Utalt bármi arra, hogy ezen a pályán fogsz kikötni?
Azt hiszem, az elég egyértelmű jel lehetett, amikor úgy ötéves lehettem, és „babakonyhát” kértem karácsonyra. Később, tinédzserkoromban pedig nonstop főzőműsorokat néztem, amivel már szinte az őrületbe kergettem a családot.
Mi vonzott benne leginkább, mitől lett ez az „igazi” neked?
Az egész mozgatórugója, hogy imádok enni. Főzni is ezért kezdtem, mert olyannyira megkívántam egy-egy ételt, hogy megfőztem magamnak. Persze kezdetben a rakott kelt és a tojásos galuskát tartottam a konyhaművészetem csúcsának.
Hogyan szoktad képezni, fejleszteni magad?
A főzés esetében az autodidakta módszert választottam, mert a jó hírű szakácsiskolák számomra megfizethetetlenek voltak. Annak ellenére, hogy jómagam főként az online szakmában tevékenykedem, mégis lelkesen gyűjtöm a szakácskönyveket. Jelen pillanatban úgy 40-50 darabnál tartok, és otthon azt mondták, hogy nem vehetek addig újat, amíg nem szerzek egy új könyvespolcot is. Érdekes egyébként, hogy az első könyv, amelyet saját magamnak vettem az a Marie Claire Ízvarázs című kiadványa volt. Ezen kívül persze mindennap böngészni kell az internetet, és rengeteget olvasni, olvasni és olvasni, hogy naprakész legyen és maradjon is az ember. Gyakorlatilag nem telik el úgy nap, hogy ne tanulnék vagy ismernék meg valami újat.
Mire számíthatnak tőled a téged hétről hétre követő marieclaire.hu-olvasók?
Igyekszem majd hétről hétre olyan recepteket és praktikus konyhai tanácsokat megosztani az olvasókkal, amelyek egyszerűek, gyorsak, hasznosak, és mégis alkalmasak arra, hogy elkápráztathassuk velük vendéginket, a párunkat vagy csupán magukat. Szeretném bebizonyítani, hogy a főzés nem egy mindennapos teher, hanem valódi kikapcsolódás és élvezet, mert nincsen annál jobb érzés, mint amikor valaki megkóstolja az általunk kreált ételt, és kiül arcára a boldogság.
Van olyan példaképed, akár külföldi, akár magyar, aki inspirál, vagy olyan nemzetközi szakács/gasztroblogger, akinek a pályafutása szerinted figyelemreméltó?
Ami a profikat illeti, lenyűgözőnek tartom Ferran Adrià munkáját és azt, amit az elBulliban alkotott. Sajnálom, hogy az éttermét bezárta, és nem juthattam el oda soha, ellenben nagyon várom már az általa útnak indított BulliPedia névre hallgató online tudásbázis megjelenését, ahol a hihetetlen tudását és tapasztalatait igyekszik majd átadni. Aktuális kedvenc bloggerem pedig – aki talán a marieclaire.hu olvasóinak is igen érdekes lehet– egy francia hölgy, Mimi Thorisson. A rusztikus, leginkább francia recepteket gyönyörű fotók kíséretében tálalja, és megosztja velünk a családja mindennapjait is. Egy-egy bejegyzés olvasása után néha az az érzésem támad, mintha ez az élet, amit ők élnek, inkább egy álomvilág lenne, mert minden annyira szép és tökéletes, hogy az már-már túl szép hogy igaz legyen. Egy sugárzó, szép nő, hat gyerek, egy férj, aki megörökít minden pillanatot, 14 kutya, egy francia vidéki kastély és boldogság mindenhol.
Mi az, amit soha nem ennél meg?
Nincs ilyen, lehetőség szerint mindent kipróbálok, hiszen csak utána tudom eldönteni, hogy ízlik-e vagy sem. Nincs bennem semmilyen étellel, alapanyaggal kapcsolatban undor, sokkal erősebb inkább a kíváncsiság, hogy megkóstoljam. A csokit egyébként nem szeretem, emiatt sokan furcsán nézek rám, de nem kell aggódni, mert csokoládés desszerteket szívesen készítek!
Van kedvenc konyhád?
Az én szívemnek talán a francia konyha, azon belül is különösen a francia cukrászat a legkedvesebb. A kreativitásomat ebben tudom a legtökéletesebben kiélni, és imádok pepecselni egy-egy desszert megalkotásával. Így nem is csoda, hogy állítólag desszertekben vagyok a legerősebb.
Szerinted mivel lehet a pörgős, 21. századi nőket motiválni a főzésben?
A főzés és az étkezés közösségi élmény, teljesen mindegy, hogy a családunkkal, a párunkkal vagy a legjobb barátunkkal osztjuk meg azt. A főzést követő együttlétért és az azzal járó örömteli pillanatokért érdemes igazán főzni!
Van kedvenc piacod?
Ha tehetem, akkor minden vasárnap kilátogatok a Szimpla őstermelői piacra. Nagy rajongója vagyok, hiszen mindig friss és kiváló minőségű alapanyagokat tudok itt beszerezni. Gyakran mindenféle cél nélkül megyek el, és megveszem azt, ami a legjobban tetszik, ami beindítja a fantáziámat, és ott találom ki a vasárnapi ebéd receptjét.
Mik a kedvenc alapanyagaid?
A kedvencem mindig az, ami szezonális. Most már tudatosan figyelek arra, hogy olyan ételeket készítsek, amelyeknek a hozzávalói nem a világ másik oldaláról érkeznek, és nem mesterséges körülmények között nevelkednek. Hogy miért? Egész egyszerűen így sokkal finomabb lesz a végeredmény. Úgyhogy már nagyon várom a tavaszt!
Kinek főznél a legszívesebben?
Szívesen lennék Marie Antoinette cukrásza, mert ahogy a ruhakölteményekben, úgy az édes élvezetekben sem ismert határokat. Igazi kihívás lenne az akkori kor technológiai tudásával és alapanyag-ismeretével teljesíteni a kívánságait.
