Friss felmérések szerint a 10–18 év közötti magyar fiatalok 88 százalékának van profilja a közösségi médiában, 20 százalékuk pedig vált már online bántalmazás, vagyis cyberbullying célpontjává – szintén sokkoló adat egyébként, hogy 10 százalék maga is próbált már ártani másoknak a neten. Az öt ország közreműködésével készült, 2012-ben lezárult Tabby (Threat Assessment of Bullying Behavior) kutatásából az is kiderült, hogy az online térben olyanokból is bántalmazók lehetnek, akik az iskolában egyébként nem mutatnak agresszív viselkedést, vagyis egyértelműen látszik, hogy a digitális világ – ahol könnyedén elbújhatunk a profilképek és felhasználónevek mögé – kimondottan melegágya a bántalmazó viselkedésnek. A kutatás szerint az élőben is támadott gyerekek általában az interneten is célponttá válnak, ott viszont már belőlük is könnyen bántalmazó lehet.
A legfélelmetesebb, hogy a való élet konfliktusaival szemben a kommentfolyamban sokkal gyorsabban és sokkal durvábbá eszkalálódnak a viták. Írásban olyan sértések is záporozhatnak a mások által nem elég menőnek vagy csinosnak ítélt fotókra, amiket élőben talán sosem mondanánk ki. A kritika tárgya pedig bármi lehet: túlretusált, vagy éppen nem eléggé megszerkesztett fotók, testszőrzet, testalkat vagy ruházat – olyasmik, amik miatt a fiatalok eleve hajlamosak szorongani. Az online terek szociálpszichológiájának sajátossága az is, hogy az egyetértő – vagyis egyetértésben zaklató – kommentek egymást gerjesztik, így könnyen előfordulhat, hogy 1-1 fotót vagy posztot szó szerint elárasztanak a becsmérlő, durva beszólások. A következmények mindenképpen pusztítóak, de akár tragikusak is lehetnek: 2012-ban például a 15 éves Amanda Todd esete rázta meg a világot. A lány egy videóban mesélte el, mennyit bántják, amióta nyilvánosságra került meztelen fotója, de segélykérésére is csak durva, sokszor öngyilkosságra bátorító kommenteket kapott válaszul – a videó után nem sokkal megölte magát.
Amikor felnőttként az internet veszélyeit próbáljuk számba venni, általában azzal nyugtatjuk magunkat, hogy a veszélyek csak titkos fórumokon, vagy a deep web sötét bugyraiban várnak a gyerekekre. Az eszünkbe sem jut, hogy épp azok a felületek lehetnek igazán veszélyesek, ahol a gyerekek nap mint nap chatelnek a barátaikkal, megosztják a legviccesebb videókat, vagy bekövetik a legmenőbb influenszereket. Facebook, Messenger, Instagram, Snapchat, TikTok… felnőttként többnyire mindenféle probléma vagy atrocitás nélkül használjuk ezeket a platformokat, épp ezért könnyen arra a – téves – következtetésre juthatunk, hogy a gyerekek is biztonságban vannak rajtuk.
Tiltás helyett beszélgetés
Persze a helyzet nem ilyen egyszerű. Egy platform önmagában nem lehet „biztonságos” vagy „veszélyes”, ezt a használat módja határozza meg. Nyilvánvalóan könnyű lenne annyival elintézni a dolgot, hogy egyszerűen eltiltjuk a gyerekeket ezektől a felületektől, vagy az okoseszközöktől általában, de ez egyrészt nem reális, és nem is feltétlenül jó megoldás. Ezek a platformok sok szempontból hasznosak lehetnek a kiskorúak számára is: kapcsolódási felületet kínálhatnak, és ha jól használják, az internet hihetetlen eszköz lehet a tudásuk bővítésére és az látásmódjuk tágítására.
Szülőként a legfontosabb, amit tehetünk, hogy beszélünk a gyerekkel az online tér veszélyeiről, és ezzel párhuzamosan igyekszünk megismerni az ő saját online világát. Milyen platformokon tölti a legtöbb időt, milyen alkalmazásokat használnak a barátaikkal, miket szokott csinálni netezés közben? Ahogyan az internet mindannyiunk életének természetes része, úgy a gyerek online tevékenysége is ugyanolyan hétköznapi beszédtéma lehet, mint az iskolai történések. A BeSocial „Magyar Tinik a Neten” című 2021-es kutatása alapján a 14-25 év közötti korosztály leggyakrabban a Messenger, Instagram, Tiktok, Youtube, Facebook, Snapchat közösségi platformokat és chat alkalmazásokat használja, vagyis nem árt tisztában lenni vele, milyen veszélyeket tartogathatnak ezek a felületek.
Bár elsősorban a szexuális ragadozóktól, kéretlen tartalmakat küldő idegenektől szeretnénk megóvni a gyerekünket, a netes zaklatás, vagyis cyberbullying, illetve az adatokkal való visszaélés is veszélyforrás lehet. Míg a cyberbulling kivédéséhez és – ha már megtörtént a baj és a gyerek zaklatás céltáblájává vált – kezeléséhez a legfontosabb eszköz a gyerekekkel való kommunikáció, a tudatos internethasználat megtanítása az elsődleges védőfaktor.
Általánosságban elmondható, hogy minden új játék, applikáció letöltése, vagy közösségi platformon történő regisztráció előtt érdemes utánanézni a regisztrációs korhatárnak. Azt is nézzük meg, hogy milyen személyes adatokkal lehet regisztrálni, és figyeljünk rá, hogy a gyerek semmiképpen ne adjon meg több információt a szükségesnél, vagy annál, amit mi elfogadhatónak tartunk. Érdemes időt szánni az adatvédelmi és a biztonsági beállítások áttekintésére, azok testre szabására is. Az alapok után pedig jó ötlet lehet sorra venni külön-külön is a platformokat, hogy az egyes felületekre jellemző specifikus kockázatokra is fel tudjunk készülni.
Az ördög a beállításokban rejlik
A Facebook, és a hozzá tartozó üzenetküldő app, a Messenger talán a leggyakrabban használt alkalmazások. A Facebookkal kapcsolatban az egyik legfontosabb szempont az adatvédelem: a nevünk és a profilképünk alapvetően nyilvános, de az adatvédelmi beállítások között meghatározhatjuk, hogy milyen adatok legyenek bárki által elérhetőek. Az általunk megosztott tartalmakat alapvetően csak az ismerőseink láthatják, de azt is korlátozhatjuk, hogy kinek lesznek hozzáférhetőek az idővonalunkon megjelenő információk. A kéretlen üzeneteket küldő személyeket letilthatjuk, de jelenthetjük is a valamilyen szempontból problémás tartalmakat vagy profilokat.
A Messenger kapcsán érdemes tudni, hogy létezik az úgynevezett Messenger Kids nevű alkalmazás is a 6–12 év közötti gyerekeknek (a „sima” Messenger alapvetően a 13 feletti korosztálynak ajánlott). A Messenger szerencsére viszonylag biztonságosan használható, hiszen az ismeretlenektől érkező üzenetek nem a bejövő mappába, hanem az úgynevezett engedélykérések közé érkeznek. Ezeket csak a jóváhagyásunk után tudjuk elolvasni. Itt is ugyanúgy letilthatunk másokat, így kiszűrhetjük a zaklatókat és a nem kívánatos üzeneteket küldő személyeket.
Az Instagram a Facebookkal szemben valószínűleg sok szülő számára ismeretlen terep. Itt az alapértelmezés szerint az általunk megosztott fotókat és videókat bárki láthatja, de a beállítások között zártkörűvé tehető a profil – ezt mindenképpen érdemes is megtennünk, hiszen a gyerekek által magukról posztolt képekkel jó eséllyel visszaélhetnek a neten. Az Instagram sztorik esetében létrehozhatunk egy úgynevezett belső kört a Close Friends, vagyis közeli barátok funkcióval, így csak azok a személyek látják a sztorit, akiket előzőleg hozzáadtunk a csoporthoz. Beállíthatjuk azt is, hogy ki szólhat hozzá a fényképeinkhez, videóinkhoz, és törölhetünk hozzászólásokat is. Az applikáció egyébként automatikusan szűri a bántó, sértő mondatokat, de manuálisan beállíthatunk további szűrési feltételeket is (ehhez a Help menüpontban találunk segítséget). Itt is ugyanúgy letilthatunk személyeket, de azt is beállíthatjuk, hogy szeretnénk-e látni egy általunk követett profil tartalmait, sztorijait.
A TikTok és a Snapchat még inkább a fiatalabb generációk által ismert platformok, ha nem ismerjük ezeket, jó ötlet lehet egy kicsit alaposabban is utánanézni a működésüknek. 2021. január elsejével a TikTok a 18 éven aluli felhasználókra vonatkozó adatvédelmi és biztonsági beállításokat megváltoztatta, így például a 16 éven aluli felhasználók fiókjai alapértelmezetten privátak lettek, míg a 16–18 év közötti felhasználóké nyilvánosak. Itt az adatvédelmi beállításoknál beállíthatjuk, hogy ki nézheti meg a videóinkat, ki töltheti le, ki szólhat hozzá azokhoz, vagy ki küldhet nekünk üzenetet. Tehetünk korlátozást az elérhető tartalmakra (Restricted mode), hogy az adott felhasználó számára bizonyos tartalmak ne legyenek elérhetők, illetve a Tiktok egyik biztonsági újítása a Family Pairing nevű funkció is, ennek segítségével a szülő és a gyerek fiókja összekapcsolható és a szülő beállíthatja a főbb biztonsági beállításokat a gyerek fiókjában. A Snapchaten ezzel szemben a létrehozott fiók alapértelmezetten privát, vagyis csak az ismerősök tudnak közvetlenül kapcsolatba lépni velünk, vagy megnézni a „Story”-nkat. Fontos megjegyezni, hogy bár az alkalmazás éppen az ideiglenes, „eltűnő” tartalmakról híres, ettől függetlenül az általunk megosztott fotókról és videókról készülhet másolat például képernyőfotó segítségével.
Az valószínűleg végképp nem merülne fel bennünk, hogy a legnépszerűbb zenemegosztó, a YouTube is veszélyes hely lehet a gyerekek számára. Ennél az applikációnál is létezik egyébként kifejezetten gyerekeknek fejlesztett változat: ez a YouTube Kids, ahol már eleve szűrt tartalmakat kapnak a gyerekeket, de szülőként tovább igazíthatjuk a saját igényeinkre bizonyos témák, videótípusok letiltásával. Regisztrációkor választhatunk „óvodás” (4 éves kor alatt), „fiatal” (5–7 éves kor között) és „idősebb” (8–12 éves kor között) korosztályok között – a platform irányelvei szerint azonban a 13 évnél idősebb gyerekek már maguk kontrolállhajták fiókjukat, így esetükben ez a szűrőrendszer elvben már nem alkalmazható. A YouTube-ra való bejelentkezéshez szükség van Google-fiókra, melynek regisztrációs korhatára hivatalosan 16 év, de fontos megjegyezni, hogy a YouTube regisztráció nélkül is használható. A problémás tartalmakat jelenthetjük, illetve a különböző csatornákon lehetőség van a megjegyzések korlátozására, hogy egyes tartalmak alatt a kommenteket ne érhesse el a gyerek. Ez hasznos lehet internetes zaklatás, gyűlöletbeszéd vagy fenyegetések, esetleg szexuális tartalmak megjelenésénél. A gyerekeknek készíthetünk fix lejátszási listákat is, így korlátozva a számára hozzáférhető tartalmakat.
Példamutatás és megküzdés
Az egyes platformok ismeretén túl a szülő feladata az is, hogy lefektessük az internethasználat alapszabályait. Eleve jó, ha a gyerek tisztában van vele, hogy a netre felkerülő fotók, tartalmak nem feltétlenül tűntethetőek el egy törléssel, ahogy a másoknak elküldött fotóinkkal, bizalmas információkkal is könnyen visszaélhetnek. Beszéljünk velük arról, hogy milyen magatartás elfogadható az online térben, például, hogy a bántalmazás semmilyen formában nem elfogadható, és hogy ha ilyennel szembesül (akár érintettként, akár egy osztálytárs, barát kapcsán) akkor mindenképpen szóljon azoknak a felnőtteknek, akikben megbízik. Érdemes lehet időkorlátot szabni az internethasználatnak, legyen kerete az online térben töltött időben, illetve legyenek olyan időpontok is, amikor nincs netezés (például az asztalnál, étkezések során, vagy este, fürdés után). Beszéljünk vele őszintén és nyíltan az internet veszélyeiről, a cyberbullyingról, és az online kapcsolattartás szabályairól. Ha a gyerek megérti, miért fontos ez, azt is megbeszélhetjük vele, hogy megossza velünk a fiókjaihoz tartozó felhasználóneveket és jelszavakat, hiszen felmerülhet olyan helyzet, amikor az ő védelme érdekében hozzá kell férnünk online fiókjához. A bizalmat építi az is, ha megpróbálunk vele együtt online időt tölteni: megkérhetjük például, hogy mutassa meg kedvenc influenszereit, videósait, vagy tanítson meg az általa kedvelt online játékokra – ez jó alkalom lehet arra, hogy belelássunk az online világába.
Végül, ahogy az élet minden területén itt is érdemes megvizsgálnunk, hogy szülőként milyen mintát közvetítünk. Mennyi időt töltünk okos eszközeinkkel, hogyan kommunikálunk online, miről posztolunk fotókat? A digitális térben sok szempontból ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a fizikai valóságban: kommunikáljunk tisztelettel, legyünk tudatosak és kérjünk segítséget, ha valamilyen problémába ütközünk. Az UNICEF Magyarország és a Magyar Suzuki közös programja is segít az online tájékozódásban: a szülők háromrészes KIBER KRESZ webinár és ingyenes online kurzus segítségével tanulhatnak a gyerekek online biztonságáról, és hasznos gyakorlati tippeket is kapnak a hatékony online „közlekedéshez”.
Ha digitálisan reziliens, vagyis jól alkalmazkodó, jó megküzdőképességekkel bíró gyereket nevelünk, akkor jó eséllyel egészséges online kapcsolatai lesznek, és ha bántalmazás, zaklatás éri, tudni fogja, hogy nem az azonnali, dühből adott válasz a legjobb döntés, hanem képes lesz kilépni a konfliktusból és végiggondolni a lehetőségeit, valamint jelezni fog, ha már nem tudja egyedül kezelni a helyzetet.
Az előadások október 21. és november 4. között 3 témával foglalkoztak (A cyberbullying pszichológiája, Biztonság a digitális térben általános IT szempontból, Jogi panel) és bármikor visszahallgathatóak. A kampány oldalán feliratkozók pedig megkapják a videókat és az online kurzus anyagait is.
A cikk megjelenését a Magyar Suzuki támogatta.
