Miért és hogyan lett a fekete a divatvilág kedvenc színe?

A legnagyobb divattervezőket és modelleket is minden más színnél és árnyalatnál gyakrabban láthatjuk feketében.
De vajon miért lett épp a fekete a divatvilág kedvenc színe?
Ennek története egészen a 15. századig nyúlik vissza.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fekete a divatvilág nem hivatalos színe. Bár azt gondolhatnánk, mindezt csupán a sokoldalúság és az elegancia indokolja, a válasz valójában sokkal összetettebb ennél.

Karl Lagerfeld tetőtől talpig feketében

A legnagyobb divattervezők napról napra a legizgalmasabb és nem ritkán a legszínesebb öltözékeket álmodják meg – ők maguk azonban nem ritkán kizárólag feketében mutatkoznak. Nyáron és télen, éjjel és nappal egyaránt. És mindez nemcsak rájuk igaz: a modellek, a magazinok divatszerkesztői és a stylistok is a leggyakrabban a színskála legsötétebb árnyalatába burkolóznak. Kétségtelen, hogy ez az iparág a kreativitásról szól. Miért lett hát épp a gyász színe a legnépszerűbb a dolgozók körében?

Miért pont a fekete a divatvilág színe?

1. Mert tekintélyt parancsoló

Michel Pastoureau a Noir, histoire d’une couleur című művében azt írja, a fekete a 15. században lett a gyász és a hatalom színe, a burgundi udvarban, III. (Jó) Fülöp alatt, aki a szigor és a nemesség szimbólumává tette.

III. (Jó) Fülöp a korabeli ábrázolásokon is feketét visel

A következő évszázadban ez a szemlélet elterjedt V. Károly spanyol udvarában is, majd egész Európában, amikor ő lett a német-római császár. A fekete szín ekkor vált a tekintély és a megkülönböztetett társadalmi státusz szimbólumává.

Az ipari forradalommal aztán a fekete hozzáférhetőbbé vált, de egy fikarcnyit sem veszített előkelő jellegéből. Sőt, fontos jelentéstöbblettel bővült: mivel kevésbé látszottak meg rajta a szennyeződések, a füst és a por, a fekete a sokat dolgozó, komoly és professzionális emberek egyenruhája is lett – írja John Harvey a The Story of Black című kötetében.

Olyan elismert, múlt századbeli tervezők számára, mint Cristóbal Balenciaga, Yves Saint Laurent és Gabrielle Chanel (ne feledjük az 1926-ban megalkotott kis feketét) a fekete színű öltözék a kemény munka, de ugyanúgy az elegancia, a kifinomultság és titokzatosság megtestesülése is volt.

2. Mert elnéző

Nem lehet azt sem szó nélkül hagyni, hogy a fekete színű ruha nemcsak az azt viselő, dolgozó ember, de a megalkotója, azaz a divattervező számára is gyakorlati előnyöket rejt. Christian Lacroix az AFP-nek adott interjújában kotyogta ki, hogy a fekete, mivel elnyeli a fényt, képes elrejteni a szabáshibákat.

Egy olyan, végtelenül perfekcionista iparágban pedig, mint a divat, ahol minden részletet a legaprólékosabban elemeznek, a végtelenségig boncolgatnak és kíméletlenül megítélnek, a fekete némi pszichológiai védelemmel is kecsegtet. A ruhákat makulátlannak, azok viselőjét pedig karcsúbbnak mutatja.

3. Mert a lázadás színe is egyben

De a fekete mindig az ellentmondást nem tűrő lázadás szimbóluma is volt: a múlt században a gót, a punk, a grunge és minden egyéb szubkultúra is magáévá tette.