- 2026 március 29-én, vasárnap újra óraátállítás lesz, ezzel átállunk a nyári időszámításra.
- A hajnali óraátállítás azt jelenti, hogy egy órával ismét kevesebbet alhatunk.
- Az óraátállítás akár napokon át megviselheti a szervezetet – mutatjuk, hogyan minimalizálhatod a negatív hatásokat.
Idén március végén kell ismét átállítanunk az órákat, amivel elindul a nyári időszámítás. Bár az órátállítás műveletét minden évben kétszer meg kell tennünk, sokan még mindig nem tudják, mi szükség van erre az elsőre felesleges macerának tűnő rituáléra.
Az óraátállítás lényege, hogy minél több napfényes órához jussunk, ezzel pedig energiát spóroljunk. Bár sokan hangsúlyozzák, hogy ennek a modern életünkben már nincs valódi jelentőssége, és korábban már az EU is az óraátállítás ellen szavazott, 2026 március 29-én hajnalban az idei tavaszi óraátállítás idején újra átállítjuk az órákat – 2 óráról 3 órára.
Miközben az előnyök megkérdőjelezhetőek, a negatív hatásokat mindannyian a bőrünkön érezhetjük. A következmények súlyossága eltérhet: vannak, akiknek csak enyhe kellemetlenséget okoz az óraátállítás, mások akár napokon keresztül is szenvedhetnek a kellemetlen tünetektől.
Ilyen hatással van a testedre a tavaszi óraátállítás
Elsőre talán azt gondolnánk, nem igazán számít ez az egy órás különbség a napi ritmusunkban, olyannyira, hogy talán észre sem vesszük majd a változást. Az emberi test azonban sajnos ennél jóval érzékenyebb – különösen igaz ez a gyerekek és az idősebb személyek esetében.
Már ez az egy órás átállás is képes megzavarni belső biológiai óránkat, amely számos különféle negatív hatással lehet szervezetünk működésére. Az alkalmazkodás is lassú lehet: bizonyos esetekben akár több napig, ritkábban akár 1-2 hétig is eltarthat, míg teljesen megszokjuk az új működésmódot.
Az óraátállítás hatásai közé tartozhat például:
- alvászavarok (nehezebb elalvás, korai ébredés, rövidebb alvásidő)
- koncentrációs zavarok (figyelemcsökkenés)
- krónikus fáradtság
- fizikai panaszok, például fejfájás vagy akár gyomorpanaszok
- teljesítménycsökkenés (csökkent reakcióidő, koncentrációs nehézségek)
- hangulatzavarok (ingerlékenység, levertség, depresszív hangulat)
Jól látszik tehát, hogy a következményeket egyáltalán nem szabad félvállról venni, de még jobban járunk, ha tudatosan készülünk a tavaszi óraátállításra, és megpróbáljuk megelőzni a kellemetlen tüneteket.
Fejfájás, fáradtság, alvászavarok – néhány az óraátállítás negatív hatásai közül
Óraátállítás hatásai: így minimalizálhatod a kellemetlen tüneteket
Szerencsére a negatív hatások viszonylag könnyen kivédhetőek, ha fokozatosan készülünk az átállásra. Ennek érdekében az óraátállítás időpontját megelőző héten érdemes elkezdeni néhány napig 15, később 30, majd 45 perccel korábban ébreszteni magunkat – ezzel is segítve a cirkadián ritmus átállását.
A könnyebb tranzíció érdekében persze ne csak az ébresztőróánkkal dolgozzunk. Fontos, hogy a korábbi ébredés mellett:
- korábban is feküdjünk le (ugyanúgy 15, 30 vagy 45 perccel)
- reggelente próbáljunk meg minél több természetes fényt beengedni, este pedig kerüljük az erős mesterséges fényt
- tartsuk magunkat a rutinunkhoz és hétvégén se térjünk el az alvási rendtől
Fontos adalék, hogy kisgyerekek esetében ne csak a lefekvés idejét hozzuk előre, hanem az egész esti rutint – vacsora, fürdés, olvasás, stb. – csúsztassuk, így a gyerek nem érzi majd azt, hogy „kiesett” az ideje.
Forrás: MentalFloss Fotó: Getty Images
