Japán igazi trendteremtő, a divattervezők időről időre szívesen merítenek ihletet a felkelő nap országának tradícióiból, függetlenül attól, a világ melyik részén élnek és alkotnak. Ugyanakkor a japán divattervezők mindig nagyon előremutató tervekkel rukkolnak elő, mint például Issey Miyake, aki gyakran ötvözi a japán és az európai kultúrát, és nevéhez fűződik egy innovatív szövési eljárás kidolgozása is. Az A-POC (A Piece of Clothing) technika olyan különleges szövési eljárás, amelynek során egy olyan cső formájú anyag készül, melyben nem csak a szabadminták hanem a szálirányok is úgy helyezkednek el, hogy azok kiszabásával gyakorlatilag egy kész ruhát kapunk, anélkül, hogy felesleges anyag keletkezne.
De Tokióban meglehetősen népszerűek Yohji Yamamoto kreációi is. Adesigner az aktuális divatirányzatoktól távol, avantgárd stílusban tervez, és New Yorkban, Párizsban illetve Antwerpenben is működtet saját boltokat.
A tokiói Harajuku negyed utcáit járva viszont olyan izgalmas jelenségekkel is találkozhatunk, amelyeket szinte csak Japánban láthatunk. A fiatalok egy része igen extrémen öltözik, így az általuk is közkedvelt negyedben megfigyelhetjük a japán öltözködés legkirívóbb darabjait is.
Ilyen még például a legújabb őrületet, a pöttyös, csíkos vagy szív mintával díszített, kilakkozott körmöket imitáló nylonharisnya, amely távolabbról nézve úgy néz ki, mintha épp most léptünk volna ki a pedikűröstől.
A japános kísérletező kedv tetten érhető az olyan hagyományos eseményeken is, mint például az esküvő. Az aprólékosan kidolgozott alkalmi ruhákon megfigyelhetjük a japán divat kifinomult eleganciáját. Ahogy az Japánspecialista blogján is olvasható, Japánban nem ritka, hogy a tradicionális sintó esküvőt nyugati elemekkel kombinálják. A hagyományoknak megfelelően a menyasszonyoknak hosszú ujjú kimonót kellene viselniük, de sok ara kicsit módosítja a ruháját. A nyugati típusú ruhákra kimonót helyeznek, és annak ujjait hátrahajtják, így egy elegáns pánt nélküli darabot kapnak.
