos, hanem inkább az utcai értelemben az), legtöbbször rettenetes háttérrel, szeretetlenséggel, másnak egy életre elegendő traumákkal küzdő serdülőkorúak vergődnek a már bejáratott „rossz”, és a nevelők, valamint a rendszer által egyébként kedvesen, és emészthetően szajkózott „jó út” között. A félelmetes, dühöngő figurákból az intézmény és a kőkemény, vasmarkú, de érezhetően szeretetteljes főfelügyelője, Galipeau vezetése mellett, rengeteg szabállyal, és büntetőnappal, meghosszabbított bebörtönzéssel megspékelve szép lassan alakulnak ki a szemünk előtt a második esélyre megérett, szelídebb karakterek.
Az elején legfeljebb 1-2 kedvencünk lehet, de a végére lehullik a sok „Harlemet” hozó maffiamáz, a keménykedő arcokat áztatják az addig elnyomott könnyek. Csak ijedt nagy gyerekeket, vagy kis felnőtteket látunk – ha így jobban tetszik -, akik hirtelen egytől-egyig favoritok lesznek, tetszik, nem tetszik alapon. Netán hősök is, ha esetleg sikerült a már említett „jó úton” maradniuk, a pénztelenség, a börtönviselt szülők, a „rossz társaság” és az életüket, netán családjukat behálózó drogok ellenére. Annyira addiktív, hogy legszívesebben újra nézném már pár nap elteltével, de legalábbis feliratkoznék a lányok életének aktualitásait napi szinten hozó, nyilván nem létező hírlevélre…
(Sütő Emese Franciska)
Hol nézheted? Netflix
Sex education
A Sex education olyan hiánypótló műfajú sorozat, amilyen az én tinikorom Szex, szerelem, gyengédség rovata volt a Bravoban, vagy a még korábbi dr. Veres Pál válaszol az Ifjúsági magazinban: amit a szüleidtől nem mertél megkérdezni, arra ezeken a fórumokon nagy valószínűséggel választ kaptál. Ma, amikor annyira természetes a fiataloknak egy jó „blow job”, mint meginni egy kávét a sarki Starbucksban, kellenek az ilyen sorozatok – ezekből talán megtudnak valamit a szex lelki-testi hátteréről, vonatkozásairól is, nemcsak a mechanikus, mindenki csinálja „huzavoná”-ra degradálódik le számukra. Az egyelőre egy évados sorozat főszereplője a 16 éves Otis, aki nemcsak hogy meg van áldva nagyétvágyú szexterapeuta anyukájával (Gillian Anderson zseniális alakítása), de szinte képtelen hozzáérni saját nemi szervéhez, hogy a fiatalok kedvelt elfoglaltságának -maszturbálás – hódoljon. Ebből az is kitalálható, hogy nem valami népszerű (vagyis teljesen láthatatlan) a suliban és persze szűz. Mégis valahogy egymásra találnak a suli nagyon kúl, nagyon bajos lányával, aki egy nagyon különös üzleti vállalkozás lehetőségét lebegteti meg orra előtt. Nevezetesen, Otis legyen iskolatársai (titkos) szexterapeutája, probléma és nemtudás van bőven, Otis pedig elég tudást szedett fel anyukája mellett, hogy ELMÉLETILEG mindent tudjon a szexről. Épp az a jó ebben a sorozatban, hogy nem kezeli tabuként ezt a témát, sőt hozzácsap minden olyat is, ami ma foglalkoztathatja a fiatalokat: nemi identitás, zaklatás, másság, lázadás – nincs új a nap alatt, és még mindig mindent megpróbálunk úgy megoldani, hogy a szőnyeg alá söpörjük! Kacagtató, zseniális, szarkasztikus, könnyed és mégis elgondolkodtató sorozat, bombasztikus poénokkal! És ebből is jön a második évad!
(Molnár Anikó)
Hol nézheted? Netflix
Workin’ Moms
Munka, szerelem, gyereknevelés hármas hullámvasútján vergődő kanadai nők mindennapjat hivatott bemutatni a netflixes Workin’ Moms, mely kendőzetlenül mutatja meg a dolgozó anyák legszebb, legcikibb és legküzdelmesebb pillanatait is. A négy harmincas anyukát egy vicces baba-mama klub köti össze, ezen túl viszont nem sok közös van az életükben. Mind a négyen máshogyan állnak a gyerekneveléshez és a munkájukhoz is: míg az egyikük szülés utáni depressziótól szenved (Juno Rinaldi), a másikuk nem érez kötődést a kisbabájával és saját elveszett nőiségét kutatja a szülés után (Jessalyn Wanlim), a harmadik most érzi magát karrierének csúcsán és emiatt lelkiismeret-furdalása van (Catherine Reitman), a negyedik pedig úgy próbál pszichológusként funkcionálni, hogy igazából friss anyaként neki lenne szüksége egyre (Dani Kind). Mindemellett a gyesen lévő apukák problémáit sem felejtette el képernyőre tenni a sorozat, amiért nagy pirospont jár a készítőknek. A sorozat legnagyobb erénye, hogy habár nem történik semmi természetfeletti, az anyukák és apukák napról napra „csak” teszik a dolgukat és küzdenek a család egybentartásáért és saját lelki békéjükért, mégis minden rész végére elfárad és mélyen együttérez a néző, ahogyan nézi a kisgyermekes családok embertpróbáló hétköznapjait. Ha lenne a középiskolában felnőtt élet menedzsment című tantárgy, akkor kötelező lenne rajta ez a sorozat.
(Bobák Szilvia)
Hol nézheted? Netflix
Our Planet
Természetfilmet nézni alapból az egyik legmegnyugtatóbb dolog a világon, de David Attenborough idei sorozata már bőven túlmutat az aranyos vagy épp lenyűgöző állatokon. Az Our Planet vezérmotívuma a klímaváltozás, így az állatok pusztuló élőhelyei, a felborult ökoszisztémák és a klímakatasztrófa egészen tragikus következményei is terítékre kerülnek. (Nemrégiben például bejárta a netet a sorozatból kivágott sokkoló videó, amin rozmárok hullanak tucatjával a mélybe drasztikusan megváltozott élőhelyük következményeként). De az Our Planet nem katasztrofizál, a klímakatasztrófa szikár és tárgyilagos ismertetése mellett pedig bőven jut hely mindenki kedvencének, a zseniális állatos videóknak! A modern technológiának hála most már tényleg elképesztő közelségből tudják megmutatni az állatokat – néha nehéz elhinni, hogy semmi CGI nincsen a sorozatban, márpedig a készítők pontosan ezt állítják. Az mondjuk egészen más perspektívába helyezi ennek megítélését, ha megnézzük a sorozat werk doksiját, és meglátjuk, milyen elképesztően pokoli körülmények között dolgoznak néha az eltökélt természetfilmesek.
(Kránicz Dorottya)
Hol nézheted? Netflix
Good Girls
Nemrég egy 13 részes második évaddal is visszatért a Christina Hendricks (Beth Boland), Mae Whitman (Annie Marks) és Retta (Ruby Hill) főszereplésével készült sorozat, amely műfaját tekintve tragikomédia és krimi – csak, mint az élet. Nappal családanyák, szerető feleségek és munkavállalók, éjszaka viszont…? Az alaptörténet főszereplői a három anya, Beth, Annie és Ruby, akik különböző háttérrel rendelkeznek, de fiatal koruk óta barátnők és közösen evickélnek az élet, a munka, a házasság és a család tengerén. Beth-et felszarvazzák és sok pénzt bukik a férje, Annie egyedül neveli (pontosabban co-parentingben középiskolás szerelmével, gyermeke apjával) a kamaszodó Sadie-t, Ruby lánya pedig súlyos beteg. Egyikük sem utasítana vissza egy kis plusz pénzt, sőt, létszükséglet, így még az első évadban úgy hozza a szükség, hogy kirabolják Annie munkahelyét, azt a boltot, ahol azonban kiderül, hogy maffiaszálak is húzódnak a háttérben és nagyon nem mindegy, kinek a pénzét lopod el! Izgalmas, vicces és szívszorító fordulatokkal van teli a sorozat, amelynek igazán szerethetőek a karakterei és olyan dilemmák és helyzetek elé kerülnek, amellyel akár mi is szembesülhetünk a hétköznapjaink során. (Csak nem biztos, hogy bármilyen bűntény elkövetésével igyekszünk a helyzetből kilábalni.) Persze minél inkább ki akarnának mászni a helyzetből, meg amúgy zsarolják is őket rendesen, így annál inkább belekeverednek. És nem könnyű maffiáskodni sem, ha az embernek erős az igazságérzete és alapvetően becsületes.
(Dobos Emese)
Hol nézheted? Netflix
Shtisel
A haredi ortodox zsidók világa rettentően zárt és felfoghatatlanul szigorú szabályokkal van tele. Az eddig 8 díjat bezsebelő, vallásos zsidó közösségek és nem ortodox nézők szívét is elraboló Shtisel sorozat a jeruzsálemi Geula egy családját, Shtiseléket mutatja be az otthonban lévő dédmamától kezdve az európai nagybácsin át a 16 évesen titokban házasságot kötő kislányig. A család központi figurája és egyben fekete báránya mégis Akiva (Michael Aloni), aki a haredi hagyományokkal ellentétben nem nyomja el a benne szunnyadó művészt, hanem aktívan festeni kezd. A szerelemre, művészetre és szabadabb életformára vágyó, bőven házasodókorban lévő ortodox fiú a közösségével, a családjával, feleségjelöltjeivel és saját magával is komoly ellentmondásokba keveredik két évadon át, miközben a háttérben feltárulkozik a haredi közösség mindennapjainak szépsége és kegyetlensége is. Több kiugrási kísérlet után öt gyerekéhez hazatérő férj, titkos abortuszt fontolgató anyuka, újraházasodó özvegyember, énektudását visszatartó apuka történetébe is beleshetünk Akiva története mellett, aki egyre ügyesebben és kreatívabban festi meg a haredi közösséget – csakúgy, mint az őket bemutató sorozat. A sorozat hatalmas sikerére való tekintettel aki beleveti magát Shtiselék életébe, nem kell, hogy elbúcsúzzon tőlük a második évad végén, ugyanis már forog a harmadik évad.
(Bobák Szilvia)
Hol nézheted? Netflix
Csernobil
A Trónok harca utáni űrbe érkezett és telibe trafált a Csernobil. Az öt részes minisorozat nemcsak az emberiség egyik legfelfoghatatlanabb tragédiáját mutatja be, de azt is, hogyan képes egy elnyomó, a saját tévedhetetlenségét a legvégsőkig gyerekes makacssággal védelmező rendszer tovább tetézni a katasztrófát. És hogy eleve hogyan vezet katasztrófához, ha a pozíciókat nem szakértelem, hanem pártpozíció szerint osztogatják. A sorozat startolásától szaporodó rajongói blogok és elemzések elsősorban a Csernobil valósághűségét dicsérik: rengeteg képpárt láthatunk, ahol a színészek szakasztott úgy néznek ki, mint az atombaleset valódi szereplői, és a rendelkezésre álló archív felvételekből az is kiderül, hogy kábé mindent nagyon pontosan lekövettek. Ez nyilván nemcsak az alkotó, Craig Mazin érdeme, hanem a színészeké is – még a teremtett szovjet közegben idegen brit beszéd ellenére is. A rendszer ellen a tudomány eszközeivel küzdő Legaszovot alakító Jared Harris és a Borisz Scserbinát megformáló Stellan Skarsgard párosa végig uralja az epizódokat – ha kettejük közül ki kéne valakit emelni, az viszont szerintem Skarsgard lenne, aki szinte fájóan mutatja meg a rendszernek engedelmeskedő és azt kiszolgáló, de közben saját emberi oldalával is hadakozó, folyton pengeélen táncoló figurát.
De valószínűleg mégsem ezek miatt lett annyira sikeres a sorozat, és talán nem is azért, mert Csernobil (főleg a nyugati világ számára) máig egzotikumnak számít. Hanem az, hogy fura mód nagyon is aktuális. Az atomfenyegetettség állandósult háttérszorongássá vált, azt pedig Kelet-Európában különösen jól tudjuk, hogy az eltussolások, mutyik és a nepotizmus egyáltalán nem koptak ki a Szovjetunió bukásával.
(Kránicz Dorottya)
Hol nézheted? HBO
State of the Union – Egy házasság helyzete
Amikor most utánaolvastam a sorozatnak, döbbenten láttam, hogy mindössze 10 perces egy rész. De micsoda 10 percek azok! Az egész négy embernek köszönhető: az író Nick Hornbynak, a rendező Stephen Frearsnek és a két főszereplőnek, Rosamund Pikenak és Chris O’Dowdnak. Egy gyakorlatilag backstage történetet nézünk, nem és mégiscsak a lényeget. A főszereplők házassága bajban, így párterapeutához kezdenek járni. A terápiás alkalom előtt 10-15 perccel találkoznak a pszichológussal szemközti vendéglátóipari egységben – isznak egy kávét, durvább napokon bort, felkészülnek, ráhangolódnak. Ezekről a nagyon is fontos 10 percekről szólnak a részek, itt bontakoznak ki a házasság bajai, a konfliktusok, a megcsalás, ki hogyan gondolkodik a másikról, a kapcsolatukról, stb… „Hétről hétre” alakul a helyzet férj és feleség között, szinte tapintható, képernyőről leüvöltő az aktuális status quo kettejük között már az első percben. Nagyon emberi, nagyon hétköznapi problémákról van szó – egy hosszú, gyerekekkel megspékelt házasság természetesen velejáró bukkanói, az érdekesség csak annyi, hogy férj és feleség hogyan vette ezeket az akadályokat. Egyszer egyikkel vagyunk, másszor másikkal – nincs egyértelmű jó zsaru-rossz zsaru, mindkét fél érveit és indokait meg lehet érteni. Mégis látjuk, hogy jók ők együtt, szóval hamar kialakul bennünk a drukk is, hogy na gyerünk, ne legyetek hülyék, ez még megmenthető! Igazi „nickhornbys” párbeszédek és pörgés, rajongóknak és házasságban élőknek egyaránt kötelező!
(Molnár Anikó)
Hol nézheted? HBO
Doomsday Preppers
Klímakatasztrófa, mindent elborító vulkáni hamu, gazdasági összeomlás, nukleáris katasztrófa. Nincs olyan ember, aki ne gondolkozott volna el azon, mit csinálna, ha bekövetkezne az armageddon. Vannak, akik nem állnak meg az elméleti szintnél, hanem nekiállnak felkészülni a civilizáció pusztulására. Ráadásul nincsenek kevesen: az amerikaiak ötödének meggyőződése, hogy a világnak vége lesz még életük során így, vagy úgy. A National Geographic készített róluk sorozatot Doomsday Preppers címmel.
Minden prepper más miatt retteg az apokalipszistől és más forgatókönyvre készül. Van olyan programozó, akin egyértelműen látszik, hogy olyan sokat játszott a Call of Duty-val, hogy már maga is egy számítógépes játékban érzi magát, és minden idejét és pénzét arra költi, hogy a gazdasági összeomlás miatt bekövetkező anarchiában családjával együtt túléljen az erdő mélyén épített, tükröződő kamuflázzsal bevont, fa tetejére épített menedékében, ahol konzerv- és gyógyszertartalékokat halmozott fel.Van teljesen nyilvánvalóan poszttraumás stressz szindrómában szenvedő exkatona, aki 21. századi Rambóként telepíti a csapdákat az erdőben a fegyverraktárként és légópinceként funkcionáló szuperbiztonságos ürege köré. De mindent beborító vulkáni hamutól rettegő New York-i tűzoltó is szerepel, aki egy raktárban halmozza fel a tartalékát, és rendszeresen gyakorlatozik, eléri-e megfelelő szintidő alatt a búvóhelyét, ha beüt a ménkű.
A legmegdöbbentőbb és közös azonban az a prepperekben, hogy nem csak készülődnek, hanem egyenesen reménykednek az apokalipszisben. Utálják az életüket, és arról a világról fantáziálnak, melyben ők lesznek a túlélő szuperhősök, és a főnökük és szomszédjuk szemébe röhöghetnek, hogy ők megmondták. Egyszerre félelmetes, lebilincselő és rendkívül addiktív az emberi természetnek ezt a zsigeri ösztönök vezérelte, észszerűséget nyomokban sem tartalmazó ámokfutását nézni. Ugyanakkor végtelenül megnyugtató, hogy Magyarországon nincs szabad fegyverviselés.
(Lampért Zsófia)
Hol nézheted? National Geographic Channel
The Act (A tett)
2015 június 14-én a missouri rendőrség holtan találta otthonában a 48 éves Dee Dee Blanchardot. Súlyosan beteg kislánya, Gypsy Rose eltűnt. A hatóságok és a szomszédok először ismeretlen tettest sejtettek a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság mögött – arra senki nem gondolt, hogy maga Gypsy Rose, a rózsaszínbe öltöztetett, kórházról kórházra járó kislány lenne az elkövető.
Pedig a kislánynak – akiről később kiderült, nem is olyan kicsi – bőven volt motivációja: anyja éveken keresztül maga betegítette meg, hogy kivívja vele a környezet szimpátiáját. Kerekesszékbe kényszerítette az egyébként makk egészséges lányt, szondán keresztül táplálta, durva ételallergiákra hivatkozva megvonta tőle az üdítőket és az édességeket, súlyos és felesleges műtéteknek vetette alá a lányt. Dee Dee Blanchard este az igen ritka Münchausen by proxy szindróma példája, amit egyébként nem is olyan rég láthattunk már egy másik sorozatban, az Éles tárgyakban (Sharp Objects) is. Az HBO először egy elképesztően erős dokumentumfilmben (Mommy Dead and Dearest) dolgozta fel a történetet, de az annyira hajmeresztő, hogy végül dramatizált sorozat is készült belőle. Szerintem egyébként érdemes megnézni a dokumentumfilmet, de ha valaki kicsit felturbózott, hollywoodi változatban ismerné meg az anya-lánya páros sötét sztoriját, a The Act is elég pontosan követi a valós eseményeket.
(Kránicz Dorottya)
Hol nézheted? HBO Go
When they See Us
A Netflix válasza a HBO-s Csernobil után a When they See Us, ami szintén a hidegháború végén játszódik, de Amerikában. A harlemi tinédzser fiúk nyakába varrt Central parki futó erőszakának ügye világhírű lett a jusztizmord miatt, most pedig sorozatban követhetjük végig, mi is történt valóban azon az éjszakán és mi volt az utózmánya az esetnek. Az igaz történeten alapuló sorozat hihetetlen alapossággal tárja fel előttünk az ügyet és kiváló gyerekszínészek alakítják az 1989-ben éppen azon a napon a Central Parkban bandázó fiatalokat. Ők öten egyáltalán nem szentek, harlemi fiatalok, akik tudnak durván viselkedni, kerülik az iskolát, drogoznak – ezt a sorozat sem vitatja, azonban egyértelműen nem erőszaktevők. Az első rész kínvallatása csak a bemelegítés, de nézői szem nem marad szárazon a hihetetlenül manipulatív nyomozói tortúrát végigkövetve. Az ezt követő három, különálló filmnek is beillő epizód a börtön eseményeit követi végig, míg el nem jutunk az igazi bűnös vallomásáig és a szabadulásig.
Különösen fontos sorozat ez ma, Trump elnöksége alatt, hiszen ő volt az, aki ’89-ben sokszázezer dollárt költött az ötök halálbüntetését követelő médiafelületekre és azóta sem történt meg az elnök nyilvános bocsánatkérése ezért. Számos amerikai kritika azt mondja, ez az év legfontosabb sorozata. Ha nem is a legfontosabb, de a top 5-be mindenképpen be kell kerülnie 2019-ben a minisorozatnak, ami felfogható egy nyilvános, soha meg nem történt bocsánatkérésnek is az ötök fiatalkorának tönkretételéért és általánosan az afroamerikaiak ügyészségi-rendőri túlkapásokért egyaránt.
(Bobák Szilvia)
Hol nézheted? Netflix
What/If
Mi lenne, ha valaki azt mondaná, hogy megkapod a vállalkozásod működtetéséhez, felvirágoztatásához szükséges összeget, ha cserébe egy éjszakára „oda kellene adnod” a férjedet a befektetődnek, aki egyébként flörtölt vele? Mit tennél meg a sikeredhez szükséges pénzért? Maximálisan megbízol a házastársadban? És persze szerződés köti ki a titoktartást – ha bármit megtudsz arról az éjszakáról, akkor elveszíted a cégedet. Renée Zellweger játssza Anne Montgomery-t, a San Francisco-i legendás, könyörtelen kockázati befektetőt ebben a Netflixen elérhető, neo-noir thriller sorozatban. Lisa Ruiz-Donovan tipikus startupper: nagyratörő álmokkal és tervekkel és egy valóban sorsfordító egészségügyi ötlettel, ami fenekestül felforgatná a gyógyszeripart – ha csak nem vásárolják fel előbb, hogy kinyírhassák az ötletét. Az örökölt és kölcsönkért pénz egyre csak fogy, a munkatársai még kitartanak, mert hisznek a magasztos célban, azonban már nincs sok hátra ahhoz, hogy feladja, miután a régió összes befektetőjének pitchelt – mindhiába. A történetet tovább bonyolítja, hogy időben ugrások történnek, és végül összeáll, hogy azt se feltétlenül tudjuk pontosan, ki kicsoda valójában, és hogy jó emberrel kötöttük-e össze az életünket.
(Dobos Emese)
Hol nézheted? Netflix
