Hungexpo, G pavilon, 200 szolgáltató, esküvőiskola, divatbemutatók, férfimegőrző, minden mi szemnek-szájnak és egy leendő feleségnek ingere. Meg persze én – de szerintem lerítt rólam, hogy „nem vagyok komoly játékos”, hiszen az igazi menyasszony (tapasztalataim alapján) anyukával, hugicával, barátnőkkel és kullogó vőlegénnyel masírozik a standok között. Szó sincs róla, nem vagyok esküvőellenes. Csak inkább a kapcsolatban hiszek, nem a házassági anyakönyvi kivonatban és a ceremóniában. Nem a karátban és az uszály hosszában hiszek, hanem a bizalomban és abban, hogy minden téren partnerei legyünk a másiknak. Ha majd kimondom az igent, az nálam örökre fog szólni, a szüleim példáját látva. Jóban-rosszban, betegségben, szegénységben. Egy biztos: a mulatós zenétől visítva menekülök, a vőfélyektől kiráz a hideg és a csillámporos hajlakktól is elborzadok. Mennyire vagyok reprezentatív minta? A végleteket kívül – a rongyrázós-csillogós és a back to nature lakodalom között – van más trend is manapság? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ, aki pedig ebben segített: Dégi Attila, az Őszi Esküvő Kiállítás főszervezője, aki maga is esküvői fotós és kolléganője, Kovács Villő.
Magyar arák, avagy gazdálkodj okosan
Attila rögtön az irreális elképzelésekkel kezdi: „Egymillió forintból nem lehet kihozni egy 150 fős esküvőt, pedig sokan így tervezik. Nem a keretből indulnak ki, hanem a vágyakból, holott már 300.000 forintból is lehet szép esküvőt tartani. Egyfelől a magyarok hajlamosak felesleges dolgokra költeni: ilyen például egy drága bérautó vagy a hintó még akkor is, ha a házasságkötés és a vacsora helyszíne között csak rövid távon van rá szükség. A magyar menyasszonyok kevésbé „költenek okosan”. Sokan kinéznek a katalógusból egy ruhát, amely az idei kollekció része, így elég drága. Pedig a legtöbb szalonban akciósan, akár fél áron hozzájuthatunk egy csodás darabhoz a tavalyi kollekcióból. Ezeken a dolgokon rengeteget lehetne spórolni.”
Egy átlagos magyar pár jellemzően 80-100 vendéget hív meg, és általában 3-4 millió forintból gazdálkodik. Sok azonban a „no limit” esküvő: ahol nincs felső korlát! „Az igazi luxus azonban hiányzik itthonról. Akinek van pénze, az döntően nem itthon költi el” – teszi hozzá Attila. A házasságkötések száma 8-10 évvel ezelőtt jelentősen lecsökkent: mára azonban ez a szám lassan, de biztosan javuló tendenciát mutat. „Szerencsére látványosan több az ízléses szertartás – ez pedig nem pénz kérdése. Ráadásul a KSH adataiban a rengeteg itt tartott, de külföldi esküvő nem is szerepel.”
Megváltozott az esküvői szokások
„Az augusztusi esküvő az egyik legnagyobb tévedés – egyre szárazabb és kényelmetlenebb, mindenkinek melege van” – meséli Attila. Az eddigi „nyári esküvőt szeretnék”- morál változni látszik: kedveltté vált a szeptember és az április, május is. A „csak szombat az esküvős nap” is ódivatú már – bevett szokás a pénteken és a vasárnap tartott házasságkötés is. Manapság azonban már a hét bármely napjára eshet a menyegző, főleg, ha a dátum fontos valamiért a párnak. Egyre többen szeretnének kültéri ceremóniát: divatos az amerikai „fehér szék, Boldogság-kapu”- stílus, és sok mai pár már lemond a két (polgári és egyházi) ceremóniáról is: vagy csak az egyiket tartják meg, vagy ha mindkettőhöz ragaszkodnak, akkor sem teszik egy napra a korábban bevett szokástól eltérően. Trendivé vált a „hamis esküvő”: szimpatikus ceremóniavezetővel (is) esküsznek, aki egy sokkal személyesebb szertartást prezentál számukra, mint az anyakönyvvezetők. Új piac az esküvő-palettán az egzotikus helyszín is: egyre több cég specializálódik arra, hogy különleges helyszínen szervezzék le a nagy napot.
Van még szükség esküvőszervezőkre?
„Két hét alatt is le lehet szervezni egy esküvőt, ha nem kell a párnak keresgélnie – ezzel megy el ugyanis a legtöbb idő. Persze egy főszezoni szombat akár egy év előkészületet is igényelhet, hogy időben le tudjanak mindent foglalni. Minél nagyobb költségvetésű egy esküvő, annál inkább igényt tartanak a szervezőre, hiszen ő egy kifogástalan event manager, aki mindvégig a háttérben segít. Három típusú ara van: az első azt hiszi, hogy szervezőt felkérni drága és hogy ez egy újabb plusz költség. A második típus úgy véli, egy olcsóbb esküvőhöz nem is kell. A harmadik pedig azt akarja, hogy senki más ne szóljon bele, aztán rájön, hogy egyedül nem boldogul, vagy sajnos nem úgy sikerül, ahogyan azt szerette volna” – meséli Attila.
Trendek…
„Az esküvői fotókra is hatnak a divathullámok. Szerencsére a túl sok effektet, és túl sok retust használó irányzatról bebizonyosodott, hogy nem működik – meséli Attila. De mi a jellemző a menyasszonyi ruhákra? „A klasszikus vonalak és színek mellett keresik a színátmenetes, tüllös szoknyákat is – meséli Kovács Erika, a KE fashion designer cég vezetője és tervezője. – Trendi a csipke, legyen az matt vagy fémszálas, de van teljesen fekete ruha is, illetve kérésre terveztem már lilát is. A menyasszonyok a hagyományos, klasszikus darabokat szeretik megspékelni egy kis csavarral, keresik a színeket (ami megjelenhet akár csak az övön). A két legnépszerűbb kategória még mindig a görögös, ráncos, hosszú ruhák és a habos-babos, hercegnős, hosszú uszályos stílus.”
A cipők terén inkább a kényelem kerül előtérbe. „Egyre többen keresik a laposabb sarkú darabokat. Egy 7 centis sarok kényelmes, viszont még szép tartást ad. A cipők terén is népszerűbbek a színek, de egyre többen kérnek tőlem személyre szabott lábbelit, például gravírozott díszítéssel, monogrammal vagy felirattal” – avat be a legújabb trendekbe Varga Éva, a FanyModa egyedi tervezésű cipők megálmodója.
A legizgalmasabb újdonságok a HenispheraVirÁgis textilcsokrai, amelynek egyik nagy előnye, hogy emlékbe is eltehetjük. Akár a ruhánk anyagából is készülhet a csokrunk, így aztán évek múlva is ugyanúgy fog kinézni, mint a nagy napon.
Valami régi, valami új, valami kölcsön, valami kék
Nos, ez a hagyomány, esküvői babona, amit árkategóriától és életkortól függetlenül mindenki betart! „Külföldön szokás még egy pennyt tenni a cipőbe, ezt a szokást is tartják. A menyasszonytánc abszolút kopik, egyre többször elhagyják, a zenei stílus viszont erősen változik – kifutóban a lakodalmas zene és inkább DJ-t, vagy parti dalokat játszó zenekart hívnak. Logikus, hiszen egy igazán jó DJ fele annyiba kerül, mint egy közepes színvonalú mulatós zenekar” – mesél Attila a tapasztalatairól.
Mi a jó esküvő titka?
Az egyensúly és a kapcsolat! Fontos, hogy minden szolgáltatót (tehát a helyszíntől a dekorig, a frizurától a zenéig) azonos szintről válasszunk, akkor fog minden szépen működni a nagy napon.
„Az is sokat számít, hogy mióta van együtt a pár. Máshogy pezseg a násznép is, ha a pár már 12 éve együtt van, máshogy fogják egymás kezét, máshogy ölelik egymást. Fontos, hogy mikor ismerkedtek meg: a harmincas éveikben járó párok, akik egy év ismeretség után a házasság mellett döntenek, sokkal tudatosabbak, mint azok, akik fiatal koruk óta együtt vannak” – meséli Attila.
Mi volt a legmeglepőbb gondolat, amellyel találkoztam? Magyarország, mint esküvői nagyhatalom! Nem csak bulizni, és fogászati kezelésekre jönnek hozzánk külföldről. „Nagyon sok külföldi van, aki imádja Budapestet – meséli Attila. – Itt – az otthonihoz képest – harmad áron kapnak kiváló szolgáltatásokat, és még úgy is megéri, hogy iderepül a teljes násznép. A magyar esküvői szolgáltatások egyre színvonalasabbak és külföldi mércével is kifogástalanok. Az egyetlen hiányosságunk, hogy nagyon kevés a színvonalas, nagy befogadóképességű helyszín. Ahol 200 embert elegánsan lehet vendégül látni.”
Szerző: Dobos Emese
