Nem betegség, mégis járványszerűen terjed: a vashiány ma már világméretű probléma, ám gyakran csak akkor derül rá fény, amikor a szervezet már jócskán kimerítette a tartalékait. Pedig a vas nélkülözhetetlen az élethez: segíti az oxigénszállítást, energiát ad, támogatja az immunrendszert és az agyműködést. A modern életmód, illetve bizonyos betegségek viszont könnyen vezethetnek vashiányhoz – sokszor anélkül, hogy észrevennénk.
Amikor a nem megfelelő étrend a hibás
Réka 32 éves, egy multinál dolgozik – saját bevallása szerint az egész élete folyamatos rohanás. Reggelente általában csak egy kávéra van ideje, ebédre bedob egy salátát, és a vacsorán is minél gyorsabban próbál meg túlesni. „Azt hittem, egészségesen étkezem” – mondja. A laboreredményei viszont vashiányt mutattak.
Réka nincs egyedül: a modern kor étkezési szokásai mellett egyre gyakrabban alakul ki vashiány.
A növényi alapú vagy speciális diéták, az ételallergiák és a feldolgozott élelmiszerek túlsúlya mind-mind eredményezhetnek vasban szegény táplálkozást vagy ronthatják a vas hasznosulását. Aki nem eszik húst – vagy csak ritkán –, annak különösen nehéz dolga van, hiszen a növényekben lévő vas rosszabbul hasznosul, mint az állati eredetű.
Ráadásul az sem mindegy, milyen alapanyag kerül az asztalra: a mai zöldségek és gabonák ásványianyag-tartalma már messze nem olyan, mint régen volt, részint a termőtalaj kimerülése miatt. Amíg a világ egyes részein éhínség vagy tartós tápanyaghiány miatt alakulhat ki vashiány, a fejlett országokban az emberek úgy élnek vasban szegény étrenden, hogy gyakran fogalmuk sincs róla.
Betegségek, amelyek felemésztik a vasat
A vaspótlás önmagában nem mindig elég. Ha a szervezetben nem tud felszívódni vagy hasznosulni a vas, a probléma újra és újra vissza tud térni.
Éva, a 68 éves, nyugdíjas tanárnő hónapokig szedett vastartalmú étrend-kiegészítőt, mégsem akart elmúlni a vashiánya. Végül egy orvosi vizsgálat után kiderült: krónikus bélgyulladása miatt a vas nem tudott rendesen felszívódni a szervezetében.
Ahogy nő az emberek élettartama, úgy jelennek meg egyre gyakrabban azok a betegségek is, amelyek befolyásolják a vas felszívódását vagy hasznosulását. A lisztérzékenység, a Crohn-betegség, a reflux vagy a pajzsmirigyproblémák ma már rendkívül elterjedtnek számítanak. Sőt, még az ártalmatlannak gondolt gyomorsavcsökkentők is gátolhatják a vas felszívódását, ha valaki hosszabb ideig szedi őket.
De a nőknél a természet is közbeszól: a menstruáció, a várandósság és a szülés utáni időszak eleve fokozott vasvesztéssel, illetve vasigénnyel jár. Ha ehhez még endometriózis vagy erősebb vérzés is társul, a szervezet hamar kimerítheti a tartalékait. A férfiaknál többnyire nem ilyen látványos, de legalább annyira komoly okok húzódnak meg a háttérben: gyomor- vagy bélrendszeri vérzés, esetleg egy rejtett gyulladás, ami lassan, észrevétlenül csapolja meg a vasraktárakat.
„Engem ez nem érint” – a megelőzés hiánya
„Azt hittem, a vashiány csak nőknél fordul elő” – meséli Gábor, a 40 éves informatikus, amatőr sportoló, akinél egy rutin sportorvosi vizsgálaton derült fény a vashiányra. A fáradékonyságot és a koncentrációs nehézségeket egészen addig a stresszre fogta.
Sokan gondolkodnak Gáborhoz hasonlóan. Pedig a vashiány bárkinél kialakulhat – nemcsak a fiatal nőknél, hanem férfiaknál, gyerekeknél és idősebbeknél is. Elég néhány rossz szokás, és a szervezet vasraktárai lassan, de biztosan kiürülnek. A rendszertelen étkezés, a gyorsételek, a túl sok kávé vagy tea (amelyek akadályozzák a vas felszívódását), de akár a túlzott diétázás is hozzájárulhat a hiányhoz.
A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a legtöbben ritkán járunk laborvizsgálatra, így a vashiány sokáig észrevétlen marad. A tünetek – például a sápadt bőr, a hajhullás, a fáradékonyság, a szédülés vagy a koncentrációs nehézség – fokozatosan alakulnak ki. Mire valaki rájön, mi állhat a háttérben, lehet, hogy a vasraktárak már jelentősen kimerültek.
Hogyan tölthetjük fel a vasraktárakat?
Mivel a szervezetünk nem tud vasat előállítani, külső forrásból kell azt pótolnunk. Normál esetben elég lenne a változatos étrend: sovány húsok, máj, hüvelyesek, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és C-vitaminban gazdag ételek (amelyek segítik a felszívódást).
Ha viszont a hiány már komoly, önmagában az étkezés nem lesz elég: ilyenkor orvosi javaslatra vaskészítményekre van szükség. A vaspótlás általában hosszabb folyamat, hiszen a szervezetnek nemcsak a vérben lévő vasat kell visszapótolnia, hanem a raktárakat is újra fel kell töltenie.
De nem elég csak egy tablettát bevenni – fontos lenne azt is kideríteni, miért alakult ki a hiány. Ha ugyanis az alapproblémát nem kezeljük, a hiány újra és újra visszatérhet.
A vashiány ráadásul nem csak testi gyengeséget okoz: befolyásolja a koncentrációt, a hangulatot, a teljesítményt is. Az érintettek sokszor fáradtnak, kedvetlennek érzik magukat, és nem sejtik, hogy mindez a vas hiánya miatt van. Éppen ezért érdemes időnként laborvizsgálattal ellenőrizni az értékeket – mert egy kis odafigyeléssel a legtöbbször még időben megelőzhető a nagyobb baj.
Fotó: Getty Images
Promóció
