Bár még néhány napig érezhetjük a nyár melegét, az esték már hűvösebbre fordultak, és a nappalok is szemmel láthatóan rövidülnek. A téli időszámítás hivatalosan október utolsó vasárnapján kezdődik, ami idén különösen korán érkezik. 2025-ben október 26-ra virradó éjszaka kell majd visszaállítani az órákat – számolt be róla az nlc. Az átállással együtt a napfelkelte és a napnyugta is egy órával korábban következik majd be.
Az óraátállítás nem csupán apró kellemetlenségeket, például a megszokott napi rutin felborulását vagy a késéseket hozhatja magával, hanem komolyabb egészségügyi hatásai is lehetnek. A bioritmus megzavarása alvászavart, fokozott fáradtságot, levertséget, szívritmus-ingadozást, koncentrációs nehézségeket, kimerültséget, ingerlékenységet, étvágytalanságot és emésztési problémákat is előidézhet.
Éppen ezért fontos, hogy adjunk időt a szervezetünknek az alkalmazkodásra. Az átállás hatása néhány nap alatt enyhülhet, de előfordulhat, hogy akár két hétbe is beletelik, mire teljesen visszazökkenünk a megszokott ritmusba. Érdemes fokozatosan igazodni az új időrendhez: például alvás előtt kerülni a képernyőhasználatot, könnyű vacsorát választani, valamint napközben minél több időt a szabadban, természetes fényben tölteni, hiszen mindezek segítik a szervezet gyorsabb alkalmazkodását.
Miért van szükség az óraátállításra?
Az óraátállítás célja, hogy az évszakokhoz igazodva a lehető legjobban kihasználjuk a természetes fény előnyeit. A változás hatása azonban nem egyforma: az Egyenlítőtől távolabb eső országok profitálnak belőle a legtöbbet, hiszen ott a nappalok és éjszakák közötti különbség jóval nagyobb, így a hosszú sötét időszakokat érdemes fényhez igazítani.
Az ötlet először 1895-ben merült fel, amikor George Hudson új-zélandi rovarász azt javasolta, hogy az órák kétórás eltolásával több ideje maradjon kedvelt hobbijára, a rovarok megfigyelésére. Nagy-Britanniában William Willett vetette fel a hasonló elképzelést, Winston Churchill támogatásával, ám a brit kormány akkor még elutasította.
Willett halála után az első világháború idején ismét előkerült a kérdés: az országok energiamegtakarítás céljából keresték a megoldást, miként csökkenthetik szénfogyasztásukat. Bár Nagy-Britanniában lassan terjedt el az elképzelés, a németek 1916-ban bevezették az óraátállítást, hogy több természetes fény álljon rendelkezésükre a munkában. Innen pedig gyorsan elterjedt más országokban is, és máig meghatározza mindennapjainkat.
Hogyan készüljünk az óraátállításra?
A szervezetünk számára a hirtelen változás mindig megterhelő, ezért érdemes tudatosan felkészülni az óraátállításra. Segíthet, ha az átállás előtti napokban fokozatosan előrébb hozzuk a lefekvést és a kelést, így kevésbé ér meglepetésként a változás. A rendszeres testmozgás, a könnyű esti étkezés, valamint a természetes fényben töltött idő mind hozzájárul ahhoz, hogy gyorsabban visszanyerjük a megszokott ritmust.
Forrás: házipatika.com Fotó: Getty Images, Unsplash
